Back to top

Finom és praktikus: a tészta

Amellett, hogy finom, rendkívül praktikus alapanyag. Ha megéhezne valaki, a háziasszonynak csak be kell nyúlnia érte a szekrénybe, hogy percek alatt megfőzze, ízesítse, és máris fogyasztható. Csakhogy szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tésztáról van szó – fogalmazott Németh Istvánné, aki a Vas megyei Répcevisen készít száraztésztát.

Németh Istvánné, Andrea elárulta, hogy a családjában nem volt múltja ennek a tevékenységnek, véletlenszerűen „robbant be” az életükbe.

– Csak úgy jött egyszer az ötlet. Körülbelül három évvel ezelőtt széles körű allergiát diagnosztizáltak a lányomnál. Gyakorlatilag semmit nem ehetett, amiben tojás volt, de sok más összetevőt tartalmazó ételt sem fogyaszthatott, például zöldségféléket, gombát, egyes fűszereket, és még hosszasan sorolhatnám.

Németh Istvánné: természetességre és minőségre törekszünk
Németh Istvánné: természetességre és minőségre törekszünk
Fotó: Bella Huba

Elgondolkodtunk, hogy mit tehetnénk, aztán eszünkbe jutott, hogy készítsünk saját tésztát magunknak, elsősorban a lányunk miatt. Megrendeltünk hát egy kisebb tésztakészítő gépet. Mégis leállt egy időre a dolog, mert a lányomnak szerencsére elmúlt az allergiája. De mivel a gép megérkezett, mégiscsak elkezdtem használni.

Bevallom, örömmel álltam neki a munkának. Nem csak tojásmentes, hanem hagyományos tésztát is készítettem. Eleinte nem volt saját receptem, úgyhogy főleg az interneten kerestem jól használhatóakat.

Tagja lettem közösségi csoportoknak, és nagyon sok segítséget kaptam a többiektől. Amikor a receptek rendelkezésemre álltak, sorra gyártottam a különböző száraztésztákat, kezdetben csak saját magunknak, de aztán vittem munkatársaknak és szomszédoknak is. Tőlük a legjobb értékelések jöttek vissza, illetve tovább is adták a tésztám jó hírét. Elmondták az ismerőseiknek, milyen szépek és finomak a tésztáim, úgyhogy egyre többen kerestek meg, és egyre nagyobb mennyiséget készítettem.

Hamarosan akkora lett az igény, hogy kiváltottuk a tésztagyártáshoz szükséges engedélyeket. Csakhogy nemcsak hivatalos iratokra lett szükség, hanem újabb gépeket és berendezéseket kellett vásárolnunk. Most már négy géppel dolgozom.

Kistermelő vagyok, ami egyben azt jelenti, hogy a felhasznált alapanyagok felét nekem kell előállítanom. Esetemben ez a tojás. Házityúkjaink vannak, ez garantálja a kiváló minőséget. A tartásuk, persze, sok munkával jár, de megéri.

Nyugodtan mondhatom: örömmel dolgozunk ebben a szakmában. A család sokat segít, és csak így tudjuk legyártani a szükséges mennyiséget. A férjem nemcsak a tyúkok gondozásában vesz részt, hanem a csomagolásból is kiveszi a részét. Ez hatalmas segítség, főleg ennyi féle tésztánál és ekkora mennyiségnél.

Németh Istvánné száraztészta-palettája nagyon gazdag. Hagyományos tészták mellett allergiásoknak is készít tésztát, például gluténmenteset és durumlisztből készülteket.

– Mivel az igények rendkívül változatosak, úgy gondoltuk, minél többféle tésztát készítünk, hogy minél több vásárlót ki tudjunk szolgálni. Ezért került be az alapanyagaink közé a durum-, a rizs- és a tönkölyliszt, a hagyományos tészták kiegészítésére. Egyébként az a lényeg, hogy a liszt a lehető legjobb minőségű legyen. Erre és friss, kiváló minőségű tojásra van szükség a jó tészta készítéséhez. Ez utóbbi azért lényeges, mert ha szép a tojássárgája, az a tésztán is meglátszik – amellett, hogy finomabb is. Előállítunk színes tésztákat is. Saját termesztésű természetes színezékeket használunk: paradicsomot, céklát, spenótot, sütőtököt. A kezdet kezdetén megfogalmazott célunkat, miszerint természetességre és minőségre törekszünk, megtartottuk.

Örök sláger a cérnametélt
Örök sláger a cérnametélt
Fotó: Bella Huba

A jót tésztának az a titka, hogy minden összetevője a lehető legjobb legyen, csak akkor lehet finom. Fontos, hogy megfelelő legyen az állaga – ne essen szét –, és hogy jó legyen az íze. Ezt csak úgy lehet elérni, ha egyik alapanyagon sem spórolunk, mondta el Németh Istvánné.

– Én csak liszttel és tojással dolgozom, vizet nem használok az alapanyag keveréséhez. Szerintem így az igazi! A tészta kétségtelenül praktikus konyhai alapanyag. Kezdjük a levesnél. Igenis kell bele tésztát főzni!

Aki kóstolta a nagymamája levesét, az emlékszik rá, tudja, hogy tészta nélkül nem leves a leves. A cérnametélt és a kockatészta egyaránt feldobja az ételt.

Aztán ott vannak a kifőzhető tészták, amik szintén hiányoznának a gasztronómiából, ha nem léteznének. Vagy említhetem a lasagnét és a spagettiféléket. Ki ne szeretné őket?

Az íz csak egy dolog, azonkívül fontosnak tartom az elkészíthetőséget is. Azt szoktam mondani, hogyha épp nincs otthon semmiféle alapanyag, de a szekrényben lapul egy kis tészta, akkor nyert ügyünk van. A háziasszony benyúl a szekrénybe, előveszi, megfőzi, ízesíti például sajttal, tejföllel, túróval vagy szósszal, tulajdonképpen ezerféle anyag valamelyikével, vagy akár többel, és kész is az étel. Pillanatok alatt elkészül és nagyon finom. Nem hinném, hogy ezt bárki megkérdőjelezné.

Az emberek keresik, fogyasztják és szeretik a tésztákat, pontosan úgy, mint a régmúltban. A tészta európai története hosszú évszázadokra nyúlik vissza.

Sokan Marco Polo nevéhez kötik a tészta európai debütálását, feltételezve, hogy a felfedező a 13. századi Távol-Keleten ismerkedett meg a tésztás ételekkel. De azóta kiderült, hogy ez a legenda egy marketingfogás volt, bár a kalandor valóban feljegyezte, hogy Kínában rendszeresen fogyasztanak „egyfajta tésztát”.

A tészta a 18. században jellemzően a szegények elemózsiája volt, hiszen könnyen és olcsón elő lehetett állítani. Aztán az ipari forradalom és a tésztagyárak elterjedésével egész Európát meghódította, és szépen lassan egyre több ország gasztronómiájába beszivárgott.

Ekkoriban fonódott össze a tészta és a magyar konyha története is. A Vajdaságban letelepedett református közösségek hozták magukkal a csigatészta receptjét, ami gyorsan a magyar tradíciók és fogások elengedhetetlen részévé vált.

Kiskagyló, fusilli, copfocska, tarhonya, kiskocka, mind durumlisztből
Kiskagyló, fusilli, copfocska, tarhonya, kiskocka, mind durumlisztből
Fotó: Bella Huba

A 20. században nemcsak a tésztához kötődő népi tradícióknak, hanem a finom házi tésztának is leáldozni látszott. Szerencsére az elmúlt pár évben új erőre kapott a kézműves tésztakészítés hagyománya a nagy tételben készített, sokszor silány minőségű, előre csomagolt bolti tésztákkal szemben. Ennek köszönhetően nemcsak színes, hanem ízesített tészták is felbukkantak a piacon, nem is beszélve a hagyományos termékek minőségéről.

– Nem tudnám megmondani, hogy melyik tésztám a vásárlók kedvence. Folyamatosan változik, időszakok vannak. Egyik héten a színes tésztákat viszik, a következőn inkább a levesbetéteket, aztán a lasagne válik slágerré. Annyit tudok mondani, hogy mindegyik keresett.

A tészta nem ment ki a divatból, és amíg finom, ez így is marad. Azért azt elárulom, hogy nekem a makaróni és a lasagne a kedvenceim. De a többit is szívesen fogyasztom...

Németh Istvánné azt mondja, újabb és újabb tésztákkal kísérleteznek. Az egyre több fajta készítéséhez fejlesztésekre van szükség, nemrég például ezért szereztek be egy szárítógépet. A gép nagyon megkönnyítette és meggyorsította a munkát.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Továbbra sem optimisták a német kiskereskedők

A tavalyi visszaesés után az idén tovább csökkenhet reálértéken a kiskereskedelmi forgalom Németországban az ágazat vezető érdekképviseletének kedden közölt előrejelzése szerint.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.