0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Egyetértettek abban, hogy minden adott a sikeres termesztéshez, a költségek rohamos növekedése miatt azonban kénytelenek átgondolni a tevékenységüket.

Évente 30 hektáron termeszt sárgarépát Bálint Péter bátyjával, Bálint Gáborral. Januárban kezdik a vetést fátyolfóliás takarással, és július közepéig összesen nyolcszor vetnek, ebből adódóan június közepétől egészen január–februárig szállítanak sárgarépát a piacra.

Az áruházi értékesítésre termesztett sárgarépát jellemzően nem tárolják hűtőben.

Egész szezonban frissen, több ütemben szedik a homoktalajból. A technológia egyik jellegzetessége, hogy már évekkel korábban felhagytak a forgatásos talajműveléssel, áttértek az ásógépezésre. Emellett a szerves trágyázást visszafogták, ha ugyanis az nem kellőképpen érett, akkor zavarja a tápanyag-gazdálkodást. A talajélet fenntartásában a szerves trágya szerepe elenyésző. Az egész éves technológiát kell alárendelni a talajélet fenntartásának, javításának, mondta Bálint Péter.

Minden év más

A sárgarépát a megtekintett területeken mikroszórófejekkel öntözik, bár már gondolkodtak a csepegtető öntözésen is. Szerintük sok előnye és hátránya lenne a váltásnak.

Amíg a közelmúltban kivont hatóanyagok rendelkezésre álltak, addig nem volt gond a növényvédelemmel. Vannak olyan gombaölő szerek is, melyeknek a közeljövőben jár le a felhasználhatósági engedélyük a sárgarépában, remélhetőleg ezeket meghosszabbítják majd a biztonságos termelés érdekében, mondták. A fonálféreg biológiáját már megtanulták, így az nem okoz számottevő problémát. Az elmúlt év meglepetése a lisztharmat volt, de szerencsére olyan táblában jelent meg, ami már betakarítás előtt állt, ezért nem idézett elő gazdasági kárt. Ám ha a jövőben is hasonlóan meleg nyarunk lesz, fel kell készülni a lisztharmat fertőzésére.

A tápanyag-gazdálkodásban fontos volt előrelépni, ezért évek óta minden táblából három-négy levélanalízist és ugyanennyi talajvizsgálatot végeztetnek, valamint a répagyökér tápanyag-arányait is megnézetik.

A többévi adatsor alapján és az aktuális évi laboreredmények figyelembevételével állítják össze a tápanyag-gazdálkodási tervet. A táp­anyagokat főként fejtrágyázással pótolják, lombtrágyákat kevésbé használnak, mondta a termelő.

Bálint Péter szerint sok mindent lehet a tenyészidőszak időjárására és a körülményekre fogni, de érdemes megnézni azt is, hogy a termelő mit tett az eredmények érdekében. Amikor a másodikként bemutatott táblát vetették, már javában tartott a betakarítás, nyolc öntözésvezérlés működött a területeken, nagyon leterheltek voltak. Az apróbb technológiai fegyelmezetlenségek miatt a táp­anyagarányok kicsit felborultak, nagy lett a lomb és a kívántnál kevésbé növekedett a gyökér. Ebben a táblában 3-6 centivel rövidebb répák fejlődtek, mint a mellette lévőn, noha a fajta, technológia, öntözés ugyanaz volt.

Az idén sok helyen tapasztalták, hogy a sárgarépák a szokásosnál 3-6 centiméterrel rövidebbek még az ásógéppel mélyen átdolgozott talajokon is. Minél későbbi a vetés, annál hangsúlyosabb szerepe van az öntözésnek Magyarországon és szerte Európában. Bálint Péter szerint a környezeti és klímaváltozással összefüggő termesztéstechnológiai kihívásokra a válaszokat nagy részben itthon, Magyarországon tudjuk megtalálni, megoldani a helyi sajátosságok figyelembevételével. Ehhez nagyon fontos a tapasztalatok megosztása, a termelő ezért még a telefonszámát is megadta (+36 30 965 3060), és várja a termelőtársak véleményét.

Egységesíti a méretet

A sárgarépa stressztűrésének és a hozamok növelésének lehetőségeiről beszélt Nagy Zoltán, a Seedplus Kft. Csongrád-Csanád megyei szaktanácsadója. A cég forgalmazza az olaszországi Greenhas Group termékeit. A széles választékból a zsombói bemutató területén két készítményt juttattak ki. A Greit VG szerves bioaktivátor a növényeknek nem kedvező körülmények között serkenti a táp­anyagok felvételét, hogy megfelelően fejlődjön az állomány. Az intenzív sejtosztódást és sejtmegnyúlást elősegítő Expando készítmény pedig növeli a gyökér méretét, így hatására egységesebb lesz a termés. Mindkettő jól beilleszthető a sárgarépa termesztéstechnológiájába. Egy harmadik, kalciumtartalmú termékre is felhívta a termelők figyelmét a szakember, a Calciogreen PS Plus lombtrágya 40% kalcium-oxidot tartalmaz, nagy segítség a kalciumhiány megelőzésében és kezelésében.

Ne csak a lomb gyarapodjon

A Bálint kertészetben őszi betakarításra főként a Brillyance F1 sárgarépafajtát termesztik, állományát hektáronként 1 250 000 maggal vetették június 13-án. A bemutatott táblában a vetőmagok jól csíráztak, a fajta növekedéséhez igazított víz- és tápanyag-utánpótlásnak is köszönhetően felszedésközeli állományt láthattak az érdeklődők. A vizsgálatok alapján a talajban alig maradt tápanyag, tehát jól határozták meg a kijuttatott mennyiségeket, mondta Bálint Péter.

Termelői tapasztalatok szerint kimagasló terméshozama és egyedülálló lombrezisztenciája mellett ez a fajta olyan, mint egy ridegtartásos vadló, mindent kibír. A már felszedésre alkalmas sárgarépák különösebb minőségromlás nélkül tovább tarthatók a talajban, sőt fátyolfóliás takarással a 2-3 órás mínusz 5-6 °C-os éjszakai fagyoktól is megvédhetők. Enyhe téli napokon pedig akár még nyüvő rendszerű szedőgéppel is betakaríthatók.

A Brillyance F1 lombrezisztenciája megkönnyíti és biztonságosabbá teszi a termesztést, kevesebb növényvédelmi kezeléssel is egészséges marad az állomány. Ahhoz, hogy a lombon kívül a gyökerek is megfelelően fejlődjenek, jól kell megválasztani a kálium–nitrogén arányt.

Amikor azonban a talajhőmérséklet 16 °C alá esik, már csak nitrogént és vizet képes felvenni a növény a talajoldatból, ezért fontos, hogy a termesztésnek csak minél kevesebb része essen ebbe az időszakba, kellő tápanyagok hiányában ugyanis romlik a sárgarépák minősége, tárolhatósága,

hangsúlyozta Ládi Csaba, a Nunhems Hungary Kft. termékfelelőse.

A répa a tenyészidőszakának utolsó 30%-ában veszi fel a tápanyagok 70%-át. Ez a megoszlás a Brillyance F1 esetén 90+40 nap. Ha a 40 nap minél jobban beleér a hideg periódusba, akkor gond lehet a tápanyagok beépülésével. Főként ott, ahol lúgos a talaj, így a Homokhátság nagy részén. Megoldás lehet a fajta korábbi, legalább május végi vetése, ritkább tőállomány alkalmazása, folyamatos és kiegyensúlyozott víz- és tápanyag-utánpótlása, vagy rövidebb tenyészidejű hib­ridek, például a Dailyance F1 és az Allyance F1 használata.

A londoni aranyérmes

Bálint Péteréknél a nyári időszak fő fajtája az Allyance F1. A hibrid négy éve a londoni zöldségkiállításon aranyérmet nyert piacos, sima gyökerével és a kiváló ízével. A korai-középkorai fajtát minőségi termések, nagy hozam, termésbiztonság és kiemelkedő lombbetegség-ellenállóság jellemzi. Január és július eleje között bármikor vethető. A hengeres répa tompa végű, nyaka zöldülésre nem hajlamos, nem nő ki a talajból. Ládás frisspiaci értékesítésre kiváló, de konténeres és ládás hűtőtárolásra is alkalmas. A répák egyöntetű méretűek, minőségűek, igen magas az értékesíthető termések aránya. Homok- és kötöttebb talajokon, bakhátban és ágyásban egyaránt kiválóan termelhető. Betakarítása gépi és kézi módszerrel is tervezhető. Nagyfokú rezisztenciával rendelkezik az alternáriás levélfoltosság, a cerkospórás levélfoltosság és a pítiumos gombás fertőzéssel szemben, emellett közepesen lisztharmat-ellenálló.

Az Allyance F1 répái valamivel rövidebbek, mint a már jól ismert Brillyance F1 fajtáé, tapasztalta Bálint Péter, de tompa végűek, szépen kitelnek és egységes árualapot adnak. Az Alliance F1 fajtát a tesztelési időszak után az elmúlt három évben már több termelőnél üzemi felületeken, 3-5 hektárokon termesztették, és a homok-, a közepesen kötött és a kötöttebb talajú területekről egyaránt kedvező tapasztalatokról számoltak be. Mind többször találkozunk az Allyance F1 fajta nevével az áruházak pultjain, akár biotermék minősítéssel is.

Főként a nyári termesztésben hatalmas előny a fajta lombellenállósága, könnyíti a szedést, növeli a termésbiztonságot. Augusztus végi, szeptemberi, októberi szedéssel ládás értékesítésre alkalmas, júliusi vetésből késő őszi felszedéssel pedig elsősorban tárolásra való.

Ládi Csaba hozzátette, hogy ásógéppel végzett talajlazítással, ágyásos műveléssel vagy bakhátban történő termeléssel, alacsonyabb tőszámmal, a fajta növekedéséhez igazodó víz- és tápanyag- utánpótlással az Allyance F1 répái 3-5 centiméterrel meghosszabbíthatók. A betakarított sárgarépában pedig nagyon kevés a kieső és a másodosztályú.

Mosás után is fényes

A Dailyance F1 fajta sima felületű gyökerei piacosak. A répák mosás után is megőrzik fényes narancssárga színüket. Középérésű, gyors növekedésű fajta, homok- és kötöttebb talajokon bakhátban kiválóan termelhető. Nyaka nem nő ki a talajból, zöldülésre nem hajlamos. Hosszabb méretű répája ládás frisspiaci értékesítésre, konténeres és ládás hűtőtárolásra egyaránt alkalmas. Nagyfokú rezisztenciával rendelkezik a cerkospórás levélfoltosság, a sárgarépa-lisztharmat, valamint a pítiumos gombás fertőzés ellen, közepes rezisztenciával pedig az alternáriás levélfoltosság ellen. Egyre nagyobb körben termelik a térségben, főleg a június elejétől július első feléig tartó vetéssel.

Középhosszú tenyészidejének és gyors fejlődésének köszönhetően a nagy hidegek előtt géppel is kiválóan betakarítható. Fővetésben április elejétől, másodvetésben június végétől ajánlják.

A viszonylag szárazabb időszakban is szupersima felületű répákat nevel a Florance F1. Fényes narancsszínét mosás és hosszú tárolás után is megőrzi, nem törik, nem hasad az áruvá készítéskor. A vetési sűrűséggel jól szabályozható a répa vastagsága.

Kalcium-utánpótlási kísérletek

A kalcium és a kálium kijuttatásának időpontját és módját illetően még vannak nyitott kérdések a technológiájukban, mondta Bálint Péter. Ezért is kerültek kapcsolatba Majkut Árpáddal, a Carmeuse Hungária Kft. termékfejlesztésért felelős szakértőjével. A szakember megosztotta az érdeklődőkkel a területen végzett kalciumpótlási tapasztalatokat. Az volt a céljuk, hogy a tenyész­időszak során emelt szinten tartsák a talajban a felvehető, oldott kalciumtartalmat, és kimutassák annak a növényi szövetekbe való beépülését öntözött körülmények között. Ennek eléréséhez a kalcium-oxid hatóanyagú TerraCalco 95 termékre esett a választásuk, mert az a talaj nedvességtartalmával reakcióba lépve gyorsabb kalciumpótlást tesz lehetővé, mint a karbonát alapú készítmények, amik elsősorban a savas közegekben működnek jól. A TerraCalco 95 készítményt Bálint Péter három tábláján különböző időpontban és eltérő módszerekkel juttatták ki egy kisparcellás kísérletsorozatban, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek az anyag oldódási dinamikájáról és talajra gyakorolt hatásáról.

Kijuttatták a vetés és a bakhátak kialakítása előtt, egy másik megoldásként a bakhátak falába építették be az anyagot kultivátorral, a vegetáció utolsó harmadában pedig a sorok közé sekélyen bedolgozták. A hatékonyság is ebben a sorrendben alakult, a vetés előtti és a kultivátoros kijuttatások bizonyultak eredményesebbnek.

A talajvizsgálatok alapján a kezelt területeken mindeddig magasabb maradt a felvehető kalciumtartalom a kontrollparcellákon mért értékeknél. A gyökér kalciumfelvétele nem volt minden esetben ennyire egyértelmű, ezért a kísérletsorozatot jövőre folytatják a jól teljesítő dózisokkal és tovább finomított kijuttatási módokkal. Fontos, hogy a dózisok meghatározásánál a megfelelő talajmintavételi és laboreredményekre támaszkodjanak.

A cég a szakmai találkozón egy terepjáróra szerelt speciális talajmintavevő gépet is bemutatott, hiszen az okszerű tápanyag-utánpótlás alapja a talaj tulajdonságainak pontos ismerete.

Védenek, kondicionálnak

Kertészeti kiskultúrákban, amilyen a sárgarépa is, nagyon kevés növényvédő szer használata engedélyezett, és a hatóanyag-kivonások miatt ezek egy része is el fog tűnni. Szerencsére érzi ezt a gondot az engedélyező hatóság is, így amikor felmerült, hogy szükséghelyzeti engedélyt terveztek kérni sárgarépában a BASF Dagonis nevű készítményére, jelezték, hogy amennyiben a cég be tudja nyújtani a megfelelő dokumentációt, kibővítik az engedélyokiratot. Így az idei évtől a Dagonis sárgarépában engedéllyel rendelkezik alternária, lisztharmat és szklerotínia ellen. A készítmény két hatóanyag gyári kombinációja. A Xemium® (fluxapiroxad) az SDHI hatóanyagcsoportba tartozik. Körülbelül 30%-a gyorsan felszívódik, a többi kint marad a levélen és ott véd. Ha nedvességet kap, a felületen maradt anyag újra feloldódik, és egy része felszívódik, így újabb védelmet nyújt. A kombinációs partner a difenokonazol. Ennek a hatóanyagnak gyógyító hatása is van, akkor is segít, ha véletlenül a fertőzés már megtörtént.

A Signum WG szintén gyári kombináció. Rozsda és foltbetegségek, lisztharmat és különböző rothadások ellen eredményes. A növényvédő mellett növénykondicionáló hatása is van, fokozza a növény stressztűrő képességét, javíthatja a tárolási betegségekkel szembeni ellenálló képességet, az eltarthatóságot. Kísérletek szerint erősebb lesz a lomb, ami gépi felszedéskor is hasznos.

Cerkospóra, alternária és tárolási betegségek ellen ható készítményük a Scala®, mely ettől az évtől szintén használható sárgarépában. Előnye, hogy hűvös időben is felszívódik, és gázhatása is van, így oda is eljut, ahová esetleg nem tud befújni a permetezőgép.

Várhatóan ezek a készítmények hosszabb távon a piacon maradnak majd, a hatóanyagok kivonására nem kell számítani, mondta Mérai Imre, a BASF szaktanácsadója.

Gombákkal a gombák ellen

Forray Alfréd, a Koppert Hungária szaktanácsadója a Trichoderma-hatóanyagú Trianum-G használatával kapcsolatos eredményekről számolt be. A Trianum-G kétféle Trichoderma gombarasszból áll, az egyik azért felelős, hogy gyorsan kolonizálódjon a gyökereken, a másiknak pedig betegség-visszaszorító képessége van, segít a gyökérnyaki gombák, egyebek között a fuzárium, a pítium és a rizoktónia okozta korai növényhervadások, illetve a tárolás során például a feketefoltosság-tünetek mérséklésében.

A készítményt Nyugat-Európában már széles körben használják tárolási betegségek megelőzésére. A lényeg, hogy a talajlakó Trichoderma már a keléskor rákapcsolódjon a gyökérzetre, és együtt éljen a növénnyel.

A répa az így szerzett betegség-ellenállóság mellett könnyebben veszi fel a vizet és a tápanyagokat, a hasznos gomba pedig asszimilátumokat kap fizetségül. A Trichoderma gomba a növényen térparazitaként megakadályozza, hogy más gombák odajussanak. A tárolási betegségekért répánál nyolcféle gomba felelős, ezek közül a jelentősebb problémákat okozókat képes a Trichoderma kiszorítani. Emellett jobb táp­anyag- és vízfelvételt biztosít a növénynek, de ez a zsombói kísérletekben nem látszik, mert a termelő szakszerű technológiát követ. Minél gyengébb a termelés színvonala, annál jelentősebb a készítmény hatása, általában 5-7%-kal növeli a termést. Bálint Péteréknél az igazi előnye a répa tárolása során realizálódik, akár 40-50%-kal is visszaszoríthatja a tárolási betegségeket, mondta Forray Alfréd.

Hétről hétre változik a piac

Egy hektár sárgarépa önköltsége körülbelül 3,5 millió forint az inputanyagok és energia jelenlegi árával számolva, erre még rárakódik a tárolás költsége, és kérdéses, hogy ez utóbbit lehet-e érvényesíteni az eladási árakban. Ezért várhatóan egyre több termelő közvetlenül a betakarítás után szeretné értékesíteni az árut, vagy szalmatakarással kint hagyja a területen, esetleg leforgatja. A területen tárolásnak is vannak azonban költségei és kockázatai is.

Ha a mostani gazdasági nehézségek egy csapásra megoldódnának, várhatóan akkor is legalább öt-hat évre lenne szükség, hogy valamelyest visszarendeződjenek az inputanyagok árai,

vélte Varga István, szabadszállási Róna Mg. Szövetkezet kertészeti ágazatvezetője, a FruitVeB alelnöke. Ezzel egyetértett Ládi Csaba is. A vetőmagos szakember szerint az inputanyagok drágulásából adódik, hogy csökkent a sárgarépa termőfelülete Magyarországon is, az energiaköltségek emelkedése miatt pedig egyre kevesebben akarnak tárolni. Sok répát visznek tőlünk Romániába, mert az ottani fogyasztás körülbelül felét külföldről fedezik jelenleg, és már hosszú évek óta vesznek holland, lengyel és török árut is. A piaci helyzet hétről hétre változik, mert a drága energiával máshol sem akarnak tárolni. Szerencsére a lengyelek áruja kevésbé jelenik meg az uniós piacokon, mert onnan nagyon jó áron tudnak szállítani Ukrajnába.

A kialakult helyzet miatt várhatóan hamarabb fogunk importra szorulni, de mivel a külföldi répa kínálata is csökken, március–áprilisra akár ellátási zavarok is felléphetnek. Az aszály miatt az egész kontinensen kevesebb sárgarépa termett, a korai betakarításokat hátráltatta az eső, és a csapadékos időjárás a sárgarépa-betárolásoknak sem kedvezett.

A magyar sárgarépa-kereskedelem sajátosságairól és az áruházlánci értékesítés kihívásairól több termesztő is véleményt mondott. A Pálmonostorán ter­mesztő Szalai László felvetése szerint a folyamatosan emelkedő sárgarépaárak fékezhetik a fogyasztást. Ifj. Bálint Gábor zsombói termelő a pontos és gyors piaci információk fontosságát emelte ki. A zákányszéki Papp István pedig megjegyezte, hogy talán még szerencse, hogy egész Európában kevesebb sárgarépa termett, mert ha az időjárás nem ilyen, most túlkínálat lenne a piacokon.

Hazánkban talajban átteleltetve mindössze körülbelül 20 hektáron tárolnak sárgarépát. Erre a Nunhems-fajták közül a Romance F1, az Elegance F1 és a Brilly­ance F1 a leginkább alkalmasak.

Ez a megoldás sem olcsó, jelenleg a szalma kilója átlagosan 25 forint, és a biztonságos téli takaráshoz hektáronként 35 tonnára van szükség. A beszerzése, leterítése, majd felszedése összesen 1,7-2 millió forintba kerülhet hektáronként.

A következő évi, április–májusi vetésekig pedig meg kell oldani a szalma talajba dolgozását, sőt addigra jó, ha el is bomlik a szalma.

Több termelő ezért minél későbbig kint hagyja a répát a területen, esetleg fátyolfóliával takarja. Ha nem lesz nagyon hideg, akkor januárban is felszedhető a sárgarépa, de mínusz 10 °C alatti hőmérsékleten a fátyoltakarás már nem elegendő. Ebben egyetértettek a jelenlévők, az a kérdés viszont megválaszolatlan maradt, hogy a mostani költségek mellett vajon ki fog zöldségeket tárolni.

Forrás: Kertészet és Szőlészet