Back to top

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

A Több zöld várost Európának elnevezésű nemzetközi kampányba hazánk a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közreműködésével 2021-ben kapcsolódott be. A kampány keretében hirdették meg az Európa Zöld Városa díjat hazánkban is azért, hogy a zöldfelületek biodiverz, fenntartható, előremutató megoldásait ösztönözzék a településeken. A versenyben azok pályázhattak, akik finanszírozták a zöldfelületek megvalósulását. A díjakat a HungaroGreen szakmai rendezvényen adták át.

A park elkészülte után szinte azonnal megjelentek a tóban a vadrécék és vízipókok
A park elkészülte után szinte azonnal megjelentek a tóban a vadrécék és vízipókok
Fotó: Megyesi Éva

A park területét mire használták korábban? Volt ott olyan épület, tárgy, aminek az anyagát újrahasznosíthatták?

Az építtető, Budapest Főváros 13. Kerületi Önkormányzata a park telkét korábban beépítésre szánta, de végül nagyon örömteli módon zöldterületté minősítette át. A fejlesztés célja a lakosság jólétét szolgáló új, kortárs, haladó szellemiségű és ökológiai szemléletű park kialakítása lett, ami lehetővé tette a 10 ezer négyzetméter alapterületű új zöldfelület létrehozását.

A kerületnek ezen a részén a múltban vasútvonalak haladtak át tehervágányokkal, a szomszédos telken áll még a Vizafogó vasútállomás régi épülete. A vasúti területnek csak két régi téglaoszlopa maradt meg, amit történeti emlékként újraépítettünk. Ez látható az új park bejáratánál.

A park területe beépítetlen, gyepes terület volt a gyalogos közlekedést jelző kitaposásokkal. Utóbbiakat is felhasználtuk a tervezéskor, ennek alapján született az útrendszer nyomvonala.

A 13. kerületi önkormányzat rendszeresen kikéri a lakosság véleményét az új beruházások előtt. Most milyen eredménnyel zárult a lakossági egyeztetés?

A koncepcióterv kialakítása előtt először az önkormányzat képviselőivel, majd a lakossággal együtt átgondoltuk a zöldfelület-fejlesztési funkciókat. Lakossági egyetértéssel létesültek a biodiverz növényágyások, a vízfelület, a futókör, a pingpong- és a csocsóasztal. Játszótér nem lett, de a fitneszeszközök telepítését megszavazták, közmegegyezés alapján megépülhetett a szolgáltatópavilon, az illemhely, a vendéglátóegység is. A többségi lakossági szándék döntötte el, hogy kutya nem vihető be a parkba. A kerítés a megbízó igénye volt, közbiztonsági szem­pontból tartották jónak. Mi örültünk volna, ha mindenki számára nyitott hatású park jön létre. Aztán kiderült, a látogatók számára a kerítés megadja a tisztelet érzetét a hely iránt.

Hogyan valósult meg ebben a parkban az ökológiai szemlélet? Voltak előképek ebben a témában?

Tanulmányoztuk a haladó ökológiai szemléletű parkokat, és a tapasztalatokat megpróbáltuk beépíteni. A Vizafogó Park végül nem lett klasszikus értelemben vett ökopark, a gondolatkörnek csak az alapjait emeltük be. A burkolatok kialakításakor például kifejezetten törekedtünk arra, hogy minél több vízáteresztő felület jöjjön létre. Az úthálózat gerincét alkotó fősétányok térkő burkolattal készültek a jól járhatóság és a funkcionalitás jegyében, viszont a tó partján és a kisebb utakon megjelenik a hagyományosan stabilizált zúzalékos felület.

A kiskockakő- burkolatot is vízáteresztő fugával terveztük. A teljes park területén sikerült megvalósítanunk a csapadékvíz helyszínen tartását, a zöldfelületeken elszikkad a csapadékvíz, nem kerül a csatornába.

Az épület tetőszerkezetének vápáiban összegyűlt vizet pedig visszavezetjük a tóba.

A tavat mint vízfelületet is az ökologikus gondolatkörbe sorolnám. Van ugyan fenntartási és energiaigénye, de javítja a mikroklímát, párásít, új élőhelyet teremt az állat- és növényvilágnak egyaránt. A park elkészülte után szinte azonnal megjelentek itt a vadrécék és a vízipókok. Fontos, hogy a fővárosban az élővilág vissza tudja foglalni az élőhelyét. Olyan növényfajokat és fajtákat választottunk a vegyes kiültetésekbe, melyek egymást segítik, illetve jól tudnak együtt élni.

A csapadékvíz zöldfelületre vezetésének milyen módszerét választották?

A tereprendezéssel és az utak megfelelő oldalirányú lejtésével elértük, hogy a víz egész egyszerűen lefolyik az egyébként jól járható és akadálymentes felületekről. Olyan helyeken, ahol ez nem volt lehetséges, mert például dombbal találkozik az útfelület, ott a gyep alatt az út mellett szivárgósávot hoztunk létre, hogy ne jelenjenek meg kimosódások és nagyobb tócsák. Nem használtunk kiemelt szegélyeket.

Melyek a növénykiültetések meghatározó fajai és fajtái? Miért azok mellett döntöttek? Tudatos volt a színválasztás?

Közönséges cickafark fehér virágai
Közönséges cickafark fehér virágai
Nagyon fontos volt számunkra a természetszerűség, az egymás melletti harmonikus színek alkalmazása. Ez részben tudatos volt, részben esztétikai érzés alapján választottunk. A vadvirágos rétek légiességét, a felhőszerűen virágzó növények jó arányát igyekeztünk megjeleníteni. Nem szerettünk volna hivalkodó, markáns kiültetést alkotni, a pasztellárnyalatokat alkalmaztuk. Az alapfajták sok helyen ugyanazok, a virágzók változnak, néhol markánsabbak. A cserjék közül meghatározóak a fehér som (Cornus alba Sibirica), a keskenylevelű parti fűz (Salix elaeagnos Angustifolia), a törpe fagyal (Ligustrum vulgare Lodense), valamint a babérmeggy (Prunus laurocerasus Piri). Az évelők és díszfüvek közül a legnagyobb darabszámban fehér virágú közönséges cickafark (Achillea millefolium) fehér virágú kerti szellőrózsa (Anemone × hybrida Honorine Jobert), rózsaszín virágú szőlőlevelű szellőrózsa (Anemone to­mentosa Robustissima), karthauzi szegfű (Dianthus carthusianorum), közepes rez­gőfű (Briza media), gyöngyperje (Melica ciliata), őszi nyúlfarkfű (Sesleria autumnalis), valamint olasz nyúlfarkfű (Sesleria nitida) látható a parkban.

A kis ligeterdőnek milyen szerepet szántak? A természet változatosságát igyekeztek ezzel jelezni?

Szerettünk volna egy körbejárható, andalgós, különlegesebb karakterű parkrészt is kialakítani, kifejezett rendeltetése nincs, egyszerűen a természet leképezése. Mint tanösvény, azért van egy kis ismeretterjesztő jellege. Ide jellemzően többtörzses bokorfákat ültettünk, ami a speciális karaktert és a játékosságot adja meg. A nagyobb gyepfelület mellett ezzel szerettük volna megjeleníteni a kontrasztot. Opáljuhar (Acer opalus), rézvörös fanyarka (Amelanchier lamarckii) és díszcseresznye (Prunus Accolade) többtörzsű példányait ültettük el. A bokorfák mellett az árnyékot adó, sorfa minőségű lombos fák közül korai juhar (Acer platanoides), juharlevelű platán (Platanus × ace­rifolia) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) díszlenek.

A tervezők számára fontos volt a természetszerűség, a harmonikus színek alkalmazása
A tervezők számára fontos volt a természetszerűség, a harmonikus színek alkalmazása
Fotó: Megyesi Éva

Miben mutathat példát a lakosságnak a Vizafogó Park?

A park nincs túlbonyolítva, semmilyen különleges látványosság, gumiburkolatú játszótér nincs benne. Egy természetből inspirálódott klasszikus park jött létre, ami nem akart hivalkodni, ahol nagyobb a zöldfelület-arány. Meg szerettük volna mutatni, hogy a főváros belsejében, a panelházak között meg tud jelenni egy falatnyi természet. Ez a lényege. Az emberek jól érzik magukat, kiülhetnek a tó szélén a nyugágyakba, van hely az elcsendesülésre, a nyugodt pihenésre. Természetes anyagok jelennek meg, ott vannak a kis kockakövek, a szórt zúzalékkal fedett utak. Megtapasztalható, hogy a városban is lehet poros egy cipőtalp és úgy is rendben van minden. A tereprendezéssel kialakított gyepes terepplasztika mindig gyerekkel teli, pedig semmi más nincs, csak domb és gyep. A parkban megtalálhatóak azok a helyek, térelemek, amiket a gyerekek egy kis fantáziával a maguk által kívánt módon tudnak használni. Ebben a parkban egyszerűség és nyugalom van. Az anyaghasználatban a hídnál, az épületnél megjelenik a fa, a gabionfalakat nagy kövekkel terveztük, színhasználatában harmonikus az egész. Még a futóút zöldes árnyalatú gumiburkolata, illetve a fitneszeszközök körüli bézs árnyalatú biztonsági burkolat kiválasztásánál is törekedtünk a visszafogottságra.

Reményeink szerint a park talán észrevétlenül ízlésformáló, nincs sok inger, nincs szín- és anyagtobzódás. Egyszerűen csak hat az, hogy visszafogott és természetszerű dolgok veszik körül az ott tartózkodót.

Mennyire volt beleszólásuk abba, hogy az építészek milyen anyagokat használnak?

Mi, tájépítészek voltunk a generáltervezők, ezért már az elejétől bevontuk a munkába az építészeket. Nagyon jó észrevételeik voltak, közösen dolgoztunk, hasonló volt az ökológiai szemléletünk. A faburkolat például a kezdetektől nekik is a vezérelvük volt. Olyan szándék is volt, hogy a tó melletti épület tetejére napelemek kerüljenek, ami szintén ökologikus elképzelés. Ez egyelőre nem valósult meg, de a lehetősége megvan.

Van visszajelzésük arról, hogy a parkot mennyire szerette meg a lakosság?

Hivatalos adatunk nincs, de az építtető önkormányzat dolgozóitól, a környékbeli ismerősöktől hallva és a saját tapasztalatunk szerint is minden napszakban van látogatója, kisgyermekes családok, idősek, közelben dolgozók. Szeretik az emberek. A vendéglátó pavilon teraszán mindig ül valaki, szinte teljes kihasználtsággal működik.

Európa Zöld Városa díj 2022

  • A győztes munka megnevezése: Budapest Főváros 13. kerület, Vizafogó Park és pavilonépület
    1138 Budapest, Párkány utca 39–41. (az Esztergomi út és a Párkány utca által közrefogva)
  • Generáltervezés/tájépítészet: Objekt Tájépítész Iroda (Hómann János, Pécsi Máté, Ripszám Eszter, Wang Xiao)
  • Építészet: Archikon Építésziroda
  • Szobrász: Lestyán Goda János
  • Építtető: Budapest Főváros 13. Kerületi Önkormányzat
  • Megrendelő/lebonyolító: 13. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
  • Tervfázisok: Koncepcióterv 2020. december; engedélyezési terv 2021. április; kiviteli terv 2021. június
  • Kivitelező: Parkfenntartó Kft.
Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!