youtube://v/KMrp4CWc3Yk
A tőzeg tulajdonképpen egy üledékes talaj és kőzet egyben, ami sok évezreden keresztül lebomló növényi maradványokból keletkezik – akár a szénképződés előszobájának is tekinthetjük. A tőzegben számos olyan elem található, ami a növény gyökere számára létfontosságú és nehezen helyettesíthető mással. Emiatt a kertészetek keverékként termesztőközegnek használják főként virágtermesztésre, konténeres faiskolai termesztésre, valamint zöldségtermesztésre, azon belül is palántanevelésre.
Nem mellesleg gyommag-, kártevő- és kórokozómentesek, továbbá viszonylag homogének, ami szintén jó alapot képez a növénynek – ismerteti Aradi László.
A tőzeget tőzeglápokból nyerik, melyből Magyarország terültén is jó néhány található. A kitermeléshez először a tőzeglápot járhatóvá teszik, ami lényegében árkok kialakításával, a talajvízszint lecsapolásával és mélyebbre rétegekbe való eresztésével jár. Többéves folyamat, mire a terület kitermelhetővé válik. A nyers vagy natúr tőzeg szinte egyáltalán nem alkalmas növénytermesztésre, ezért a kitermelt mennyiséget feldolgozzák. Ehhez elsősorban ki kell rostálni a tőzegereket, meg kell határozni a frakcióméreteket, hiszen más frakcióméret szükséges egy magvetéshez, vagy mondjuk, egy konténeres ültetéshez. Ezután különböző adalékanyagokkal egészítik ki a nyers alapot, beállítják a pH-értékét, végül pedig becsomagolják és a felhasználási helyére szállítják.
Az árutermelők a termesztési volumen miatt alaposabban választanak tőzegkeverékeket, mint a hobbikertészek, akik általában csak bizonyos mennyiséget vásárolnak adott növényhez. A szakember azt tanácsolta a hobbikertészeknek, hogy virágföldet és termesztőközeget lehetőleg szaküzletben (kertészeti árudák és szakboltokra) vásároljanak, ugyanis ott általában viszonylag széles választékot kínálnak, másrészt pedig igyekeznek olyan termesztőközeget, virágföldet értékesíteni, ami ténylegesen a legmegfelelőbb a növények számára. A szakember azért ajánlja ezeket a szaküzleteket, mert ott bizonyosan tőzegalapú termesztőközeget vásárolhatunk. Más üzletekben ez nem minden esetben igaz, a tőzeg kitermelése, bányászata ugyanis részben környezetvédelmi, részben logisztikai okokból adódóan egyre problémásabb. Ezért a termesztőközeget már egyre gyakrabban kókuszrosttal, föltárt faanyagokkal keverik, de ez nem minősül a termesztőközeg rovására.
Nem véletlenül, hiszen azokban a tőzeglápokban, ahol a kitermelés zajlik, ott konkrétan megszűnik a területre jellemző élővilág. A tőzegkitermelő cégek állami tulajdonban lévő területeken dolgoznak, ezért csak koncessziós szerződés keretében történhet a kitermelés. Ez azt jelenti, hogy szigorú rekultivációs kötelezettség terheli a cégeket, vagyis miután az adott területen befejeződik a tőzegbányászat, akkor a cégeknek kötelezettségük az eredeti állapotokat helyreállítani. Ez a valóságban nem tud teljes mértékben megvalósulni, de voltam már olyan rekultivált területen, amit szemre nem lehetett megkülönböztetni az eredetitől – mesélte Aradi László.
Ugyanakkor egyre nagyobb a kereslet a tőzeg alapú termesztőközegre világszerte, ezért az igények kielégítése, de a környezetvédelmi szempontok és élővilágunk megóvása érdekében egyre inkább alternatív megoldásokban gondolkodnak az előállítók, amik szintén megfelelő alapot biztosítanak a kifogástalan termesztőközeg létrehozásához.