Back to top

Földadó a láthatáron: támogatni, és nem adóztatni kell a gazdákat!

November közepén úgy döntött a hódmezővásárhelyi önkormányzat, hogy a 4 hektár feletti földterületeket hektáronként 9990 forint adóval terheli. Mindezt tették annak tükrében, hogy Csongrád-Csanád megyében 100 ezer hektárról jelentettek be aszálykárt. Éppen ezért a megyei gazdák segítségért fordultak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségéhez.

Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen földadóval sújtja a gazdákat, és más baloldali települések ugyanezt tervezik. Mindezzel a magyar gazdákat sarcolnák meg, ráadásul az évszázad legsúlyosabb aszályát követően.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a leghatározottabban elutasítja a földadó kivetését.

A témában Jakab István, a MAGOSZ elnöke, Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója és Szél István, a MAGOSZ Csongrád-Csanád megyei elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit.

(balról) Szél István, Jakab István, Győrffy Balázs és Nyitrai Zsolt
(balról) Szél István, Jakab István, Győrffy Balázs és Nyitrai Zsolt
Fotó: viniczai

„Gazdaellenes jogszabály született, ennek hatására több település vezetője tervez hasonló megszorítás bevezetését. A magyar gazdák és a magyar emberek közös érdeke a hazai agrárium versenyképességének megőrzése”_ fogalmazta meg véleményét Szél István. Nyitrai Zsolt beszédében megerősítette, amíg polgári kormány van, a magyar föld magyar kézben marad, s nem fognak válságot kezelni a termelők kárára.

„Ez az adó nem csak a földtulajdonosokat bünteti. Könnyen belátható, hogy a plusz költség beépül a földbérleti és az élelmiszer árakba, így nem csak a gazdákat érinti, hanem a társadalom széles rétegeit. Rossz döntést született, amit még az elején kell megszüntetni”- hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs, hogy az agrárpeticio.hu lehetőséget nyújt a tiltakozásra.

„Két évvel ezelőtt még csak 6000 forintos hektáronkénti adóról volt szó, amiből mára 9990 forint lett. Ez mindenképpen versenyhátrányt jelent a hazai agráriumnak az európai gazdákkal szemben”- mutatott rá Jakab István, elindítottak egy lavinát Hódmezővásárhelyen, amit meg kell állítani. Jönnek hírek olyan településekről, ahol aranykoronánként 1000 forint adót vetnek ki, ami a hazai hektáronként 20 AK átlaggal számolva már jelentős többletköltség. A tájékoztatón elhangzott, a petíció aláírására mindenkit várnak, s nem szabtak időkorlátot. Az aláírásgyűjtést követően kezdeményezni fogják a Kormánynál, hogy földadóval soha többé ne sújthassák a magyar gazdákat.

A petíciót elsőként Szél István írta alá
A petíciót elsőként Szél István írta alá
Fotó: viniczai

Forrás: 
magarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz helyszínen zajlott az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet

Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet. Az objektív felmérésben az elmúlt évben 43 kukoricahibridet teszteltek az ország tíz pontján, az eredményeket egy kiadványban hozták nyilvánosságra a szervezők.

Sikerülhet felzárkóztatni a hazai agráriumot

A kormány és az agrárium érdekképviseleti szervezetei az idén is folytatni kívánják a párbeszédet és az együttműködést – hangzott el az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közös sajtótájékoztatóján.

A klímaváltozás hatékony vízgazdálkodási megoldásokat kíván

A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak. A tavalyi drasztikus aszály után az enyhe tél és a belvizek is gondot okozhatnak, a vízgazdálkodás fejlesztése és a megfelelő földművelési technológiák alkalmazása elkerülhetetlen – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Kedvezőtlen tendencia a kiskereskedelem nyitása az import élelmiszerekre

A magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok – a magyar termelők, előállítók rovására – egyre több élelmiszer-szegmensben célozzák az import növelését. Ez a tendencia az átmeneti nehézségeken túl az elmúlt években kiharcolt magyar beszállítói pozíciók gyengüléséhez vezethet.

Virsliből is válasszuk a hazait!

Az év utolsó hónapjában 20-25%-kal több virslit vásárolnak, mint más hónapokban. Virsliből is érdemes a hazait venni, mert a hazai gyártók termékei nyomonkövethetők, folyamatosan ellenőrzöttek, és a hazai ízvilágra tervezettek. Érdemes a csomagoláson megnézni az ovális pecsétet, ami tartalmazza az utolsó gyártási folyamat helyét. HU = Magyarország. Válasszuk a hazait!

Pezseg a pezsgőpiac

Magyarországon évente mintegy 200 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő, hazánk ezzel a világ 10-11. legnagyobb pezsgőgyártója – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Online kalkulátorral is segíti a gazdasági tervezést a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) online kalkulátort alakított ki a honlapján, mellyel a 2023-tól kezdődő Közös Agrárpolitika támogatásainak előzetes kiszámításában segíti az agráriumban tevékenykedőket. Emellett a NAK számos egyéb módon is segíti tagjait a támogatások minél hatékonyabb lehívásában.

A gazdaságok digitális átállását is segíti az AEDIH projekt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is részt vesz az Agrár EDIH (AEDIH) projektben, amely a mezőgazdaságban támogatja a digitalizáció gyorsabb elterjedését.

Átadták „Az Év Szaktanácsadója 2021” díjat

Kihirdették „Az Év Szaktanácsadója 2021” díj nyertesét 2022. december 14-én. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium által immár harmadik alkalommal meghirdetett pályázat célja az agrárágazatban tevékenykedők érdekeit szolgáló, kiemelkedő szaktanácsadói munka elismerése.

Hárman részesültek Károlyi Sándor-díjban

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlését december 13-án tartották, Gödöllőn. A rendezvényen ismertették: Előházi Irén, Patkós Lajos és Szabó Mária Eszter Károlyi Sándor-díjban részesült.