Back to top

A legtöbb élelmiszer magyar legyen a boltokban

Büszkék lehetünk, ha 2030-ra legalább 90 százalékban itthon termelt és előállított termékekkel találkozhatnak a vásárlók az élelmiszerboltok polcain. A stratégiai ágazatban érdekelt vállalkozások megerősítését és fejlesztését szolgáló támogatások ezt célozzák. Interjúnkban erről is beszélt Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Már 2015-ben stratégiai ágazattá nyilvánította az agráriumot a kormány, így az utóbbi időszakban az élelmiszeripar is kiemelt figyelmet kap. Mire fókuszál ez a figyelem?

– A kormány már 2010 óta kitüntetett helyen kezeli az élelmiszeripart, amelynek két oka is van. Egyrészt mind a kibocsátás, mind a foglalkoztatás és az árbevétel tekintetében az egyik legjelentősebb feldolgozóipari ágazatról beszélünk, másrészt nemcsak munkahelyeket teremt és javítja a nemzetgazdaság helyzetét, hanem azáltal, hogy itt kerülnek feldolgozásra a mezőgazdaságban megtermelt termékek, a terület jelentősége megkérdőjelezhetetlen.

Ahogyan a világnak, úgy az élelmiszeriparnak is folyamatos kihívásokkal kellett szembenéznie az utóbbi években.

Összességében mégis azt mondhatjuk, hogy a koronavírus-járvány hatásaitól a mai szankciós inflációig és az energiaár-­növekedés jelentette nehézségek ellenére az élelmiszeripar kitűnően teljesít, biztosítja a folyamatos élelmiszerellátást. Az orosz-ukrán háború és az aszályos időjárás csak még jobban rávilágított az élelmezésbiztonság jelentőségére, amely rövid időn belül akár Európában is veszélybe kerülhet. Ilyenkor látszik, miért is stratégiai fontosságú, hogy hazánk élelmiszergazdasága 20 millió ember számára képes biztosítani a napi betevőt.

Ahogy az agrártermelők között, úgy az élelmiszeriparon belül is el kell különítenünk a kis- és nagyvállalkozásokat. Milyen szerepet szán a kormányzat az egyik és a másik vállalkozói csoportnak, illetve milyen eszközök állnak a szaktárca rendelkezésére?

– Az ágazat duális szerkezetű. A vállalkozások 90 százaléka kkv, 10 százaléka nagyüzem, ám a foglalkoztatottak száma és a bevétel ennek épp a fordítottja. Épp ezért más-más kihívásokkal küzdenek, amelyekre reflektálva 8 milliárd forint azonnali támogatási keretet biztosítottunk az élelmiszeripar számára.

Jelenleg elérhető támogatások az élelmiszeripar számára:

• Feldolgozóipari KKV Energiaköltség- és Beruházástámogatási Program;

• MFB Élelmiszeripari Forgóeszközhitel-program 2020 60 százalékos kamattámogatással;

• Gyármentő program nagyvállalatok energiahatékonysági beruházásainak a támogatására.

A támogatás mellett a koronavírus-járvány idején kidolgozott gazdaságvédelmi akciótervben és a Vidékfejlesztési Program keretében 468 milliárd forint támogatást ítéltünk oda hazai és EU-s forrásból,

a 2021–27-es támogatási időszakban pedig csak a Vidékfejlesztési Programban 750 milliárd forintot különítettünk el az élelmiszeripari fejlesztésekre.

A korábbi támogatási időszakoktól eltérően már minden méretű vállalkozás pályázhat, függetlenül attól, hogy milyen terméket állít elő. Ezzel szeretnénk elősegíteni, hogy kisebb élelmiszeripai cégek is exportáljanak, a nagyobbak esetében pedig az a célunk, hogy tovább fejlesszenek, és így növekedjék a hazai élelmiszerellátás biztonsága, illetve az élelmiszerexportunk is.

Az agrártermékek piacra juttatása, annak ellenére, hogy az embereknek ennie kell, mégsem egyszerű, különösen azon termelők számára, akik nem rendelkeznek valamiféle kereskedelmi vénával, illetve az üzemméretből adódóan mindent maguknak kell megoldaniuk. A kereskedelempolitika ezek alapján ugyancsak több irányú kell hogy legyen. Melyek ezek az irányok, és mi mindent tartalmaznak?

– A piacra jutást segíti például a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyrendszer bevezetése, de a kormányzati beavatkozásoknak hatékony és eredményes kereskedelempolitikai intézkedés-mix kialakítása a célja.

Fotó: Csatlós Norbert
A legfontosabb célok egyike a kistelepülések kiskereskedelmi ellátásának javítása. Ennek első köre volt a Magyar Falu Program falusi kisbolt-támogatási lehetősége, amelynek köszönhetően számos településen nem zártak be vagy újra ki tudtak nyitni a helyi élelmiszerboltok.

A nagyobb élelmiszertermelők esetében az exportpiaci pozíciók javítása a kiemelt célunk, amelynek érdekében támogatjuk a fejlesztéseket, a beruházásokat, a robotizációt és az innovációt. Az ugyanis tényleg igaz, hogy válságban kell fejleszteni.

Gondoljunk csak arra, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyekből Európában hiány van, mi viszont bővelkedünk bennük. Most tehát, a válság idején a magyar vállalkozások egy része akár meg is előzheti versenytársait.

Térjünk vissza a hazai élelmiszer-kereskedelemre! A termelők sokat panaszkodnak kiszolgáltatott helyzetükre a nagy kereskedelmi láncokkal szemben. E láncokkal kapcsolatban meddig mehet el a szaktárca? Mennyire szólhat bele a beszállítókkal való kapcsolatukba?

– Itt nagyon vékony jégen táncolhatunk. A kereskedelmi láncok és a beszállítók kapcsolatának rendezése elsősorban szabályozási kérdés. Az állam, illetve a szaktárca megfelelő jogi szabályozás kialakításával segítheti a hazai termelőket. 2010 óta van hatályban a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény – régebbi, mint az EU-s szabályozás.

A változó környezet szükségessé tette e törvény felülvizsgálatát.

Az egyeztetés folyamatos a kereskedelem és az ipar szereplőivel. Így egy mindenki számára elfogadható megújított szabályozási környezetet alakíthatunk ki, úgy, hogy az EU-s irányelvek keretein belül a magyar érdekek védelmében elmegyünk a végsőkig.

Ha már a jövőnél tartunk: mit tart a legfontosabb 2030-ig megoldandó feladatnak az élelmiszeriparban? Honnan hová kellene eljutnunk?

– Véleményem szerint egy olyan térkép elkészítése a legelső lépés, amely pontosan megmutatja, hogy hol vannak az élelmiszertermelők, a feldolgozóüzemek és a logisztikai bázisok, és hogy a termelők-feldolgozók milyen színvonalon dolgoznak. Erre a térképre alapozva kellene a forrásokat odaítélni, hogy a legjobban hasznosuljanak. Számos jó és rossz példát látunk ugyanis. Van, ahol adott a termelés, a feldolgozás, de mondjuk nem megoldott a logisztika, vagy épp ott az üvegház, de hiányzik a hűtőház. Vagy az állati termékek esetében ott a termelő, a vágóhíd, mégis vágott testek kerülnek értékesítésre, feldolgozott termék helyett. Gondoljunk csak bele, hogy

mennyit veszítünk például azon, hogy a mangalica alapanyagot értékesítjük Spanyolországba, ahol sonkát készítenek belőle, ahelyett, hogy mi magunk jelennénk meg sonkával a piacon. Összegezve: térképes adatbázissal új alapokra helyezhető a hazai élelmiszeripar.

2030-ban pedig arra lehetnénk büszkék, ha az élelmiszertermelőknek már csak 80 százaléka lenne kicsi és 20 százaléka nagy, és ha a bevételekből a mostaninál nagyobb arányban, 30 százalékban részesednének kisebb vállalkozások. Számos olyan élelmiszerfajta van, amiből hiányunk van. Hogy csak egyet említsek: több hazai gyártású joghurtra lenne szükség.

Ha ezek a fejlesztések megvalósulnának, akkor a hazai élelmiszerboltok polcain legalább 90 százalékban lehetnének hazai előállítású élelmiszerek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

Hadat üzen a csomagolási hulladéknak az EU

Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.

Óvatosan ezzel a meggyes sörrel, túlnyomás lehet benne

Lehetséges sérülés veszély miatt az Auchan Magyarország Kft. visszahívta és a forgalomból is kivonta a 0,33 literes kiszerelésű, saját márkás Nívó Szűrt elnevezésű meggyes sört - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.