Back to top

A jó talaj aranyat ér - van, akinek egy unciányit

Nem véletlenül választotta a címben szereplő gondolatot mottójául az Agro.bio Hungary Kft. évzáró-évnyitó rendezvényén. A talaj ügyét szívén viselő cég elsősorban szerette volna felhívni a figyelmet legfontosabb termelő eszközünkre, másrészt az Aranykorona akció keretében fődíjként egy uncia befektetési arannyal térhetett haza a szerencsés gazdálkodó.

A különleges eseménynek különleges helyszínt is választottak, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, ahol nem csak az egyedülálló repülőmúzeumot fedezhettük fel, hanem pályaközelből ismerkedhettünk a világ egyik legkülönlegesebb repülőterének belső világával.

Repülőmúzeum Ferihegyen
Repülőmúzeum Ferihegyen
Fotó: viniczai

Azon magam is meglepődtem, amikor elmondták, a maga 15 négyzetkilométeres területével ez a legnagyobb reptér a világon, s hazánkban csak Pakson van hasonló szigorú biztonsági intézkedés, mint itt. Elég beszédes, hogy az irányításban 5500 nagy teljesítményű lámpatest dolgozik. Számomra legalább ennyire érdekesnek bizonyult az az adat, ami 120 ezer ürge jelenlétéről szólt.

Mindez önmagában nem is jelentene különösebb gondot a repülés szervezésében, ám a szapora rágcsálók terített asztalként vonzzák a ragadozókat. A nagyobb testű madarak pedig már veszélyt jelenthetnek a gépek számára.

Éppen ezért a reptérnek saját vadvédelmi szolgálata van. Egyrészt igyekeznek hangágyúkkal távol tartani a tollas állatokat, ám azok szívesen üldögélnek az állványokon, s csak akkor reppennek el – azt is csak rövid időre – amikor meghallják a durranás előtt beáramló gáz sziszegését. A szolgálat terepjárója időről-időre körbejárja a területet, s sérült madárhanggal igyekeznek távol tartani az állatokat. Ez sem használ: körbenéznek, s csak a sárga gépjárművet látva, nem zavartatják magukat.

A kifutópályákat övező területeket legalább évente kétszer kaszálják, hogy a magas fűben ne tudjanak megbújni a rókák.

„Aki a termőföldről gondoskodik, az a jövőről gondoskodik”- fogalmazta meg filozófiájukat Daoda Zoltán, az Agro.bio szakmai igazgatója, aki a reptéri terepszemlét követően röviden megosztotta gondolatait a talaj védelmével kapcsolatban. Mint elmondta,

a gazdának minden egyes döntésével, technológiai lépésével a talajt kell szem előtt tartania, s ennek védelmére ma már sokkal több eszköz áll rendelkezésünkre, mint amit használunk.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, nem lenne szabad a szalmát az égetőkbe szállítani, fillérekért eladni a jövőt, ráadásul az inputanyagok ára jelentősen megnőtt, amivel pótolni szeretnénk az elszállított, tápelem-gazdag szerves anyagot. A földnek ára van, a talajnak értéke, s ezt az értéket ne herdáljuk el. A termőtalajok aggasztóan degradálódnak – főként nyugaton és távol-keleten – amit meg kell állítanunk, s a folyamatot a rendelkezésre álló eszközeinkkel visszafordítanunk. A szakmai igazgató a szerves anyag elvesztésének körülményeit sorolva kiemelte az aszályt, amit nem elég öntözéssel orvosolni, hanem szerves anyag visszapótlást követően válik a talaj öntözhetővé.

Daoda Zoltán
Daoda Zoltán
Fotó: viniczai

Daoda Zoltán az Agrár-ökológiai program kapcsán rámutatott, a pályázaton belül ne a támogatáson, hanem a talajon legyen a hangsúly, amihez az Agro.bio több készítménye is sikeresen felhasználható.

„Emelkedés, a jövő év egyszavas mottója”- vette át a szót Márton Balázs, a cég igazgatója hozzátéve, ennek szellemében hirdetik meg jövő évi nyereményakciót is, bizonyos mennyiségű Agro.bio termékek megvásárlását Wizz Air kuponokkal díjaznak.

Márton Balázs és az egy unciás arany
Márton Balázs és az egy unciás arany
Fotó: viniczai

A program záróeseményeként az Aranykorona akció sorsolására került sor.

Közismert dolog, hogy a termőtalaj értékmérője az aranykorona, amely megmutatja, hogy egy talajon mekkora értéket lehet előállítani, amely attól függ, hogy milyen a talaj minősége (humusztartalom, kötöttség, pH, stb.).

A BactoFil és a CELL termékek több mint 20 éves és közel 2 millió hektáros felhasználási tapasztalata igazolja, hogy a kezelt talaj termőképessége, vagyis aranykorona értéke magasabb. Így idén minden 10 literes BactoFil és CELL termék vásárlásakor egy kupont kapott a felhasználó a számla mellé. Számos értékes ajándékot sorsoltak ki a kuponok tulajdonosai között, a fődíj egy darab egy unciás befektetési aranytömb volt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó szomszédok a veteményesben

Egyik tavalyi számunkban már foglalkoztunk a vegyeskultúra előnyeivel, szerepeivel. Ebben a cikkben egy konkrét módszert mutatok be azoknak, akik szeretnének a növények társításával kertészkedni, de nem tudják, hogy fogjanak hozzá. A Gertrud Franck-féle öngyógyító vegyeskert hosszú távon könnyen fenntartható, ha sikerült alaposan megtervezni.

Késleltetett baromfiszezon

Merjünk nagyok és bátrak lenni! Az ugocsai Tiszahát gazdái közül valószínűleg senki sem fogalmazta meg így ezt a jelmondatot bő húsz esztendővel ezelőtt – tehát az ezredforduló táján –, mégis sokan ennek megfelelően cselekedtek. Ugyanis amikor a kolhozrendszert véglegesen felszámolták, hatalmas rés keletkezett a lakosság előnevelt baromfival való ellátásában.

Hogyan növelhető a takarmányozás fenntarthatósága – az ipar válaszai

A melléktermékek takarmányban történő felhasználása mindig kompromisszummal jár a szakemberek szerint. A formulázás során a táplálóérték mellett érdemes figyelembe venni a termelés volumenére, valamint a végtermékre (élvezeti érték, technológiai tulajdonságok változása) gyakorolt egyéb pozitív vagy negatív hatásokat.

Sugárzóan okos megoldás – egyelőre kihasználatlanul

Ha valakitől megkérdeznénk, hogy evett-e már sugárkezelt élelmiszert, valószínűleg habozás nélkül rávágná, hogy nem. Pedig senki nem lehet biztos benne. Akadnak ugyanis olyan termékek, amelyeket nagy valószínűséggel ezzel az eljárással szabadítottak meg a nem kívánatos mikroorganizmusoktól. Ilyen például a fahéj, a kesudió, a kurkuma vagy a pisztácia.

A génszerkesztés nem fér össze az ökológiai gazdálkodással

Köztudott, hogy az ökológiai gazdálkodás elutasít mindennemű génmódosítást. Ökológiai gazdálkodó nem termeszt génmódosított növényeket, nem tenyészt ilyen állatot, és nem használ genetikai módosítással vagy genetikailag módosított szervezet által előállított terméket. A génszerkesztés témakörét körbejárva azonban egy érdekes cikkre bukkantam, amiben Urs Niggli a zöld géntechnológiáról ír.

Árspirálban a vöröshagyma

Már a 2022/23-as szezon elején látható volt, hogy a nyári hőség és aszály Európa nagy részén befolyásolta a hagyma mennyiségét és minőségét. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban mindössze 6,3 millió tonna termést takarítottak be, 13%-kal kevesebbet az előző évinél.

Ukrán napraforgóexport nyugtatta meg az étolajpiacot

Ukrajna lerohanása miatt az ország továbbra is csak korlátozottan tud napraforgóolajat exportálni, de áthidalásként nyers magvakat exportálnak a termelők, ami stabilizálta az étolaj globális piacát.

Jó úton jár a UPL

Gyors ütemben fejlődik a UPL, egymásra épülő öt ágazatával a nyitott mezőgazdaságot szolgálja. A biostimulátorok terén vezető cég kereskedői tanácskozásán a fenntarthatóság volt a fő téma.

Az éghajlati stresszhelyzetben lévő Irak 5 millió fát ültet el

Irak miniszterelnöke kampányt hirdetett az éghajlatváltozás súlyos hatásainak leküzdésére a vízhiányos országban, többek között ötmillió pálma és egyéb fa ültetésével. Az olajban gazdag, de háború sújtotta Irak rendkívüli nyári hőségtől, gyakori aszályoktól, elsivatagosodástól és rendszeres porviharoktól szenved, melyeket a melegedő bolygó tovább súlyosbít.

Jobbára száraz, egyre enyhébb az idő

Eddig a márciust nem az előző két évre jellemző száraz és hideg északkeleties áramlás határozza meg, nyugat felől gyakran érkeznek időjárási frontok fölénk. Kedden és szerdán is érkezett egy, melynek csapadéka rendkívül jól jött a mezőgazdaságnak. Északnyugaton és a középső országrészben további csapadékra lenne szükség, azonban a jövő hét közepéig számottevő mennyiség nem valószínű.