Back to top

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Lesz-e elég minőségi, magyar, fagyasztott zöldség a boltok polcain? | Sebesta Péter, elnök, MHKSZ

A fagyasztott zöldségek közül a zöldborsó a legkeresettebb magyar kiskereskedelmi termék, ebből fogyasztunk a legtöbbet. Az éves termelt mennyiség jócskán kielégíti a fogyasztói mennyiséget, ezért exportra is jut belőle. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a zöldborsó termőterülete évről évre csökken hazánkban. Ez a csökkenés az elmúlt 5 évben megközelítette 20-25 százalékot, és várhatóan ez a tendencia csak fokozódik.

– Ennek az oka meglehetősen talányos. A válasz talán az, hogy

a piac olyan irányba változott, aminek eredményeként a gazdák az ipari jellegű zöldségnövények riválisait, a szántóföldi növényeket, azon belül is főként a takarmánykukorica, napraforgó, repce termesztését választják.

Egyértelmű, hiszen ezekre a szántóföldi növényekre jelentősen megnőtt a kereslet az utóbbi időben, piaci áruk az egekbe szökött, így a termesztők is profitábilisabban gazdálkodhatnak. Nem utolsósorban a zöldborsótermesztés sokkal bonyolultabb technológiát igényel – ismertette a helyzetet Sebesta Péter Halmos B. Ágnes műsorvezetőnek, a Kistermelők Lapja főszerkesztőjének. A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke ehhez hozzátette, hogy Magyarország szántóföldi területeinek összessége megközelítőleg 4-5 millió hektárra tehető, ebből csupán 80-90 ezer hektárnyi terület az, ahol ipari zöldségtermesztés zajlik – ez az arány szintén jól mutatja a gazdák átpártolását a szántóföldi növényekre.

Fotó: Bokor Ádám

– Nagyon nehéz kérdés, hogy mivel lehetne visszafordítani ezt a folyamatot. Azonban azt gondolom, hogy idővel minden piaci trend megváltozik, így rövidebb, de inkább hosszabb időn belül fordul egyet a piac keresletének álláspontja. Ennek egyik eshetősége lehet, hogy

a zöldségtermesztés több hozzáadott értéket képvisel a szántóföldi növénytermesztésnél, több munkaerőt igényel, ezáltal munkalehetőséget teremt, és a gazdasági folyamtok változásával kecsegtetőbb ágazattá válhat.

A nagyobb hozzáadott értékkel piacra kerülő termék pedig a fogyasztók számára is keresettebb lehet, nagyobb értéket képvisel – véli a szakember.

Sebesta Péter a hűtőházépítési támogatásokra, illetve az ágazati szereplők ezen források kihasználására is kitért.

– Számos forrás áll rendelkezésre az élelmiszeripari szereplők részére. Természetesen a támogatások feltételeinek eleget kell tenni, de az észszerű beruházásoknak köszönhetően jelentős mértékben fejlődött a hazai feldolgozóipar. Ettől függetlenül – visszautalva a jelenlegi piaci helyzetre – a gazdálkodók ösztönzéseképpen olyan forrásokat kellene megnyitni, biztosítani a tárcának, amik a zöldségtermesztés-szektorban való maradásra sarkallnák a termelőket. Persze jelenleg is jószerivel vannak források, de úgy gondolom, nem elegendőek vagy nem kellően pozícionáltak, mert ha azok lennének, akkor nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutatna a zöldségtermesztés termőterülete. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert

a zöldborsó-, vagy mondjuk a csemegekukorica-termelőknek a források lehívásával együtt sem éri meg annyira, mint a támogatásban nem részesülő takarmánykukorica-termelőnek.

Tehát összességében úgy gondolom, az ösztönzés mértéke nem elégséges – véli Sebesta Péter.

A konzervipart és a hűtőipart több mint 30 éve képviselő szakember a konzerv- vagy fagyasztott ipari zöldség-gyümölcstermékek eladhatóságára is kitért. Szerinte a fogyasztók továbbra is rendszeresen vásárolják ezeket a termékeket, mert alapvetően egészséges élelmiszerekről beszélünk, amelyek a modern társadalom egészséges táplálkozási trendjének alapvető termékei. Annak fényében is a fogyasztók által keresett termékekről beszélünk, hogy az élelmiszer-árrobbanás ezekre a termékekre is kiterjed. Az áremelkedés azonban nem kompenzálja az ágazat megnövekedett energiaárból származó többletköltségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Vedd a hazait! Védd a hazait!”

Idén tavasszal ismét elindítja a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampányát a Magyar Termék Nonprofit Kft. Az akció első állomásaként a Naszálytej Zrt. új, a kampány üzenetét hangsúlyozó csomagolással jelenik meg az Auchan Magyarország üzleteinek polcain.

Edzési terv növényeknek: a bent telelőket így szoktassuk ki a kertbe

A fagyérzékeny növényeket csak fokozatosan célszerű újra a kertbe szoktatni, mert ellenkező esetben ahelyett, hogy gyorsan fejlődésnek indulnának, rosszabb állapotba is kerülhetnek.

Hogyan óvhatjuk meg a bélrendszer egészségét és ez miért fontos?

A bélrendszer egészségéről az elmúlt évben sok szó esett, és jogosan: az egészséges bélrendszer közrejátszik a jól működő emésztőrendszerben, hozzájárul a tisztább bőrhöz, a jobb agyműködéshez, a jobb alváshoz, az erősebb hajhoz és körömhöz, és alapvetően mindenhez, amitől jól érezzük magunkat.

Genetikai szelekció a hazai ciroknemesítésben

A karcagi székhelyű Alfaseed Kft. a 2010-es években fogott bele a tematikus ciroknemesítésbe, amelyet megelőzően a főként hazai nemesítésű fajták és hibridek vetőmagtermesztésével foglalkozott. A cég 2010 után európai ismertségre tett szert, elsősorban szudáni fű-, illetve silócirokhibridjei által.

Moníliafertőzések ideje – növényvédelmi előrejelzés 12. hét

A későn fakadó növények rügyei is megmozdultak, ezzel lezárult a tél végi lemosópermetezés időszaka. Máris koncentrálhatunk azonban a moníliára, ami virágzáskor fertőzi a csonthéjasokat. Emellett kelnek a levéltetvek és bújnak elő a telelőhelyükről a poloskák is, már most látszik, hogy az idén is gond lesz velük.

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.

Falatnyi boldogság a Lánytesóktól

„Varázslatos érzés, amikor az egyik lánygyermekem felkiált, hogy „Apa, nézd, itt van a lekvárunk a polcon!” Ilyenkor mindig meghatódom, és nyugtázom, hogy jó úton járunk.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.