Az illatos Tramini és értékes utódai

Magyarországon az illatos bora miatt kedvelt borszőlőfajta a Tramini. Nem tudni pontosan, hogy honnét származik, azonban valószínűleg Dél-Tirol területéről terjedt el és a Dolomitok völgyében elterülő kisvárosról, Traminról (1919 óta Termeno) kapta a nevét. De származhat akár francia, akár észak-görög területről is. Pierre Viala és Victor Vermorel ampe­lográfiájukban (1901–1910) Németországban Pfalzot, illetve Franciaországban a Franche Comté nevű vidéket tartják a Tramini hazájának. Hans Ambrosi műveiben leírja, hogy a középkortól ismert szőlőfajta, és Zsigmond herceg már 1470-ben az asztalára állította a Dél-Tirolból származó finom Tramini- bort, ízlett neki ez a bor és területét 1500-ról 1900 hektárra növelte.

Az írások szerint 1546-ban Hieronymus Bock, a Heidelbergi Egyetem híres botanikusa és gyógynövényismerője sok tartalmas, alkoholban gazdag Tramini-bort fogyasztott. Hazánkban Németh Márton ampelográfiájában olvashatjuk, hogy itthon először lendületesen növekedett a Tramini területe, utána visszaesett.

Színes fajtacsoport

A Tramini termésátlaga alacsony (8-11 t/ha, kedvező évjáratokban 15-18 t/ha), ez az egyik oka, hogy visszafogottan telepítik, a másik pedig a sok zöldmunkaigénye. Németh Márton a Traminit fajtacsoportnak nevezi, melyhez a Kék tramini, a Piros tramini, a Szürke tramini és a Fehér tramini tartozik. A fajtakörön belül különösen külföldön ismert a Kék tra­mini és a Fehér tramini, de inkább csak fajtagyűjteményekben.

Bár Franciaországban különlegességként termesztik a Fehér traminit (Vin Jaune de jura és Arbois). Svájcban Felső-Wallisban a legmagasabb fekvésű helyeken összesen 15,4 hektár a termőterülete. Ez kedvező, mert a hűvös körülmények miatt ott lassú az érése és a savai nem csökkennek. Magyarországon a Piros traminit 1956-ban sorolták az államilag minősített fajták közé. Minősített klónjai a Piros tramini Bb. 47/1, a Piros tramini Bb. 48/1, a Piros tramini Kt.2., és a Piros tramini P.13. A Piros tramini ismert alfajtája (subconvarietas) a Fűszeres tramini. Ezt Schӓffer József, a német származása miatt Magyarországról kitelepített neves szőlész szakember találta meg és szelektálta a német borvidékek öreg ültetvényeiben.

Kevés, de minőségi

A Piros és a Fűszeres tramini morfológiája és termesztési értékei nagyban hasonlítanak egymáshoz. Mindkettő rövid tenyészidejű (218 nap), fagytűrő, a szárazságot is jól viselik, bogyóik nem vagy csak alig rothadnak. Virágaik jól termékenyülnek. Fürtjeik kicsik (80 g, a Fűszeres traminié még kisebb) és tömöttek, bogyóik kicsik (1,6 g). Mindkét fajta keveset, de egyenletesen terem és kiváló cukorgyűjtő. Ez a vastag és hólyagos leveleknek köszönhető, melyekben az asszimiláció igen intenzív.

Sűrű lombot alkot. Vesszői rövid ízközűek, sok hónaljhajtást nevel, ezért sűrű a lombsátra, ami miatt igényes a zöldmunkákra. Önárnyékolásra hajlamos. Páraigényes, a szárazságot mégis jól tűri. Fürtjei károsodás nélkül sokáig a tőkén hagyhatók. A fürttermés géppel könnyen szüretelhető, de a fásodó kocsánya megnehezíti a kézi szüretét. Kevés a termés lényeredéke, sok a törkölye a vastag héj és a sok mag miatt. Termése kevés, de minősége (cukortartalma, aromaanyaga) kiváló. A Fűszeres traminira is mindez jellemző, azonban fürtjei kisebbek, bogyói sárgás rózsaszínűek, kevesebbet terem, de aromaanyagokban gazdagabb. Kiváló minőségű, fűszeres illatú és zamatú fehérboruk harmonikus, páratlanul telt, kissé lágy, és nagyon fajtajelleges. A Fűszeres tramini bora az intenzívebb fűszeres illata és zamata miatt különlegesség. Illatai a szőlővirágra, a szegfűszegre, a narancsra emlékeztetnek. A francia, a német és az erdélyi verőfényes Küküllő-menti Tra­mini-borok világhírűek.

Rövid tenyészidőt, korai érést, nagy rügytermékenységet, a rügyek téltűrését és kiváló minőséget vártak a hibridektől. A keresztezésekből nagyszerű utódok születtek, főként azokból a hibridpopulációkból, ahol a Piros tramini apafajtaként szerepelt a keresztezési kombinációknál. A nemesítési tapasztalatok alapján a Tramini jól átörökítette utódaiba a téltűrést, a rügytermékenységet és a jó cukorképzést. Érdemes a keresztezésből származó utódokra felfigyelni, hiszen nagy értékűek, termésbiztosak és minőségi bor készítéséhez alkalmasak. Közöttük eddig három kiemelkedő jelentőségű: az Ezerfürtű, a Cserszegi fűszeres és a Generosa. Nevük sejteti a legfontosabb értékeiket.

Az Ezerfürtű rügyei igen termékenyek, rügyeiből sok, „ezernyi” fürt fejlődik. A Cserszegtomajon született rózsaszín bogyójú Cserszegi fűszeres illat- és zamatanyagainak különlegessége újszerű aromavilággal gazdagította a magyar borvilágot.

Jól viselik a fagyokat

Az Ezerfürtű (Hárslevelű × Piros tramini) 1973-ban kapott állami minősítést. Magyarországi területe 2022-ben 115 hektár. Tőkéi vitálisan nőnek, robusztus, hosszú és vastag hajtásokat nevelnek. Fűzöld levelei a Hárslevelűéhez hasonlók. Erőteljes növekedésű tőkéin a rügyek igen termékenyek és a mínusz 19-21 °C-os téli fagyokat túlélik, különösen akkor, ha a tőke nincs túlterhelve. Vízigényes. Középkorai érésű (szeptember közepe), bőtermő (18-20 t/ha). Fürtjei 160 grammosak, bogyói kicsik (1,6 g). Zöldessárga, pontozott bogyóiban sok cukrot képez. Kiváló a lényeredéke. Bogyói túlérésben kissé hajlamosak a rothadásra. Bora finom illatú, tüzes, olykor lágy jellegű minőségi fehérbor.

A Cserszegi fűszeres (Irsai Olivér × Piros tramini) 1982-ben kapott állami minősítést. Magyarországi területe 2022-ben 3932 hektár. Erőteljesen nő sok hón­aljhajtással. Rügyei termékenyek és jól tűrik a téli fagyokat mínusz 21 °C-ig. 1984/1985, 1986/1987 telein a fagyokat kiválóan viselte, s részben ennek és fűszeres borának is köszönhető területének ugrásszerű növekedése. Vízigényes.

Hónaljhajtásai sűrítik a lombsátrát, ezért gondos zöldmunkát igényel. Termését (10-14 t/ha) és vesszőit is középkorán (szeptember második dekádjában) beérleli. A középnagy, vállas és kedvezően tömött fürtök 150 grammosak. A bogyók rothadással szembeni ellenállása figyelemre méltó. Bogyói kicsik (1,8 g) lékinyerésük kiváló. Bora különlegesen finom, egyedien fűszeres, savas karakterű, élvezetes fehérbor.

A Generosa (Ezerjó × Piros tramini) 2004-ben kapott állami minősítést. Magyarországon idén 925 hektáron ter­mesz­tik. A viszonylag fiatal fajta területe hazánkban növekszik. Rügyei biztosan tűrik a mínusz 21 °C-os fagyokat. A szárazságot jól viseli. Tőkéi fantasztikus harmóniában alakítják hajtásrendszerüket és termésüket, rendkívül önszabályozó, úgynevezett „intelligens” fajta.

Alig igényel zöldmunkát, szinte csak csonkázást. Szintén középérésű fajta, szeptember második felében érik. Jó cukorgyűjtő. Átlagos fürttermése 14-17 t/ha. Fürtje 130, bogyója 1,9 grammos, nem rothad és sok a lényeredéke. Bora kellemes savakkal, gazdag ízekkel és illatokkal lepi meg fogyasztóit.

Ezek az értékes fajták a hazai szőlőtermesztés kedvező „eszközei”. Érdemes részletesen megismerni borvidékenként a morfológiai és a termesztési jellemzőiket. Csak a pontos fajtaismeret birtokában lehet mindegyiket a genetikai adottságaikat kihasználva gazdaságosan termeszteni, és hozzájuk méltó minőségű borokat készíteni. A Traminitól származó mindhárom fajta a magyar szőlőnemesítők hozzáértő szellemi és alkotómunkáját, kitartását dicséri. Finom illatú, vagy éppen már fűszeres boraikat akár száraz, akár félédes stílusban kedvelik a hazai fogyasztók. Termésbiztonságuk, minőségi termésük és kiváló boraik miatt hazánk borvidékein érdemes őket termeszteni.

Dr. Hajdu Edit