Back to top

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

A XXI. század végére bolygónk felszínének globális hőmérséklete az előrejelzések szerint akár 5,7 °C-kal is megemelkedhet, miközben egyre gyakoribbá válnak az évek óta tapasztalt hőhullámok. Ez a világszintű felmelegedés súlyos következményekkel jár az élőlényekre, a ökoszisztémák működésére és az élelmiszertermelésre – mint egymással szorosan összefüggő rendszerekre – egyaránt. Éppen ezért világszerte kutatásokat folytatnak, hogy felmérjék és megértsék a globális felmelegedés ökológiai hatásait a fajok együttműködésére és kölcsönhatásaira.

A növényekben a megemelkedett hőmérséklet befolyásolja a beporzókkal való kommunikációban szerepet játszó tulajdonságokat. Ilyen tulajdonságok közé tartoznak az illatok, amelyek biokémiai folyamatok révén kerülnek a légkörbe, és kulcsszerepet játszanak a beporzók vonzásában.

A virágok illatkibocsátása genetikailag meghatározott, de környezeti tényezők befolyásolják.

A virágok sokféle illatvegyületet bocsáthatnak ki, például terpenoidokat és aromás vegyületeket. A hőmérséklet befolyásolja a virágillat-vegyületek párolgását, valamint a rovaroknak az illatok felszabadulásával kapcsolatos élettani folyamatait. Meglepő módon nem tudjuk, hogy az illatkibocsátás hőmérséklet okozta változásai hatással vannak-e a beporzók viselkedésére, és így a beporzásra természetes és mezőgazdasági környezetben. Más összefüggésben gyűjtött adatok alapján ismert, hogy a virágillat-kibocsátás mennyiségi és minőségi változásai hatással vannak arra, hogy az illékony jelek milyen mértékben vonzzák a beporzókat. A felszabaduló virágillat mennyiségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a beporzók által érzékelhető legyen: a kis mennyiségű illat kevéssé vonzza őket, és azt is kimutatták, hogy a magasabb anyagillat-kibocsátású virágokat gyakran előnyben részesítik az alacsonyabb kibocsátásúakkal szemben. Ha viszont a növények illatanyagainak összetétele minőségileg megváltozik, megnő a valószínűsége annak, hogy a beporzók nem találják meg őket.

Mindezeket alapul véve, brazil és osztrák kutatók közös tanulmányukban (Corderio–Dötterl, Global warming impairs the chemical attractiveness to pollinators, 2022) azt vizsgálták, hogy a felmelegedés hogyan befolyásolja a haszonnövények és a beporzó rovarok kapcsolatát.

Vizsgálataik során háromféle növény- (hajdina, káposztarepce, szamóca), illetve rovarfaj (nyugati mézelő méh, földi poszméh, vörös faliméh) állapotának, illetve viselkedésének alakulását kísérték figyelemmel.

Először gázkromatográfiával és tömegspektrometriával elemezték a három növényfajta virágillatának erősségét és vegyi összetételét optimális, illetve ennél 5 °C-kal magasabb hőmérsékleti viszonyok között. A virágillatok rendkívül összetettek lehetnek, akár 200 vegyi összetevőből is állhatnak. A vizsgált növények illata ennél valamivel egyszerűbb: a repcének és a hajdinának körülbelül húsz-, a szamócavirág illatának pedig nyolcféle összetevője van.

Az illatanyagok pontos meghatározása után mesterségesen hozták létre az illatokat, majd mindkét hőmérsékleti tartományban tesztelték a kísérletbe vont rovarok csápjain, hogy ezek a szaghatások váltanak-e ki fiziológiai választ. Mivel az illat fő összetevői váltják ki a legerősebb választ a rovarokból, a kutatók a megfigyeltek alapján bizonyosságot szereztek arról, hogy minél kevesebb összetevőt tartalmaz egy virágillat, és minél érzékenyebbek fő összetevői a hőre, annál rosszabbak a növény esélyei az éghajlatváltozás során.

A káposztarepce (Brassica napus) a kísérletben jól szerepelt, illatanyagai a megnövekedett hőmérsékleti viszonyok között sem változtak.

A hajdina (Fagopyrum esculentum) illatának erőssége már jelentősen csökkent a magasabb hőmérséklet hatására, de a kémiai jel összetétele azonosítható maradt a beporzók számára. A szamóca (Fragaria x ananassa) azonban, a vizsgálat során megfigyeltek alapján, nem tud lépést tartani a felmelegedéssel: 5 °C-kal magasabb hőmérsékleten már nem árasztott kimutatható virágillatot, így a beporzó rovarok sem tudták megtalálni a virágokat. A kutatók ennek alapján azt jósolják, hogy a hőstressz alatt termesztett szamóca kimutatható illatkibocsátásának hiánya erősen csökkenteni fogja a virágok vonzerejét a beporzók számára. A virágok csekélyebb vonzereje azonban nyilvánvalóan hátrányos következményekkel jár majd az ökoszisztéma működésére és a terméshozamra.

Bár a beporzók vonzásához a virágok nyújtotta vizuális ingerek is nagyban hozzájárulnak, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek önmagukban gyakran nem elegendők. A tanulmányt jegyző brazil kutató például kifejezetten az éjszakai méheket vizsgálta, amelyek számára egyértelműen a virágok illata a legfontosabb érzékszervi támpont. A méhek jellemzően nappali életűek, de az ismert fajok körülbelül egy százaléka éjszakai, és például Brazíliában ezek hatékony beporzói a gyümölcsültetvényeknek.

Sok kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt a beporzók és a virágok kapcsolatában, például a melegebb körülmények miatt korábbra tevődő vagy rövidebb ideig tartó virágzás hatásai, vagy az, hogy az illatérzékelésnek létezik-e küszöbértéke.

A tanulmány azonban először tudta kimutatni, hogy a növények és a beporzók közötti kölcsönhatás az éghajlatváltozás, azon belül is a felmelegedés hatására akár súlyos zavart is szenvedhet. A munka arra is felhívja a figyelmet, hogy hasonló kutatások célzott nemesítési programok kidolgozását segíthetik elő azzal a céllal, hogy magasabb hőmérsékleten növeljék a virágillat-kibocsátást, és hőtűrőbb növényeket állítsanak elő.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

A növényfejlődés irányítása, stresszkezelés

A Siófokon tartott Szimbiózis Kertésztalálkozó tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem szekciójának előadásai egyebek mellett a növényfejlődés hatékony irányításával és a növények stresszkezelésével foglalkoztak.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.