0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem – Illóolajokkal a Varroa ellen

Írásaim előző részének a végén azzal az ígérettel búcsúztam, hogy most a hazai és nemzetközi méhészeti kutatóintézetekről esik majd szó. Jelen írásomban mégis az egyre szélesebb körben kutatott illóolajok/esszenciális olajok méhegészségre gyakorolt hatásainak megismerésére invitálnám a kedves olvasókat.

Korábbi cikkek a témában:

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem: a dolgozók korai öregedése, tápláltság és immunitás

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem: környezetbarát lehetőségek

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem – Kitekintés a nagyvilágba

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem – új eszköz a fertőzöttség méréséhez

„Zöld” állatgyógyászat – Green veterinary pharmacology

A szokásos atkaellenes védekezési programok főként szintetikus atkaölő szerek használatán alapulnak, amelyeket gyakran az atkafertőzöttség előzetes becslése nélkül vagy indokolatlanul nagy dózisban alkalmaznak. Mindez olyan gyógyszerrezisztenciához vezetett, amely ma már igen nagy gondot jelent a méhészet számára. Az atkák elleni védekezésre szolgáló egyéb termékek/módszerek kutatása ma már elengedhetetlen.

Citrusfélék Calabriából

Egy 2021-ben megjelent tanulmányban (Roberto Bava et al. In Vitro Evaluation of Acute Toxicity of Five Citrus spp. Essential Oils towards the Parasitic Mite Varroa destructor Pathogens 2021; 10(9): 1182. DOI: 10.3390/pathogens10091182) a citrusfélékből kivont illóolajoknak a V. destructor szaporodását/életképességét befolyásoló hatását vizsgálták. Calabriában (Dél-Olaszország) a Citrus nemzetséghez tartozó növények nagyon elterjedtek, vadon és termesztésben is. A tanulmányban használt illóolajokat bergamottból (Citrus bergamia), grapefruitból (Citrus paradisi), citromból (Citrus limon), narancsból (Citrus sinensis) és mandarinból (Citrus reticulata) vonták ki hidrodesztillációval. Minden esszenciális olajat laboratóriumban (in vitro) teszteltek V. destructor ellen. Az elvégzett kísérletekben kezelésenként 35 életképes, kifejlett nőstény atkát használtak, amelyeket ugyanazon a napon gyűjtöttek be, ugyanabból a méhészetből. Alkalmaztak negatív kontrollo­kat (5 egyed csak acetonnak volt kitéve) és pozitív kontrollokat (5 egyed acetonban hígított amitráznak kitéve) is. Az illóolajokat HPLC minőségű acetonban hígították (0,5 mg/ml, 1 mg/ml és 2 mg/ml). Az atkák mortalitását 1 órás kitettség után, ellenőrzött körülmények között, manuálisan értékelték.

A leghatásosabb illóolajok 0,5 mg/ml-es koncentrációban: 1. a bergamott az atkák 80 százalékát (p ≤ 0,001) semlegesítette (elhalt + inaktivált); 2. a grapefruit 70 százalékban semlegesí­tett (p ≤ 0,001); 3. a citrom 69 százalékukat semlegesítette.

Érdekes módon a pozitív kontroll (amitráz) azonos koncentrációban az atkák 60 százalékát semlegesítette.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a calabriai bergamott, grapefruit és citrom esszenciális olajok következetesen csökkentették a V. destructor életképességét, érdemes hát megvizsgálni ezen illóolajok méhészetben történő alkalmazásának lehetőségét az atkanépesség visszaszorítására.

Az imént és már a korábbi részekben is ismertetett különféle illóolajok/esszenciális olajok (EO) tehát számításba jöhetnek alternatív módszerként, gyakran vizsgálták már az emberekre és a környezetre gyakorolt esetleges ártalmasságukat is. Az EO-k használatán alapuló védekezési eljárások a „zöld peszticidek” vagy biopeszticidek tág fogalmának részét képezik.

A biopeszticid kifejezés mindenféle természetes kártevőirtási technikát jelent, amely csökkenti a kártevők egyedszámát, miközben figyelmet fordít az élelmiszer- és környezetbiztonságra. A „zöld védekezőszerek” fogalmába olyan anyagok is beletartoznak, mint a növényi kivonatok, feromonok, hormonok és a mikroorganizmusok másodlagos bomlástermékei. Ezeknek a hatóanyagoknak – amellett, hogy teljesen természetesek – megvan az az előnye, hogy kevésbé idéznek elő rezisztenciát. Összetevőik nagy száma és a hatásmechanizmusban részt vevő több célreceptor miatt úgy tűnik, hogy az EO-knak nincs specifikus sejtes célpontjuk, és a kezelt atkaállományokban kisebb az ellenálló képesség kialakulásának esélye. Ezért az EO-k használata a méhészetben és a méhbetegségek elleni védekezésben utat nyithat egy kizárólag „zöld” állatgyógyászati farmakológián (green veterinary pharmacology, GVP) alapuló tenyésztési rendszer felé, amely a méhek egészsége és környezetünk szempontjából is jelentős előnyökkel jár.

Számos stratégiát javasoltak már a V. destructor elleni védekezésre. A tudományos közösség egyik fő kitűzött célja a kártevővel szemben ellenálló méhek tenyésztése.

Ez az út jelentené a minden gyógyszeres/vegyszeres kezeléstől, és ezzel együtt minden rezisztenciajelenségtől legfüggetlenebb és leghatékonyabb megoldást. Ez azonban több okból is túl sokáig tarthat: 1. nehéz azonosítani azokat a méhcsaládokat, amelyek higiéniai viselkedésükkel képesek következetesen megakadályozni a kártevő szaporodását; 2. ezeknek a méh­családoknak nincs jól megalapozott és szabályozott piaca Európában.

Addig is, amíg a tenyésztési eljárások sikeresek és széles körűen elérhetők nem lesznek, gyógyszeres kezeléssel vagy természetes vegyületekkel/gyógymódokkal kell megpróbálnunk visszaszorítani az atkát. Az utóbbi időben a hatóanyagokkal szemben kialakult nagyfokú rezisztencia miatt sokféle „enyhe” atkaölő szert alkalmaztak sikeresen erre a feladatra: szerves savakat, például hangyasavat, oxálsavat és tejsavat, illetve az esszenciális olajok közül leginkább timolt. Az enyhe atkaölő szerek alkalmazása nagyon ígéretesnek tűnik, mivel kevésbé váltanak ki rezisztencia-mechanizmusokat, változatos vegyi összetételük miatt pedig többféle funkcióval/molekuláris célponttal rendelkeznek. Vannak azonban olyan káros hatások, amelyeket érdemes figyelembe venni. Például a timolkezelés – túl hosszú ideig, nem megfelelő mennyiségben alkalmazva – nemkívánatos reakciókhoz vezethet, beleértve a fiasítás, a dolgozók és akár a méhanya elhullását is, bár utóbbi kevésbé érzékeny a timolra, mint a dolgozóméhek. Továbbá egyes források szerint a timol megváltoztatja a méhek viselkedését, például nagyobb aktivitást és fényingerekre csökkent választ vált ki.

Az ideális atkaölő szer

Az ideális atkaölő szer valószínűleg egy természetes vegyület, amely képes szelektíven gátolni a V. destructor egyedszámának növekedését a kaptárban anélkül, hogy befolyásolná a méhek egészségét/viselkedését. Az enyhe hatóanyagok értékes természeti kincsek, mint például a timol. De sok más esszenciális olaj is használható erre a célra. Ezt a szálat követve meg kell említeni, hogy a citrusolajok ez irányú alkalmazásában még szükség van tudományos kísérletekre, amelyek alátámaszthatják az ígéretes jelöltek gyakorlati használhatóságát.

A bergamott (C. bergamia), grapefruit (C. paradisi), citrom (C. limon), narancs (C. sinensis) és mandarin (C. reticulata) in vitro hatékonyságát különböző koncentrációkban tesztelték, hogy megtalálják a leghatékonyabbat, amely képes inaktiválni az atkát. A citrusfélék illóolajait vegyi összetételük alapján is jellemezték, hogy kizárják a különböző kivonási módszerekhez és a termőhelyhez kapcsolódó esetleges eltéréseket. Minden elemzett esszenciális olaj magas limonénarányt mutatott, és már korábbi vizsgálatokban is jónak bizonyultak az atkafertőzés leküzdésében. A két leghatékonyabb illóolajban azonban kisebb arányban volt jelen limonén, viszont ezt ellensúlyozta a magasabb  oncentrációjú béta-pinén, amelynek atkaölő hatását számos kísérlet kimutatta. A bergamottolaj, amelyet az egyik leghatékonyabbnak találtak, nagyon magas linalil-acetát koncentrációt mutatott. Ez a vegyület nagy mennyiségben jelen van a levendula illóolajában, és atkaölő hatásáról ismert. A linalool minden EO-ban megtalálható, de nagyon magas arányban a bergamottolajban. Ez a vegyület jól dokumentált a Sarcoptes scabiei (rühatka) elleni erős hatása miatt. Az összegyűjtött bizonyítékok minden bizonnyal megmagyarázzák az észlelt erős atkaölő hatást, és valószínűleg arra utalnak, hogy a kimutatott vegyületek különböző koncentrációinak kombinációja járul hozzá az atka sikeres inaktiválásához.

Mindezek alapján az ideális természetes atkaölő vegyületek gondosan beállított keveréke az, amely képes szelektíven gátolni a V. destructor szaporodását a kaptárban anélkül, hogy befolyásolná a méhek egészségét/viselkedését.

Bagóné dr. Vántus Viola

tudományos munkatárs,

PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

Forrás: Méhészet