0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

A precíziós gazdálkodás egyik alapja a talajinformáció

Dr. Dobos Endre, egyetemi tanár, a Magyar Talajtani Társaság elnöke szerint, a precíziós gazdálkodás egy csodálatos dolog. Fontos lehet megvizsgálni kicsit, hogy tudományos oldalról és különösen a talajos oldalról hogyan is néz ki ez az új gazdálkodási forma.

A 90’ évek elején még okszerű gazdálkodásnak nevezték az egyetemeken. A technika fejlődésével átalakult, kialakult a precíziós gazdálkodás, amely helyspecifikus, és ahogy egyre inkább értelmezik sokan időspecifikus művelés.

A helyspecifikus az, ami a talajtan és a térinformatika művelőit nagyon megfogja, mert természetesen attól különleges ez a technológia, hogy a környezeti adottságok az országon belül sem, de még általában a táblákon belül sem homogének.

Tehát iszonyú változatosság van azon a területen, ahol a gazdáknak dolgozni kell. Korábban ezt a „táblásítás” módszerével úgy oldották meg, megpróbálták lehatárolni a mezőgazdaságilag művelt területeket táblákra, amelyeken belül azt mondhatták, hogy az adottságok többé-kevésbé hasonlóak. Ezzel a módszerrel az volt az elvárás, hogy a keléstől kezdve a szárba szökkenésen át, az érésig, aratásig minden egyszerre történjen.

De volt egy másik irány is a mezőgazdaságban, ez pedig az egyre nagyobb gépek megjelenése. Így a korábban nagyjából homogén táblák egyre nagyobbak lettek. És a fejlődésben most jön a csoda, a precíziós gazdálkodás. Amikor ugyanazzal a géppel, ugyanazzal a csatolmánnyal, csak egy nagyon jó helyspecifikus irányító szerkezettel, rendszerrel dolgozhatunk. Ezek a gépek, kicsit szélsőségesen fogalmazva, gyakorlatilag centiméterről centiméterre tudják állítani a tőszámot, a kijuttatott vegyszermennyiséget és bármit, amit éppen akarunk. Sőt, tulajdonképpen az optimális talajműveléshez is hozzájárulnak, mert szabályozható a munkamélység, márpedig ezek nagyon-nagyon fontos tényezők, a talajminőség, a talajtermékenység megtartása szempontjából. Mindehhez társul a gazdálkodásban az idő tényezője.

Nagyon sok talajművelési eljárás függ az időjárástól és a talajállapottól. A hatékonyság érdekében ezeket össze kell hangolni. Hiszen nem maradhat el, nem tolódhat el a vetés, az aratás.

Tehát vannak agrotechnikai és vannak környezeti adottságok, amelyek között a gazdáknak játszani kell. És mindehhez egy nagyon komoly logisztika kötődik. Tehát gyakorlatilag eljutottunk oda manapság, hogy tényleg olyan géppark áll rendelkezésre, amely tud navigálni, nagyon pontosan, évről évre centiméter pontosan ugyanoda visszamegy ugyanarra a keréknyomra tudja ennek függvényében irányítani az agrotechnikát. Gyakorlatilag látjuk az űrből a felszínt, vagy drónokkal fel tudjuk térképezni, abból mindenféle növényállomány indexet, levélfelület indexet, vegetációs indexet generálhatunk, amiből látszik a táblán belüli változatosság, tehát azt hinnénk első pillanatra, hogy készen van a komplex rendszer.

Azonban a gazdák nem biztos, hogy ilyen mélységében el akarnak mélyülni a technikában. Ezért a gazdák nagyon-nagyon várják a segítséget, és ezért keresi az esetek jelentős részében a szaktanácsadókat. Megvették a gépet, telepítették a központban az RTK-s antennát, ezzel tényleg lement a pontosság centiméteres nagyságrendre. És ekkor vetődnek fel a kérdések.

De akkor most mit csináljak? Most akkor hogyan állítsam be a gépet? Hol vannak a térképeim hozzá, az úgynevezett művelési zóna térképek, amikor a táblán belüli különböző foltokat lehatárolom, és akkor megmondom, hogy ott, akkor miből mennyit?

Dobos Endre a Miskolci Egyetem tanára szerint ez a gyenge pontja a mai precíziós gazdálkodásnak, hogy a legfontosabbat nem ismerjük, azt, hogy ezt a hihetetlen technológiát mihez állítsuk be.

Lehetnek tapasztalatok, hogy itt-ott gyengébb a termés. Vagy műholdas adatok eredményeként pillanatfelvételek a táblán belüli heterogenitásról. Ekkor a leggyakoribb megoldás, hogy itt egy kicsit gyengébb folt van, akkor adjunk mindenből többet. Nem tudjuk az okokat, csak a tünetet látjuk és a felelőtlen szaktanácsok hatására gyengébb részekre több anyagot juttatunk ki. Ez viszont a végén gazdaságilag sok esetben nagyon nem éri meg.

Két dolog van, ami nagyon befolyásolja a növényállományt egy táblán belül. Részben a domborzat és ez a dombvidéki tájakon mindenütt adott. Ezzel párhuzamosan ott van az Alföld, ahol szintén van domborzati különbség, mikrodomborzat. Gyakran sokkal nagyobb hatása van ennek a pár centis különbségnek a termésállományra, a termésmennyiségre, vagy az agrotechnikára, mind a dombvidéki területeken. A másik befolyásoló tényező a talaj összetétele. A hazai talajok kialakulását számos tényező befolyásolta melyek mind a mai napig hatással vannak. Például a táblákon belül a felszín alatt akár 30-40 centiméterre már olyan rétegzettség, amely elérhet egy homokpadot, ami elvezeti oldalra az öntözővizet, tehát gyakorlatilag ledrénezi, és a gazdák csak azon csodálkoznak, hogy miért nem működik az egész.

A fentiek ismeretében a megoldás gyakorlatilag a nehéz része ennek a precíziós gazdálkodásnak. Sajnos vannak, akik 2-3 nap alatt vállalják „talajtérképek” készítését. Ez szakmailag nagyon gyenge adatokat eredményez. A valóban hatékony megoldás tulajdonképpen nagyon egyszerű, ki kell menni és a talajokat fel kell térképezni. Ez Magyarországon sokszor történt már, az adott kornak megfelelő szinten és az eredményei mindig ugrást jelentettek ágazati szinten.

A valódi talajtérképezéstől sokan megijednek, mert ezt nagyon nagy munkának gondolják. Ha egy gazdálkodó számára a területei nem egy tömbben találhatóak, akkor is célszerű kis lépésekben elkezdeni a folyamatot. A terepi szemle mindenképpen az első lépés kell, hogy legyen, kiválasztva a vizsgált táblát.

Ezt követően az elérhető információk begyűjtése a következő lépés. Szükség van a domborzati térképekre, a műholdfelvételekre. Utóbbi esetben több éves idősorokat kell nézni, hogy a táblán a növényzet milyen változatosságot mutat évről évre. A különböző időjárási- és évjárat hatások alatt milyen foltossága, visszatérő foltossága, egyedi foltossága van.

Ezeket az információkat összefűzve látjuk, hogy van-e domborzati összefüggése a foltosodásnak, vagy sokkal mélyebbre kell menni, azaz talajszelvényt ásva kell az okokat megismerni. Ehhez lehet kapcsolni azokat az adatokat, amelyeket szerencsés esetben, a gazdálkodó a már megvásárolt gépparkja segítségével gyűjt agrotechnológiai folyamatok során. Az adatgyűjtés tehát az előkészületi szakasz.

Ezt követi Dobos Endre szerint a talajtérképezés legszebb része. Az előzetes adatok alapján ki kell jelölni azokat a szelvényásási helyeket, reprezentatív pontokat, amelyek egy adott területre igaz vagy kiterjeszthető talajtulajdonságokat mutatnak. A talajszelvények sztenderd mérete 1,5 méter. Így a legtöbb kultúrnövény gyökérzetének szintje alá is ásunk. A talajszelvényben látjuk azokat a talajképző kőzetrétegeket, amelyekből már tudunk következtetni arra, hogy mi építette fel ezt a táblát. A talajképző folyamatok nagyon-nagyon fontosak, ezért nincs sok értelme a 0-30 cm-ről vett mintáknak. A teljes talajszelvényt és annak minden rétegét végig kell mintázni és laborban pontosan bevizsgáltatni. Az eredmények alapján készül a térképi állomány a táblára vonatkozóan, amin foltokba szedve leolvasható, hogy ott milyen talaj van. A talajok nevesítése mellett nagyon fontos, hogy célművelési zóna térkép és egyfajta útmutató is készüljön, amihez tud alkalmazkodni a gazdálkodó. Az elkészült digitális infrastruktúra ezután a munkagépekbe feltölthető, hogy a műveletek valóban precíziósan legyenek elvégezve. Összességében így rakható össze az a megfelelő talajinformáció, amellyel a precíziós gazdálkodás valóban hatékonyan alkalmazható. Ez persze különleges szakértelmet is kíván, ezért indult el Miskolcon a Precíziós talajtérképezési szakmérnök képzés, ahova már nem csak a szakértők, hanem egyre több gazda is jelentkezik.

A talajok felmérésének és a megfelelő minőségű talajtérképnek természetesen vannak költségei. Például az alföldön egy 100 hektáros terület ára 4-500 millió forint. Ennek a teljes területnek a szakszerű felmérése 4-5 millió forint. Ami azt jelenti, hogy a vételár körülbelül egy százalékába kerül, hogy a gazdálkodók nagyon pontos információk birtokában folytathassák a munkájukat. Tudva, hogy milyen nagy érték a termőföld, nem csak anyagilag, és hogy az adatok hosszú időre nyújtanak segítséget a termeléshez, nem tekinthető drágának. 

A talajokról és a talajtérképezésről többet is megtudhat a www.talajtár.hu oldalról.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu