Back to top

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

„Nagyon el vagyunk késve. Mint mindenki, mi is azt gondoltuk, hogy van még időnk, mert a klímaváltozás csak közeledik. Az igazság az, hogy már benne vagyunk” – mondja Erwin Ulrich, a francia nemzeti erdészeti hivatal munkatársa. Ő felel azért, hogy a franciaországi erdészeket összefogó intézmény minél alaposabban felkészüljön a klímaváltozásra. A szakember érezhető akcentussal, de közel tökéletesen beszél magyarul. Igazából nem is francia, hanem osztrák, Burgenlandban született, és sok gyerekkori barátja magyar, velük tanulta meg a nyelvet, amelyet Franciaországba költözve sem felejtett el. Egészen különös gonddal fűzi a magyar mondatokat, és ettől még baljósabbnak hat az általa felvázolt sötét vízió.

Az erdősmecskei domboldalon Bulgáriából származó makkból nevelt tölgyeket vizsgálnak
Az erdősmecskei domboldalon Bulgáriából származó makkból nevelt tölgyeket vizsgálnak
Fotó: MECSEKERDŐ Zrt.

Tizenegymillió hektár

Erwin Ulrich arról mesél, hogy az utóbbi három évben szörnyű aszály sújtotta Franciaországot, háromszázezer hektár erdő pusztult el szinte egyik napról a másikra. Ez az országuk európai területen lévő erdőinek mintegy 7 százaléka. Az európai terület kifejezésre felkapom a fejem, amire a francia szakember elmosolyodik: „Összesen tizenegymillió hektáron gazdálkodunk, de ennek nagy része Francia-Guyanában, Réunion, Martinique, Guadeloupe szigeteken van” – magyarázza.

„Mi a francia állami erdőkért felelünk, melyekből körülbelül négy és félmillió hektár található az európai anyaországban. Ezen kívül körülbelül tizenötezer önkormányzattal állunk kapcsolatban, és segítjük őket közösségi tulajdonú erdőik kezelésében. Tanácsot adunk, de ha kell, kezeljük is az erdőiket.”

Nagy meglepetéssel fogadom a hírt, hogy a francia állami erdészet zömmel trópusi esőerdőket kezel. Ugyanakkor a franciák előtt álló legnagyobb kihívás mégis inkább a szárazság, ezért is jöttek hazánkban, hogy olyan fafajokkal ismerkedjenek, amelyek megoldást jelenthetnek a klímaváltozás kihívásaira.

„Tizenegymillió hektáron gazdálkodnak!” – sóhajt fel Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. „Nagyságrendekkel nagyobb területet, jelentősen több fajt ismernek, mégis tudunk nekik újdonságot mutatni.”

Szárazságtűrő fajok

Ripszám István és Borovics Attila kalauzolta a francia erdészeket a mecseki erdőkben
Ripszám István és Borovics Attila kalauzolta a francia erdészeket a mecseki erdőkben
Fotó: MECSEKERDŐ Zrt.
A franciák számára leginkább a Magyarországon őshonos, szárazságtűrő tölgyfajok lehetnek érdekesek. Tolnában is jártak, ahol a Gyulaj Zrt. erdészei mutattak nekik olasz molyhos tölgy- és szürketölgy-ültetvényeket. Ott komoly génrezervátumokat és géngyűjteményeket hoztak létre a helyi szakemberek. A Mecsekerdőnél elsősorban a csertölgy lehet izgalmas számukra.

„A faj termőhelyigénye, melegtűrő képessége, a fényhez való viszonya miatt megmozgathatja a fantáziájukat”

– mondja Ripszám István. „Érdekes, mind nálunk, mind a Gyulaj Zrt.-nél úgy tűnik, nemcsak a cser, hanem az ezüst hárs is megoldást jelenthet a franciák gondjára.”

Mindez pedig abból adódik, hogy a klímaváltozás elemi erővel és sebességgel csapott le a jórészt atlanti éghajlathoz, a csapadékos, hűvösebb nyarakhoz, enyhe telekhez szokott franciaországi erdőkre.

„Hosszú ideje figyelem a francia erdőgazdálkodást, és az utóbbi öt-tíz évben erősen mutatkoznak a klímaváltozás hatásai, gyakorlatilag az ország egész területét érinti” – ismerteti a helyzetet Somogyi Norbert, a párizsi magyar nagykövetség tudományos és technológiai attaséja.

Szavai egybecsengenek Erwin Ulrich véleményével. A francia és a magyar erdészet gondjai meglepően hasonlóak. Az ottani területeken ugyanúgy pusztul a luc, mint itthon a Kőszegi-hegységben. Párizstól északkeletre viharos gyorsasággal száradnak ki a bükkösök, a jelenség Magyarországon sem ismeretlen. Mindez egyértelműen a klímaváltozás hatása.

Közös gondok

Elkéstünk, ezért minél gyorsabban kell megoldást találnunk a kihívásokra, hangsúlyozta Erwin Ulrich
Elkéstünk, ezért minél gyorsabban kell megoldást találnunk a kihívásokra, hangsúlyozta Erwin Ulrich
Fotó: MECSEKERDŐ Zrt.
A májusban már izzó késő délelőtti napsütésben a meredek erdészeti úton ballagó csapat beszélgetését az óriás énekes kabócák próbálják túlharsogni. Mi ez, ha nem a klímaváltozás jele? A külföldi küldöttséget a francia állami erdészet munkatársain kívül, a velük szorosan együttműködő magánerdő-tulajdonosok képviselői alkotják. Hát igen, a klímaváltozás nem nagyon nézi a tulajdonformát. A Mecsek szívében, Erdősmecske határában különleges kísérletet mutatnak a baranyai erdészek. A meredek, déli fekvésű, Napnak kitett domboldalban Bulgária délkeleti régiójából, a Strandzhahegységből származó kocsánytalan tölgy- és csermakkból származó csemeték tulajdonságait és növekedését vizsgálják. Természetesen a klímaváltozásra keresik a válaszokat. „Ahogy a franciák hozzánk jönnek, úgy megyünk mi Délkelet-Európába.

Nekünk ugyanis arra kell felkészülnünk, hogy néhány évtizeden belül valószínűleg a mostani balkáni, dél-bulgáriai, görögországi klimatikus viszonyok lesznek uralkodók Magyarországon. Így számunkra az ottani fafajok jelenthetik a megoldást”

– magyarázza Ripszám István.

Ez a megoldás pedig az erdők természetes vándorlási folyamatainak a felgyorsítását jelenti. A déli, szárazság- és melegtűrő tölgyfajok egyébként is terjeszkednek észak felé, de nem képesek tartani a tempót a viharos gyorsaságú klímaváltozással. Hosszú evolúciós évtizedeket lehet lerövidíteni szakszerű emberi beavatkozással.

A küldöttség meglátogatta a frissen felújított István-kunyhót is
A küldöttség meglátogatta a frissen felújított István-kunyhót is
Fotó: MECSEKERDŐ Zrt.

A francia küldöttséget meghívó Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója a rá jellemző szelíd, de határozott visszafogottsággal vázolja a lehetőségeket: „Mi, emberek okoztuk a bajt, azt nekünk kell okos megoldásokkal orvosolni. Tapasztalatcserével gyorsíthatjuk az erdők felújulását, az alkalmazkodóbb fafajok szaporítását. Közösen azon dolgozunk, hogy a szaporítóanyag-mozgatással, a jelenleg elérhető leginkább előremutató technológiákkal segítsük erdeink fennmaradását.” Erwin Ulrich csak egyetérteni tudott a hallottakkal, hiszen európai gondjaik azonosak a miénkkel. A gondok mellett az erdészekben az is közös, hogy mindannyian bíznak abban, együttműködéssel, szakértelemmel és elhivatottsággal meg fogják menteni erdeinket.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Növekedhet a görögdinnye termőterülete

A Nunhems Hungary, a BASF, a Seedplus és a Koppert Hungária dinnyetermesztési szakmai estet tartott Medgyesegyházán. Az előadók szóltak a lehetőségekről és kihívásokról, hiszen amíg a tavalyi aszályos év sok növénykultúrát károsított, a görögdinnye keresletének jót tett a forró nyár. A versenyképességhez azonban nemcsak a fajtát és technológiát kell jól megválasztani, hanem lehetőleg minél tovább kell a piacon lenni.

Jót tett a bőséges csapadék az almaültetvényeknek

Bár az idei terméskilátásokat még lehetetlen megbecsülni, a bőséges őszi-téli csapadék biztosan jót tett az almaültetvényeknek - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.

Európában kedvező időjárással kezdődött az év az őszi vetések számára

Kedvező időjárással kezdődött az év Európában az őszi vetések számára, a szokatlanul enyhe idő azonban problémákat okozhat a következő hónapokban - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden, nemzetközi agrometeorológiai elemzésében.

Tíz helyszínen zajlott az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet

Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet. Az objektív felmérésben az elmúlt évben 43 kukoricahibridet teszteltek az ország tíz pontján, az eredményeket egy kiadványban hozták nyilvánosságra a szervezők.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.