A modern gyümölcstermesztési gyakorlat állandó törekvése, hogy mérsékelje a termesztési kockázatokat, és ezáltal egyenletesen nagy mennyiségű és jó minőségű legyen a termés. Ennek érdekében olyan technológiai elemeket (pl. öntözés, jégvédő hálók, fagyvédelmi berendezések) alkalmazunk, amelyek jelentős beruházási igényűek az ellátott területtel arányosan. Ez a gazdaságilag is fenntartható termesztés érdekében a termőfelület minél hatékonyabb kihasználását, a nagy állománysűrűségű ültetvények elterjedését mozdítja elő.
Ugyanakkor nagy kérdés ezen ültetvények környezeti fenntarthatósága – különösen a változó klimatikus viszonyok miatt. Az utóbbi években Magyarországon is egyre nyilvánvalóbb az éghajlat változása. Idén rég nem tapasztalt aszályos nyarunk volt, ami ráadásul tartós hőhullámokkal járt együtt. A mezőgazdasági termesztés egyre feszítőbb kérdéseire keressük a válaszokat a MATE Kertészettudományi Intézetének Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjában is. Ezért 2020 őszén egy új kísérleti cseresznyeültetvény létesült a kutatóközpont érdi telephelyén 0,93 hektáron.
A korszerű, huzalos támrendszerrel ellátott ültetvénybe négy alany- és tizennyolc nemes fajtát telepítettünk el, köztük a jogelőd szervezetben, az érdi Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben nemesített fajtákat (például Carmen, Sándor, Rita), nemzetközileg kedvelt fajtákat (például Regina vagy Bigarreau Burlat) és néhány szintén érdi nemesítésű fajtajelöltet is (például a Magdolna vagy a Pillangó).
Ezek a fajták a növekedést mérséklő hatásuk miatt alkalmasak a nagy állománysűrűségben való termesztésre. Hátrányuk ugyanakkor, hogy általánosságban érzékenyebbek a talajszárazságra, egyebek között a sekélyebb gyökérzetük miatt. A modern cseresznyetermesztésben metszéssel könnyebben alakítható koronájuk és jó terméshozó képességük miatt is kedvelik őket.
Az ültetvényben több kísérletet beállítottunk, célunk a különböző alany-nemes kombinációjú fák növekedési, terméshozási, stressztűrési tulajdonságainak vizsgálata. Tudni szeretnénk, hogy milyen feltételekkel valósítható meg ezeknek az alanyoknak a termesztése az eredeti származási helyüknél szárazabb körülmények között, különböző talajnedvesség esetén.
Nyomon követjük a fák éves növekedésének mértékét, a növények szárazságstressz- tűrő képességét és a fotoszintézisük intenzitását. Ezekből a tulajdonságokból tudunk következtetni a fák stressztűrésére a jelenlegi termesztési körülmények között. Eddigi méréseink és az első kétéves tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a MaxMa 14 alanyon álló fák voltak a legstressztűrőbbek, ami nem meglepő, tekintve, hogy ez a legerősebb növekedésű alanyfajta a vizsgálatban.
A másik kísérletünkben különböző, a modern gyümölcstermesztésben alkalmazott koronaformákat hasonlítunk össze: a Magyarországon használatos orsó koronát, az Y koronát és az UFO-t. A fák a Bigarreau Burlat, Pillangó, Magdolna és Carmen fajták oltványai MaxMa 14 alanyon. A különböző metszési módszerek hatékonyságának megállapításához a fák növekedési, terméshozási tulajdonságait vizsgáljuk.
Reményeink szerint a következő években érdekes eredményeket kapunk majd ezekre a fajtákra vonatkozóan, amelyek tőlünk nyugatra, a csapadékosabb területeken olyan sikeresnek bizonyultak, és a különböző metszési módok alkalmazásának lehetőségeire is sikerül rátalálnunk. Az ültetvényt 2023-tól minden érdeklődőnek – így elsősorban a termelőknek is – szeretnénk bemutatni.
Mohay Piroska, Lakatos Tamás