A feladat egyáltalán nem egyszerű. Húsz kérdés van, mindegyiknél négy állításról kell eldönteni, hogy igaz-e. Annyi biztos, hogy mindenhol legalább egy igaz a négy közül, de akár mind a négy is lehet igaz.
A kérdésenkénti maximum négy pont akkor jár, ha az adott kérdés összes helyes válaszát bejelöltük, a helytelenek közül pedig egyiket sem.
Egyebek között olyan kérdések kerültek a húsz közé, hogy hol várható nagyobb mértékű felmelegedés a 21. század végére; illetve, hogy hogyan változott a légköri szén-dioxid globális évi átlagos koncentrációja. Vannak egészen kreatív kérdések is (El tudnánk-e jutni egy benzinüzemű, 7 liter/100 km-es fogyasztású személyautóval az Alfa Centaurira, ha az út során nem haladhatjuk meg az emberiség éves szén-dioxid-kibocsátását?); illetve speciális, Magyarországra vonatkozók is (Az ENSZ Fenntartható fejlődés jelentése szerint mely fenntarthatósági mutatóban javított Magyarország az elmúlt években?).
Személy szerint én könnyen meg tudtam válaszolni például, hogy mi az a közösségi mezőgazdálkodás, de a négyből csak egy pontot kaptam arra a feladatra, hogy mikorra esett volna a globális túlfogyasztás napja 2006-ban, ha a világon mindenki úgy fogyasztott volna, mint a magyar lakosság. Összességében kevéssel ugyan, de lemaradtam a második fordulóba jutás 80%-os küszöbétől.
A teszt itt érhető el.
A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a reméltnél is nagyobb érdeklődéssel indult a középiskolásoknak meghirdetett tanulmányi csapatverseny, 229 iskolából 686 csapat és 288 felkészítőtanár jelentkezett. A verseny két online fordulóból és egy szóbeli döntőből áll. Az első forduló november 9-én zárult, 152 csapat jutott tovább. Ehhez 80%-os teljesítményre volt szükség.
A feladatsort az MTA szakértői csapata állította össze az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (The Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) klímajelentései alapján,
amelyek közül a legutóbbi ismét aláhúzta azt a tudományos tényt, hogy az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása miatt melegszik a Föld, és lesz egyre szélsőségesebb az időjárás.
Az MTA elnöke 2020 végén hirdette meg a Középiskolai MTA Alumni Programot, amelynek keretében kutatók látogatnak el egykori középiskolájukba és más iskolákba,
hogy munkájukról, kutatási témájukról, a tudományos módszerről beszélgessenek a diákokkal. A program célja egy tudománybarát társadalom építése, a kritikai gondolkodás fejlesztése.
Az MTA az Alumni Programon keresztül az idén kitüntetett figyelmet szentel a klímaváltozás és a fenntarthatóság problémájának. A szakterület kutatói által kidolgozott, folyamatosan bővülő tartalomcsomag videókkal, infografikákkal, szöveges segédanyagokkal és szakirodalmi forráslistákkal segíti a téma alapos megismerését, valamint a tanulmányi versenyre való felkészülést, áll az MTA közleményében.