Back to top

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

A Növénynemesítési Emléknapot és Konferenciát (NEK 2022) szervezett a Növénynemesítők Egyesülete, amelynek célja kettős volt. A NEK’ 2022 egyik célja a megemlékezés, az 1822-ben, óvári és szentmiklósi Pongrácz Miklós által írt, és Győrben megjelent, első magyar növénynemesítési könyv 200 éves évfordulójának az ünneplése.

(Illusztráció)
(Illusztráció)

Erre a korszakos jelentőségű, gyakorlati növénynemesítési műre a hazai tudományos élet eddig nem fordított megfelelő figyelmet, hasonlóan Festetics Imre juhtenyésztési munkásságához.

Nem túlzás állítani, hogy a teltvirágú szegfű nemesítésének módszertanát - tízévnyi tapasztalatokra alapozva Pongrácz Miklós olyan színvonalon közölte, némi túlzással - mintha napjainkban készült volna! Tudománytörténeti jelentőségének megfelelően Pongrácz Miklós korát előadások formájában mutatták be, mind hazai, mind nemzetközi kitekintésben.

Fári Miklós, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási Karának professzora egyrészt ismertette a 19. század elején születő biológia és örökléstan korabeli viszonyait tudományos és kultúrtörténeti, valamint politikatörténeti perspektívába ágyazva, másrészt a magyar növénynemesítés, növényörökléstan korai nézeteit a 18. század végétől.

A Pongrácz-mű magyar nyelvű fordítása 2022 nyarán készült el, Tóth Csaba fordításában, amelyet így ünnepélyes formában ismerhettek meg a résztvevők.

Fotó: Rass Krisztina

A NEK’ 2022 másik célja a fenntarthatóságot, továbbá a versenyképes agrobizniszt kiszolgáló

hazai növénybiotechnológia, kertészeti- és szántóföldi növénynemesítés, illetve a vetőmagtermesztés, kutatás-fejlesztés és oktatás mai helyzetének az összefoglaló bemutatása. 

Prof. Matuz János, Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója a szántóföldi növénynemesítésünk történetét mutatta be e a kezdetektől napjainkig , míg Marton Csaba a Martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója a  kukoricanemesítés eredményeinek hatását foglalta össze a hazai kukorica termésátlagok vonatkozásában.  Kiss Erzsébet a növénynemesítés oktatásának helyzetét és kihívásait ismertette, Hegedűs Attila az MTA Kertészeti- és Élelmiszertudományi Bizottságának elnöke a kertészeti nemesítés helyzetéről szólt, Kruppa József professzor, a Kruppa-Mag Kutató Kft vezetője pedig a növénytermesztés biológiai alapjait foglalta össze  különös tekintettel élelmezés biztonságunkra.

 

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.