Back to top

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében az AKIS a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyeknek, szervezeteknek és intézményeknek, valamint a közöttük megvalósuló ismeretáramlás rendszerének az együttese.

Az AKIS strukturált és rendszeres módon integrálja valamennyi szereplőt, biztosítva a hatékonyabb tudásáramlást és -cserét az Európai Unió tagállamain belül és a határokon átnyúlóan egyaránt.

A tudásmegosztási rendszerek összefüggésében a Tájékoztatási szolgáltatások beavatkozás végrehajtása az első lépés. Azokat a gazdálkodókat, akik nyitottak az újításra, könnyen elérhetők és korábban is aktívan részt vettek az ágazati közéletben, sokkal egyszerűbb integrálni az AKIS-ba, ezért a beavatkozás elsődleges célja a nehezebben elérhető gazdálkodók megszólítása, az egységes és széles gazdálkodói réteget felölelő AKIS kialakítása érdekében. A Tájékoztatási szolgáltatások beavatkozás célja olyan országos lefedettségű, ügyfélközpontú tájékoztatási pontok működtetése, ahol az agrár-, az erdő- és az élelmiszergazdaság, illetve a vidékfejlesztés szereplői számára az általános ismeretszerzési lehetőségek biztosítottak. A beavatkozás keretében egyedi tájékoztatás (telefonos, online, személyes) formájában általános információkat és ismereteket közvetítő tudásátadás valósul meg, különös tekintettel az aktuális szakmai és támogatáspolitikai ismeretekre és az agrárszabályozási kérdésekre.

A második lépés a szakmai ismeretek elmélyítése úgy, hogy az egyébként nyitott gazdálkodókat a szaktanácsadók a Tanácsadási szolgáltatások beavatkozás keretében elérjék, és együtt konkrét válaszokat találjanak a gazdálkodás közben felmerülő biológiai, környezeti és gazdasági nehézségekre.

A Tanácsadási szolgáltatások beavatkozás keretében szaktanácsadók, tanácsadó szervezetek, természetes személyek, tanácsadási tevékenységet végző szakmai és szakmaközi szervezetek, valamint nonprofit egyesületek támogathatók.

A beavatkozás célja a tanácsadási rendszerek megerősítése és fejlesztése, azaz az agrár-, az erdő- és az élelmiszergazdaság, illetve a vidékfejlesztés szereplői számára igényeiknek megfelelő, speciális szükségleteikre reagáló tudásátadási szolgáltatások biztosítása, valamint olyan szakmai segítség nyújtása, ami előmozdítja a fenntarthatóság, a környezet-, a klíma-, a talajvédelem és az erőforrás-hatékonyság követelményeit szem előtt tartó, hatékony és innovatív eljárások gyakorlati alkalmazását. A beavatkozás keretében a gazdálkodók a gazdaságukban felmerülő nehézségekre kapnak megoldási lehetőségeket független tanácsadóktól. Emellett a beavatkozás keretében új tanácsadási szolgáltatás elindításának a támogatására is lehetőség nyílik, melynek keretében új és független tanácsadói szolgáltatásokat lehet létrehozni olyan kiemelt tématerületeken, mint például a környezet- és klímavédelmi ismeretek megerősítése vagy a generációs megújulás folyamatának elősegítése.

A harmadik átfogó lépés a Képzések és bemutatóüzemi programok, hogy a beavatkozás által mind a gazdálkodók, mind a tudásmegosztásban közreműködő szereplők, képzők, szaktanácsadók ismereteinek a bővítését támogassuk.

A Képzések és bemutatóüzemi programok beavatkozás keretében tudásátadási tevékenység folytatására jogosult szervezetek támogathatók. A beavatkozás célja az egész életen át tartó tanulásban való részvétel ösztönzése a gazdaság, a vállalkozás vagy a gazdálkodó speciális szükségleteire reagáló, alkalmazott szakmai tudásátadási szolgáltatás támogatásával, valamint az, hogy a képzési és ismeretátadási lehetőségek széles skálája az aktuális kihívásokra adjon válaszokat a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés szereplői számára. A beavatkozás keretében gyakorlatvezérelt tudásátadási tevékenységeknek kell megvalósulniuk, amelyek lehetnek tantermi és gyakorlati vagy üzemi helyszíneken. Ezek a tevékenységek lehetnek a KAP Stratégiai Terv egyes beavatkozásainál előírt kötelező képzések, hatósági vagy jogszabály által előírt képzések, bemutatóüzemi programok, szakképesítést adó képzések, illetve egyéb tárgyi tudást és gyakorlatot ötvöző tréningek, kompetencia- és készségfejlesztő képzések, továbbképzések.

Az innovációs szolgáltatások, az ismeretáramlás, valamint a kutatás és a gyakorlat közötti szakadék mérséklése pedig az Európai Innovációs Partnerség (EIP) együttműködés beavatkozáson – mint negyedik lépésen –, valamint a KAP Hálózat innovációt és digitalizációt támogató egységén keresztül valósulhat meg a leghatékonyabban.

Fotó: i2Connect Magyar AKIS országjelentés (NAK – Varga Zsuzsanna, Jakab Ágnes, SZE – Dr. Vér András)
Az Európai Innovációs Partnerség (EIP) együttműködés beavatkozás igénybevételéhez operatív csoportot szükséges létrehozni, amelyben legalább két partner működik együtt. A beavatkozás célja – az innovatív gyakorlatok fejlesztését, átadását és megvalósítását segítő együttműködések létrehozása és az innovációs megoldások alkalmazásának ösztönzése mellett – az, hogy a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási és az élelmiszeripari ágazatok termelékenyebbé és fenntarthatóbbá váljanak, versenyképességük javuljon, a vidékfejlesztési szektorban pedig társadalmi innovációk segítsék a közösségeket, továbbá hogy az egyes szektorok hatékonyabban alkalmazkodjanak olyan aktuális kihívásokhoz, mint az élesebb verseny, a változékony piaci árak, a klímaváltozás és a szigorúbb környezetvédelmi szabályok. Az 1. célterület keretében olyan zöld innovatív megoldásokat szükséges kifejleszteni, amelyek a hazai gazdálkodók érdekeit szolgálják és egyben szakpolitikai kihívásokra is reagálnak, a 2. célterület esetében pedig alulról jövő, gyakorlati szempontú innovatív ötletek támogatására nyílik lehetőség.

A KAP Hálózat elsődleges célja az összes érdekelt fél bevonásának ösztönzése a KAP Stratégiai Terv végrehajtásába, többek között azáltal, hogy a KAP Hálózat szereplői tájékoztatják a nyilvánosságot és a potenciális kedvezményezetteket a Közös Agrárpolitikáról és a finanszírozási lehetőségekről.

Másodlagos célja a KAP Stratégiai Terv végrehajtásának segítése a teljesítményalapú megvalósítási modellre való átállásban, valamint a végrehajtás minőségi javulásának ösztönzése. A KAP Stratégiai Tervben szereplő horizontális célkitűzéseket szolgáló tudásátadási, innovációs és digitalizációs beavatkozások kedvezményezettjei és szereplői tekintetében elvárás a hálózatosodáshoz való hozzájárulás.

Az egyes AKIS-szereplők interakcióját, valamint a tudásátadási, innovációs és digitalizációs beavatkozások közötti szinergiát a KAP Hálózat segíti elő három összetett és kiemelt területen. A hálózatosodásért felelős, valamint a beavatkozások végrehajtását segítő támogató egységek lefedik a tudás- és innovációs fejlesztéseket, a digitális kompetenciafejlesztést, a vidék- és térségfejlesztést (ide értve: LEADER, okosfalu-stratégiák, generációs megújulás), valamint a klíma- és környezeti követelményeknek való megfelelés elősegítését, a technikai háttértámogatást ellátó Széchenyi Agrártudás és Akkreditációs Központtal (SZAK) történő folyamatos együttműködés által.

A KAP Hálózat segít összegyűjteni a megfelelő tudást, a SZAK pedig – többek között – felméri a termelői tudásigényeket, és akkreditációval biztosítja, hogy a tudásátadási beavatkozások keretében pályázók megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek, és az általuk nyújtott szolgáltatások szakmai tartalma elérje a kívánt színvonalat.

Az AKIS-t támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Terv végrehajtásában más beavatkozásokhoz is kapcsolódnak. A Képzések és bemutatóüzemi programok és a Tanácsadási szolgáltatások beavatkozás hozzájárulnak azokhoz a zöld vagy digitális beavatkozásokhoz is, amelyek kötelező képzés vagy tanácsadási szolgáltatás igénybe vételét írják elő.

Lantos Gergely

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Kétezer Barázda

A magyar nemzetiségű mezőgazdasági termelők a Vajdaságban anyanyelvükön követhetik az agrárhíreket az Újvidéken nyomtatott napilapban, a Magyar Szóban, annak hetente megjelenő mezőgazdasági mellékletében, a Magvetőben, továbbá a Hét nap hetilap és a Vajdaság ma internetes hírportálok sem maradnak adósak az élelmiszertermelőket, háztájiban gazdálkodókat foglalkoztató hírekkel és információkkal. Létezett korábban egy havonta megjelenő lap is.

Rövid időn belül megkerülhetetlenné válik a precíziós gazdálkodás

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó és az Agrárközösség Kft. közös szervezésében létrehozott szakmai rendezvényen három gazda példáján keresztül ismerhettük meg, hogyan is kezdődött el gazdaságukban a precíziós átállás, milyen tapasztalatokat szereztek erről mindeddig, sőt még tanácsokkal is ellátták a közönséget.