Cserjéken, fákon lehet ilyen rendellenes őszi virágzással találkozni, ezek a növények ugyanis a nyáron fejlesztik a következő évi termőrügyeiket, amelyekből majd tavasszal vagy nyáron virágot hoznak. Ezek a rügyek külső és belső, hormonális hatásra nyugalomban maradnak addig, amíg el nem érkezik az idő, hogy kihajtsanak. Számos mérsékelt övi növénynek több-kevesebb téli hideghatásra is szüksége van a virágzáshoz. Fajonként változik a hőmérsékleti küszöb és a szükséges hideg időtartam, ami nélkül elmarad a következő évi virágzás.
A nyár második felében és ősszel azonban még a levelekben vagy a fejlődő termésben képződő hormonok gátolják meg a rügyek kihajtását, ezen kívül a nappalok hossza és a hőmérséklet is hatással van rá.
Az idei szélsőséges szárazság lombvesztés nélkül is okozhatott másodvirágzást. Hosszú hónapokig kényszernyugalomban voltak a növények, mert víz hiányában éppen csak túlélték a nyarat. Emiatt például a gyümölcsösökben jövőre sem várhatnak nagy termést a gazdálkodók, mert az aszály miatt zavart szenvedett vagy leállt a rügyfejlődés folyamata. Amikor megjött az őszi csapadék, méghozzá tetemes mennyiségben, úgy érezhették, hogy már túl vannak a nyugalmi perióduson.
A most fejlődő virágokból már nem fejlődik a termés, ami nem nagy kár, viszont a friss hajtások beérése az időjárástól függ. Ha rövid lesz az ősz, nem érnek be, és a következő évben könnyen elfagynak.