Back to top

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

A Növénynemesítési Emléknapot és Konferenciát (NEK 2022) szervezett a Növénynemesítők Egyesülete, amelynek célja kettős volt. A NEK’ 2022 egyik célja a megemlékezés, az 1822-ben, óvári és szentmiklósi Pongrácz Miklós által írt, és Győrben megjelent, első magyar növénynemesítési könyv 200 éves évfordulójának az ünneplése.

(Illusztráció)
(Illusztráció)

Erre a korszakos jelentőségű, gyakorlati növénynemesítési műre a hazai tudományos élet eddig nem fordított megfelelő figyelmet, hasonlóan Festetics Imre juhtenyésztési munkásságához.

Nem túlzás állítani, hogy a teltvirágú szegfű nemesítésének módszertanát - tízévnyi tapasztalatokra alapozva Pongrácz Miklós olyan színvonalon közölte, némi túlzással - mintha napjainkban készült volna! Tudománytörténeti jelentőségének megfelelően Pongrácz Miklós korát előadások formájában mutatták be, mind hazai, mind nemzetközi kitekintésben.

Fári Miklós, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási Karának professzora egyrészt ismertette a 19. század elején születő biológia és örökléstan korabeli viszonyait tudományos és kultúrtörténeti, valamint politikatörténeti perspektívába ágyazva, másrészt a magyar növénynemesítés, növényörökléstan korai nézeteit a 18. század végétől.

A Pongrácz-mű magyar nyelvű fordítása 2022 nyarán készült el, Tóth Csaba fordításában, amelyet így ünnepélyes formában ismerhettek meg a résztvevők.

Fotó: Rass Krisztina

A NEK’ 2022 másik célja a fenntarthatóságot, továbbá a versenyképes agrobizniszt kiszolgáló

hazai növénybiotechnológia, kertészeti- és szántóföldi növénynemesítés, illetve a vetőmagtermesztés, kutatás-fejlesztés és oktatás mai helyzetének az összefoglaló bemutatása. 

Prof. Matuz János, Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója a szántóföldi növénynemesítésünk történetét mutatta be e a kezdetektől napjainkig , míg Marton Csaba a Martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója a  kukoricanemesítés eredményeinek hatását foglalta össze a hazai kukorica termésátlagok vonatkozásában.  Kiss Erzsébet a növénynemesítés oktatásának helyzetét és kihívásait ismertette, Hegedűs Attila az MTA Kertészeti- és Élelmiszertudományi Bizottságának elnöke a kertészeti nemesítés helyzetéről szólt, Kruppa József professzor, a Kruppa-Mag Kutató Kft vezetője pedig a növénytermesztés biológiai alapjait foglalta össze  különös tekintettel élelmezés biztonságunkra.

 

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Edzési terv növényeknek: a bent telelőket így szoktassuk ki a kertbe

A fagyérzékeny növényeket csak fokozatosan célszerű újra a kertbe szoktatni, mert ellenkező esetben ahelyett, hogy gyorsan fejlődésnek indulnának, rosszabb állapotba is kerülhetnek.

Hogyan óvhatjuk meg a bélrendszer egészségét és ez miért fontos?

A bélrendszer egészségéről az elmúlt évben sok szó esett, és jogosan: az egészséges bélrendszer közrejátszik a jól működő emésztőrendszerben, hozzájárul a tisztább bőrhöz, a jobb agyműködéshez, a jobb alváshoz, az erősebb hajhoz és körömhöz, és alapvetően mindenhez, amitől jól érezzük magunkat.

Genetikai szelekció a hazai ciroknemesítésben

A karcagi székhelyű Alfaseed Kft. a 2010-es években fogott bele a tematikus ciroknemesítésbe, amelyet megelőzően a főként hazai nemesítésű fajták és hibridek vetőmagtermesztésével foglalkozott. A cég 2010 után európai ismertségre tett szert, elsősorban szudáni fű-, illetve silócirokhibridjei által.

Moníliafertőzések ideje – növényvédelmi előrejelzés 12. hét

A későn fakadó növények rügyei is megmozdultak, ezzel lezárult a tél végi lemosópermetezés időszaka. Máris koncentrálhatunk azonban a moníliára, ami virágzáskor fertőzi a csonthéjasokat. Emellett kelnek a levéltetvek és bújnak elő a telelőhelyükről a poloskák is, már most látszik, hogy az idén is gond lesz velük.

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.

Falatnyi boldogság a Lánytesóktól

„Varázslatos érzés, amikor az egyik lánygyermekem felkiált, hogy „Apa, nézd, itt van a lekvárunk a polcon!” Ilyenkor mindig meghatódom, és nyugtázom, hogy jó úton járunk.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.

Jó szomszédok a veteményesben

Egyik tavalyi számunkban már foglalkoztunk a vegyeskultúra előnyeivel, szerepeivel. Ebben a cikkben egy konkrét módszert mutatok be azoknak, akik szeretnének a növények társításával kertészkedni, de nem tudják, hogy fogjanak hozzá. A Gertrud Franck-féle öngyógyító vegyeskert hosszú távon könnyen fenntartható, ha sikerült alaposan megtervezni.