0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az „aranyhomok” összetéveszthetetlen zamata

Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.

Az átutazók főként helyi alapanyagokra épülő ebéddel vagy vacsorával töltődhetnek, de céges és családi rendezvények tartására is felkészült a hotel.

Az írott forrásokban 1353-ban tűnt fel először a település neve (Ketskemét), és azóta alig változott az írása. Bár akkor még csak falunak volt tekinthető, 15 év elteltével már mezővárosként említették a források. Ennek a státusznak fontos követelménye volt a város fő profilját évszázadokon át adó vásártartás. Sokan a legendák világából keresték a magyarázatot, amire Bél Mátyás történetíró is rácsodálkozott: hogyan lehetséges, hogy virágzó mezőváros alakult ki a nem túl kedvező adottságú területen, a homokpusztaságon. A válasz az itt élők szorgalmas munkájában és gazdálkodási szakértelmében keresendő.

A város számos híres szülötte közt említhetjük Katona Józsefet, a Bánk bán szerzőjét, Fényes Adolfot, a magyar festészet kiemelkedő alakját, és persze a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjét, zenepedagógusát és népzenekutatóját, Kodály Zoltánt is.

„Ma akár ülhetnénk vízparton is, az ország középső részén a Dunát a Tiszával összekötő hajózható csatorna partján. A csatorna kiépítésének ügyét neves politikusok és jeles vízügyi szakemberek is támogatták, amivel a tervek szerint összefüggővé tették volna az ország 750 kilométer hosszú víziút rendszerét.

Ráadásul olyan széles lett volna, hogy két ezertonnás uszály találkozása sem jelenthetett volna gondot. A Duna–Tisza- csatorna azonban csak vízió maradt, soha nem készült el”

– kezdte beszélgetésünket Szalontainé Fekete Katalin, aki hat éve vezeti a kecskeméti Juniperus Park Hotelt. A KEFAG Zrt. tulajdonában lévő intézmény

szorosan kapcsolódik a Juniperus Parkerdészet Árudájához, a hotel ablakából kitekintve igazi egzotikus világra csodálkozhat rá a szállóvendég. Ha az ember nem is a múltba veszett csatornaparton, de hatalmas fák alatt tud megpihenni, akárha erdőben merengene.

A mai hotel valamikor kollégiumnak épült, talán ezért tűnhetnek aprócskáknak a szobák, melyek átalakítva, saját fürdőszobákkal felszerelve, mára minden igényt kielégítenek. A húsz szobából álló, ötven férőhelyes épület étterme nyolcvan személy befogadására alkalmas, a kerthelyiségben pedig további hatvan vendég fér el, és a kicsiket gyermekjátszótér várja. Három éve napelemeket szereltek a tetőre, amelyek többek között a szobákat hűsítő légkondicionáló berendezéseket látják el árammal.

A kerthelyiségnek árnyat adó pavilon tartógerendáinak szerkezetén látszik, hogy erdészek készítették. Az építők környezettudatosságát mutatja, hogy teret hagytak az ott élő fáknak, a két erdeifenyő „átnövi” a pavilon tetejét.

A KEFAG ÖKOPAL Raklap Üzemének köszönhetően pedig a vendégek a ma oly divatos raklapbútorokon is pihenhetnek, ahogyan a kert oldalában meghúzódó kemence és a kerti konyha is a kényelmüket szolgálja. Az épület falát díszítő vadászrelikviák a környékbeli területek, a közeli Szentkirály vagy a Tőserdő varázslatos erdei világáról mesélnek.

Bár a szálloda közel található Kecskemét központjához, mégis más, mint egy belvárosi hotel; itt a vendégek nem zavarják a szomszédokat, madárcsicsergés mellett tudnak pihenni a kirándulások után. Ugyanakkor az átutazók számára is könnyen megközelíthető, a közelben halad a városi körgyűrű.

„Kecskemét híres a fesztiváljairól, kulturális, sport- vagy éppen gasztronómiai rendezvényeiről. A hírös város vezetése kifogyhatatlan a programötletekből. Sokan jönnek a barackpálinka- és borfesztiválra, lelkes rajongótábora van a csokifesztiválnak, de van itt mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás, valamint kézműves vagy garabó vásár is” – sorolta Szalontainé Fekete Katalin, aki tanácstalanságomat látva gyorsan elmagyarázza, garabónak a bevásárló kosarat nevezték Kecskemét környékén.
Az Alföldnek is megvan a maga bája, elég csak a közeli Tőserdőre, a Holt-Tiszára gondolni. Sokakat vonz a kérészek násza, a tiszavirágzás, akárcsak a Tiszakürti Arborétum csodákat rejtő vadregényes világa. A Jakabszálláson létrehozott Magyarkert hazánk kicsinyített „terepasztala”, akár kerékpárral is megközelíthető.

Aki pedig kedvet és bátorságot érez, sétarepülésen vehet részt a település határában működő „airport” szervezésében, vagy beiratkozhat a repülőiskolába. És ha már repülés, az ország szinte minden területéről tömegeket vonz a kétévenkénti Kecskeméti Repülőnap és Haditechnikai Bemutató.

Aki nem vágyik ilyen magasságokba, az felkeresheti a Kecskemét központjához közeli Benkó Zoltán Szabadidőközpontot, a 174 hektáros fás-füves park és 40 hektáros tó csodálatos természeti környezetet biztosít. Lehet sétálni, sportolni, vagy épp bográcsozni, míg a tavon horgászni, vagy wakeboardozni, kajak-kenuzni és sárkányhajózni. A park egyik büszkesége a mesterséges domb, amelynek teteje 160 méter tengerszint feletti magasságba nyúlik. Ezzel ez a térség legmagasabb pontja, ahonnan nemcsak a park területe tárul elénk, hanem Kecskemét városa is. A szabadidőközpont szomszédságában csaknem egész évben (december 1–26. között zárva tart) ingyenesen látogatható a Kecskeméti Arborétum. A KEFAG Zrt. által fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény az „erdészek ajándéka Kecskemét városának”.

Sokszor mondjuk az Alföldre, hogy ha levernek egy szőlőkarót, nyomában biztosan termálvíz tör föl. A mondással nem járunk messze a valóságtól, hosszan lehetne sorolni a fürdőhelyeket: Ballószög, Lakitelek, Tiszakécske, Kiskunmajsa, de a kecskeméti élményfürdőben is van termálvíz. A sportolni vágyók örömére pedig kiváló kerékpárutak hálózzák be a környéket.

„A hotel kedvelt helyszíne céges konferenciáknak, a könnyű megközelíthetőség miatt szívesen tartanak nálunk negyedéves és évzáró összejöveteleket. A családi és baráti rendezvényekhez is készséggel állunk rendelkezésre; esküvők, születésnapok, osztálytalálkozók, keresztelők, nyugdíjas búcsúztatók váltják egymást”– hívta fel a figyelmet Szalontainé Fekete Katalin, hogy

szinte bármilyen rendezvény tartására felkészültek, a hidegtálas ellátásról vagy akár több fogásos gálavacsoráról pedig a jól felszerelt konyha gondoskodik.

Emellett különböző összejövetelekre is kitelepülnek, így rendszeres résztvevői a Kecskemét-Hetényegyháza melletti Nyíri-erdőben működő Vackor Vár Erdei Iskolában szervezett „Muzsikál az erdő” a Hírös Városban programnak is.

Tárkonyos-tejszínes erdei gombaleves cipóban (4 főre)

Hozzávalók: 50 dkg vegyes erdei gomba, 3 dkg vaj, 1 közepes vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 szál fehérrépa, 1 liter húsleves, 2 dl főzőtejszín, kakukkfű, tárkonylevél, őrölt bors, 1 ek citromlé, 1 tk cukor, 1 csokor petrezselyem, só, 2 dkg aprótészta, 4 cipó.

Elkészítés: Alapos tisztítás után a zöldségeket és a gombát felaprítjuk, a hagymákat felszeleteljük. Felhevített vajban a zöldségeket a hagymákkal addig pároljuk, ameddig kicsit összeesnek. Rádobjuk a gombát, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Amikor a gomba is összeesett, felengedjük a húslevessel, kakukkfűvel, tárkonnyal ízesítjük. Amikor újraforrt a gombaleves, belekeverjük a tejszínt, és kis maréknyi száraztésztát dobunk bele, majd lassan addig főzzük, ameddig a tészta megpuhul (kb. 5perc). A végén cukorral és ciromlével ízesítjük, bőven meghintjük friss petrezselyemmel, de azzal már nem főzzük. A cipók belsejét kiszedjük, majd ebbe szedjük bele a forró levest.

„A zöldség- és gyümölcsellátásra Kecskemét, illetve Bács-Kiskun megye nem panaszkodhat, a friss alapanyag mindig rendelkezésre áll. Arra törekszünk, hogy minél kisebb legyen a konyhánk ökológiai lábnyoma, ehhez igyekszünk minél több helyi alapanyagot felhasználni” – mutatott rá a hotel igazgató asszonya. Kínálatukban megtalálhatók a különféle bográcsos ételek, mint például a gulyás, amit szürke marhából, de szarvasból is szívesen főznek, és halászlevet is fogyaszthatunk. Kedvelt ételeik alapanyagai közé tartozik a fürj, és a járványhelyzet előtt libanapot is tartottak. A jövőben szeretnék ezeket a tematikus vacsorákat újra rendszeresíteni.

Emellett szívesen dolgoznak szezonális alapanyagokkal, sütőtökkel, spárgával, szilvával. Lekvárt csak konyhai felhasználásra főznek, esetleg fesztiválokon kínálják. Az ételekhez főként helyi borokat kínálnak.

A KEFAG Zrt. minden évben elkészíti saját, címerezett gyümölcspárlatát, kajsziból, cseresznyeszilvából vagy vadkörtéből. Ha pedig már a Juniperus megjelenik a hotel nevében, a borókát a konyhán sem nélkülözik, az ottjártunkkor elkészített fürj töltelékébe is került. „Idősebb erdészek, kohászok évente tartanak nálunk közös estet, ahol felelevenítik a Selmeci hagyományokat. Eléneklik himnuszaikat, gyertyát gyújtanak, söröznek, természetesen soproni sörrel” – tette hozzá Szalontainé Fekete Katalin, hogy a szakma sem feledkezik meg róluk.

Szakácsukat évekig győzködték, hogy térjen vissza Kecskemétre, s nagy örömükre Patai Péter újra beállt a sütő mögé. Mint elmondta, az Ausztriában eltöltött évek nem múltak el nyomtalanul, nemcsak a munkafegyelmet, a precizitást hozta magával, de új ízekkel is gyarapítja a konyhát.

Számára mindez művészet, alkotói munka, de az is lelkesedéssel tölti el, hogy enni adhat az embereknek.

Péter kísérletező személy, a fűszerezés még mindig nagyon sok felfedezni valót nyújt számára. Nem véletlen, hogy a konyhaajtón kilépve zöldellő fűszerkertbe botlunk, ahol a csombortól a rozmaringon keresztül a babérig sokféle fűszer díszlik, melyek jól illenek a helyi ételekhez.

Ausztriában azonban azt is megtanulta, bármikor jöhetnek gyerekek is, így ma már óvatosabban fűszerez. Egyik favoritja a zeller, szinte minden ételbe belefőzi.

Töltött fürj polentával

Hozzávalók: 4 fürj, 10 dkg vaj, 3 cl konyak, 1 zsemle, 2 dl tej, 10 dkg szárnyas máj, só, bors, 2 dl tejszín, 1 kk majoránna. A polentához 100 g kukoricadara, 6 dl víz, 0,5 tk só, 1 tk vaj.

Elkészítés: A májat felaprítjuk, majd forró vajon megsütjük. A zsemlét tejbe áztatjuk, kicsavarjuk és összedolgozzuk a májjal. Megfűszerezzük, és a madarakba töltjük. A nyílást bezárjuk, majd sózzuk, borsozzuk, és vajon 35 percig kb. 140 °C-on sütjük, közben többször meglocsoljuk. Amikor kész, rálocsoljuk a konyakot és a tejszínt, majd még pár percig pároljuk. A polentához a vizet sóval és egy kiskanálnyi kukoricadarával (így megelőzhető a csomósodás) felforraljuk. A hőmérsékletet csökkentjük, és a többi kukoricadarát állandó keverés mellett lassan beleöntjük a gyöngyöző vízbe. 15-20 percig folyamatos kevergetve főzzük. Ahogy sűrűsödik a polenta, egyre nehezebb keverni. Egy 30×15 cm-es (vagy hasonló méretű) tepsit kivajazunk, és beleöntjük a forró kását. Néhány percig eltart, míg a polenta elnyeri végső állagát. Szeletelhetjük késsel, vagy kerek kiszúróval pogácsákat szaggatunk belőle.

A zöldség-gyümölcs a helyi termelőktől, a közeli piacról hamar eljut a konyhára. A halételek is nagy kedvencei, már bő 25 éve horgászik, s amit kifog, azt el is készíti. A hotel konyhájára is igyekszik a halat becsempészni, de főként a süllőre, pisztrángra vagy halászlére van igény. Egy erdőgazdaság szállodájának kínálatából természetesen a vadételek sem hiányozhatnak. A vaddisznó, a szarvas, az őz kedvenc alapanyagai a séfnek.

Képzeletemben már az asztalon gőzölög a leves, csábítanak a sültek. Jó tanácsot is kaptam: ahhoz, hogy a vadhús ne száradjon ki és ízletes maradjon, lassú tűzön, alacsonyabb hőmérsékleten kell elkészíteni.

Az udvaron álló kemence felfűtése még várat magára, egyedi, meg nem ismételhető ételek készítését tervezi benne. Igaz, több időt, nagyobb odafigyelést igényel, de megéri a fáradozás. Egy biztos, Patai Péter számára a konyha, az ízek, az illatok, a tálalás igazi kaland, ami remélhetőleg soha nem ér véget.

Szedres Panna Cotta (receptek 4 főre)

Hozzávalók: 50 dkg szeder, ízlés szerint méz, 1 db zselatin. A panna cottához 1 dl zsíros tej (minimum 3,5 %-os), 6 dl 30%-os habtejszín, 4 lapnyi zselatin, 10 dkg finomított fehér kristálycukor, 1 rúd bourbon vanília.

Elkészítés: A szedret egy fazékban botmixerrel kicsit összeaprítjuk, kevés mézet adunk hozzá, és alaposan felfőzzük.

Folyamatosan kevergetjük még legalább 5 percig, majd hozzáadjuk a zselatint. Hagyjuk kicsit hűlni, és langyosan, körülbelül egyformán elosztva négy pohárba töltjük. A szirup kevés chilivel ízesíthető. A panna cottához a tejet és a tejszínt egy közepes, lehetőleg vastag aljú fazékba öntjük. A vaníliarudat óvatosan hosszában felmetsszük, majd a benne lévő magokat belekaparjuk a tejes tejszínbe. A rudat is beletesszük, és nem túl nagy lángon főzzük. Hagyjuk, hogy felforrjon, majd levesszük a tűzről és beletesszük a zselatinlapokat meg a cukrot, végül folyamatos keveréssel hűtjük. Mikor már kellően langyos, kivesszük a fahéjrudat, a poharakba töltött szedres öntetre öntjük, és 5-6 órára a hűtőbe tesszük.

Forrás: A Mi Erdőnk