Magyar állami támogatással új épületet vásárolt a szervezet. Az épületet átalakították és tatarozták, mostanra pedig már belakták, saját „otthonukként” élik meg. Az épületben működik a magyarországi mintára létrehozott falugazdász szolgálat, amely az itteni gazdáknak nyújt segítséget. Nemrég új szárnnyal bővült az épület, amelynek átadási ünnepségét november 9-én tartották, rangos vendégek részvételével.
– magyarázta Nagy Miklós, a szövetség elnöke.
Miután előző székhelyünkön közölték velünk, hogy ki vagyunk rúgva, nem tudtuk, hová menjünk. Az élet úgy hozta, hogy még aznap délután felhívott bennünket Pirityiné Szabó Judit, a nemzetpolitikai államtitkárság délvidéki és diaszpóra főosztályának vezetője, és elmondta, hogy az előző évre kapott támogatások folytatásaként arra az évre is előirányoztak egy támogatási keretet, és megkérdezte, hogy tudunk-e vele mit kezdeni. Ha nem ülök a széken, akkor biztos elesek. Ezt követően született meg a döntés, hogy természetesen tudunk vele mit kezdeni, hiszen ezzel lehetőség adódott arra, hogy székházat vásároljunk, és tovább tudjunk építkezni az itteni gazdatársadalom javára – mondta elégedetten a délvidéki érdekvédelmi szervezet vezetője. Nagy Miklós nyitóbeszédében köszönetet mondott a magyar kormánynak és mindazoknak, akik hozzájárultak az épület megvásárlásához, átépítéséhez és felújításához.
Kormányintézkedések
Az általa vezetett minisztérium első intézkedéseként 114,9 dinárban (400 HUF) maximalizálta a cukor kilogrammonkénti kiskereskedelmi árát és meghosszabbította a tej és a tejtermékek kivitelét tiltó rendelet hatályát.
Kivételt képez ez alól az Észak-Macedóniába és Albániába irányuló kivitel, ugyanis Szerbia kötelezettséget vállalt, ahogy amiben teheti, segíti a nálánál jobban nélkülöző szomszédokat, ezzel is hozzájárulva a jószomszédi viszony építéséhez a nyugat-balkáni régióban. Azzal, hogy az utóbbi hónapokban a szerb kormány határozati úton szabályozta az élelmiszerpiacot, korlátozta a legfontosabb élelmiszeripari termékek és nyersanyagok árát és korlátozta vagy megtiltotta egyes termékek kivitelét, elérte, hogy az üzletekben nincs többé hiány a legfontosabb termékekből. Igaz, sok üzletben felirat van a polcokon, hogy tejből és cukorból egy személy egyszerre csak 1 litert vagy 1 kilogrammot vásárolhat. A tapasztalatok szerint ez nem jelent akadályt, mert akinek szüksége van rá, az többször sorba áll, vagy másik üzletben is vásárol ezekből a termékekből. |
Szerbiában a leköszönő kormány egyik utolsó intézkedése az volt október második felében, hogy 219,9 dinárban (767 HUF) határozta meg az étolaj legmagasabb kereskedelmi árát. Fél évvel az április 3-i választások után, október 26-án aztán új mezőgazdasági miniszterrel megalakult az új köztársasági kormány. Az agrártárca új vezetője a 46 éves, közgazdász végzettségű Jelena Tanasković lett.Az épületrész ünnepélyes átadóján Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkára így méltatta a vajdasági magyar gazdatársadalom eredményeit:
A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége 73 egyesület életét koordinálja itt a Vajdaságban, azon belül a Bácskában, egy olyan történelmi, gazdasági tájon, amely éléskamrája volt korábban a Kárpát-medencének, később Jugoszláviának, ma pedig Szerbiának.
A legnehezebb gazdasági, politikai, társadalmi és szociális helyzetben is jövőt képzelt el, és ezt a jövőt meg is valósította – fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.
Egy év alatt megduplázódott a malac áraMivel a takarmány drasztikusan megdrágult, jelentősen csökkent az érdeklődés Szerbiában a sertéstenyésztés iránt. A termelők jelentős része még az anyakocákat is eladta. Ennek tudható be, hogy az országban most nincs elegendő malac. Márpedig Szerbia olyan ország, ahol nehezen elképzelhető egy családi ünnep vagy az újév köszöntése malac- vagy báránysült nélkül. Jelenleg 400 dinárt, azaz 1340 forintot kell fizetni a malac kilogrammjáért élősúlyban. Csakhogy a sertéstenyésztés olyan mély hullámvölgybe került Szerbiában, hogy éves szinten 23 ezer tonna sertéshúst kénytelen behozni az ország a szükségletek fedezésére. Ez azért különösen fájó, mert korábban Szerbia jelentős mennyiségű sertéshúst exportált. |
Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője köszöntőjében kiemelte: „Aki székházat épít, az nem a múltban és a jelenben, hanem a jövőben gondolkodik”.
Fontos szerepe van a VASZ-nak, nemcsak az agrárium világában. Abban mindenféleképpen, de a falusi lét megerősítésében is, a falugondnoki rendszeren keresztül a mezőgazdasági vállalkozóknak a segítésében, a pályázásban, a tájékoztatásban, a képzésben, az új ismereteknek a termelőkhöz való eljuttatásában. Szerintem erre ad plusz lehetőséget most ez a felépült székház – mondta Pásztor István.
Nőtt a búza vetésterületeMíg az utóbbi években 570 és 595 ezer hektár között alakult a búza vetésterülete Szerbiában, addig 2021 őszén nem kevesebb, mint 630 ezer hektárt vetettek be vele a termelők az országban. A vetés az optimális időn túl, jelenleg is tart. A kenyérgabona idei vetésterülete nagy valószínűséggel meg fogja haladni a 630 ezer hektárt
– jelentette be Sunčica Savović, a szerbiai gabonatermesztők érdekvédelmi szervezetének vezetője.
Az őszi vetésű kalászosok népszerűségének a növekedése annak tudható be, hogy az őszi, a téli és a tavaszi csapadékot is kiválóan hasznosítják, és hogy ennek köszönhetően kevésbé befolyásolja termőképességüket az áprilisban, májusban és júniusban jelentkező csapadékhiány, tehát termesztésük nagyobb biztonsággal jár. Az, hogy a termelők az optimális vetésidőn túl, október 5–25. után sem álltak le a vetéssel, annak is betudható, hogy a minap az Újvidéki Terménytőzsdén a búza ára átlépte a 40 dinárt (körülbelül 140 forint), és hogy a Szerbiai Árutartalékok 150 ezer tonna kukorica felvásárlására hirdetett pályázatot 40 dináros áron. Ezzel kiegyenlítődött a kukorica és a búza ára a nyugat-balkáni országban. |
Pásztor István szólt arról a minden ottani magyart foglalkoztató kérdésről is, hogy miként tovább a novemberben lebonyolított szerbiai népszámlálást követően: van-e jövője a vajdasági magyarságnak és az ott élő gazdatársadalomnak? Sokan tartanak a népesség drasztikus fogyásától. Ő így tekint erre a kérdésre:
De mi még ma is megvagyunk, és a jövőt tervezzük. Ilyen szempontból nem mellékes ugyan, hogy mennyien vagyunk, de azt gondolom, hogy igaz az a mondás, amely szerint nemcsak a lelkek száma a fontos, hanem a lelkek nagysága, a lelkek ereje is. Az elmúlt tíz év tapasztalata arról szól: függetlenül attól, hogy kevesebben vagyunk, a lelkek nagyságában mára többek lettünk, mint tíz évvel ezelőtt voltunk – fogalmazott a délvidéki magyar politikus.
|
|
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a
