Sok olyan faj van, aminek következő évi vetőmagját saját magunk is meg tudjuk szedni. Ha engedtük a sóskát magszárba menni, bent hagytunk egy pasztinákgyökeret tavalyról az ágyásban, és hagytuk nyáron virágozni, akkor a virágkórók eltávolításával egy időben a magot is be tudjuk fogni. Minden olyan zöldség és virágfaj, amiből nem hibrid fajtát vetettünk, alkalmas a magfogásra, de csak egészséges egyedről szabad magot szedni. Több egyedről is gyűjtsük be a magokat, lehetőleg száraz időben. Ha ez nem sikerül, akkor szobahőmérsékleten szárítsuk még a magot. Hűvös, száraz helyen tárolhatók vetésig.
Talajtakarás
Az őszi betakarítás után, a növénymaradványok eltávolításával veteményesünk, virágágyásaink talaja fedetlenül árválkodik, kitéve a téli csapadék eróziós hatásainak, a szélnek. A talaj takarásáról nemcsak a vegetációs időszakban fontos gondoskodni, hanem télen is. Ezért ha a növényeink egészségesek voltak, legjobb és legkevesebb munkával jár, ha lehullott lombjukat otthagyjuk a talajt takarva. A tél folyamán a lebomló levelekkel a tápanyag is visszajut a talajba. A kártevők, kórokozók felszaporodását pedig úgy előzhetjük meg, hogy majd a februári időszakban ősszegyűjtjük a növénymaradványokat.
Ez igaz a diólevélre is, kis mennyiségben az is a normál komposzthoz keverhető. Ha több diófánk van, javasolt külön komposztálni a levelüket, két év után lebomlanak bennük a növény csírázásgátló anyagai, nyugodtan felhasználhatjuk.
Nagyobb veteményesben a télálóbb fajok (pasztinák, bimbóskel, bordáskel) felszedését a fagyokig lehet halasztani, ezek gyökerei is fogják még a talajt. A téli időszakra zöldtrágyanövényekkel is bevethetjük az ágyásokat.
Magaságyás feltöltése, újraépítése
A magaságyásokkal is akad dolgunk az ősszel. Ha háromévesnél idősebb magaságyásunk van, akkor itt az ideje az újratelepítésnek. Megfelelő rétegezettséggel az elmúlt évek során az ágyásunk komposztálóként is működve jó minőségű talajt termelt. Bontsuk szét a magaságyás kereteit, lapátoljuk oldalra a benne felhalmozódott komposztot, talajt. Az újrarakott keretbe hordjuk bele a megfelelő rétegeket (vastag ágak, vékonygallyak, ágnyesedék, lomb, komposzt), és a tetejére terítsük szét a félretett talaj egy részét. A többit széthordhatjuk a kertbe a gyümölcsfák köré, virágágyásokba, vagy akár a szobanövényeinket is újraültethetjük vele.
Fagyos éjszakákon érdemes lehet a magaságyásokat fátyolfóliával letakarni.
Tél alá vetés
Az őszi vetést minden kertész ismeri, a tél alá vetéssel már jóval kevesebben találkoztak. Pedig napjainkban, amikor a tavaszi időszak lerövidült ,és gyakran hideg tavasz után robban be a nyár, ezzel a vetésmóddal még megtarthatjuk a klasszikus kora tavaszi zöldségnövényeinket, mint a saláta vagy a hónapos retek.
A módszer célja, hogy az elvetett magok ne csírázzanak ki vetés után, hanem a talajban a hideg időszakot kivárva, a tavaszi fölmelegedéssel induljanak fejlődésnek. Ez a kertész szempontjából azért hasznos, mert gyakran előfordul, hogy tavasszal még nem tudunk kimenni a földre, nem megfelelő az időjárás, csúszik a vetés. A korábban elvetett magok viszont minden gond nélkül fejlődnek már, és a tavaszi vetéshez képest 2-3 hét előnyük is lehet. A koraiság mellett növényvédelmi előnyei is vannak az eljárásnak: a fejlettebb növény megelőzi kártevőjét, kórokozóját, kisebb lesz a kártétel.
Kockázatos is lehet a tél alá vetés, bár a közhiedelemmel ellentétben nem a hideg, hanem épp a téli fölmelegedések okozhatnak kárt. Ilyenkor a magok elkezdenek csírázni, majd a hideg visszatértével elfagynak.
Ne feledkezzünk meg kedvenc tavaszi hagymás virágaink telepítéséről sem. Érdemes a tulipán mellé vagy közelébe nárciszhagymát dugni, mert annak gyökérkivonatai távol tartják a tulipánhagyma kártevőit.
 A fiatal fák törzsének meszelésével fokozhatjuk fagytűrésüket és nyáron is védik a törzset az erős napsütéstől |
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
