0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

A baktalórántházai Vay Ádám Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium több, mint hatvan éve szolgálja a mezőgazdasági szakoktatást az ország legkeletibb csücskében. Felkészült és jól képzett technikusokat és szakmunkás szintű szakembereket bocsát ki a régiónak, tágabban az egész országnak.

Az iskola története kissé rendhagyó, mivel egy 1962-ben alapított gimnázium és az 1965-ben létesített szakmunkásképző iskola 1995-ös összevonásával vált a mezőgazdasági szakképzés intézményévé, Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium néven. Többszöri átalakítás – legutóbb a szakképzés, azzal együtt az agrárszakképzés 2019–2020-as teljes megreformálása – után ma Északi Agrárszakképzési Centrum (ÉASZC) Vay Ádám Technikum, Szakképző iskola és Kollégium néven szolgálja az agrárszakoktatást és a magyar mezőgazdaságot.

Az iskola igazgatójával, Gerják Józseffel idén május 31-én, egy pályázat projektzáró rendezvényén („Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek”) találkoztam először, akkor egyeztünk meg, hogy még beszélgetni fogunk az iskoláról és az általa nyújtott képzésekről.

A „Vay” Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági szakképző intézménye, és talán a legösszetettebb képzés folyik az iskolában, ahogy a honlapjukon is olvasható.

Jellemzően az agráriumhoz kapcsolódó szakmákat kínálnak a hozzájuk jelentkező diákoknak.

Az iskola az egész megye területéről fogad tanulókat, akik minden októberben a NAK által támogatott pályaorientációs napon ismerkedhetnek meg az intézménnyel, képzési kínálatával és diákéletével. Jelenleg mintegy 300 tanuló vesz részt náluk nappali képzésben és 150-en felnőttképzésben. Az évi mintegy 100-110 jelentkező számával alapvetően meg vannak elégedve, bár tudnának többet fogadni. Minden feltétel adott hozzá, minden igényt kielégítő 150 fős kollégiummal rendelkeznek, ahol térítésmentesen lakhatnak a tanulóik. Az elméleti és gyakorlati képzést 52 oktató nyújtja.

Az iskola képzési palettája hagyomá­nyosnak mondható. Jelenleg 5 éves tech­nikumi képzésben mezőgazdasági tech­nikus, mezőgazdasági gépésztechnikus és közszolgálati ügyintéző (technikus) ké­pesítés, illetve oklevél szerezhető.

A 3 éves szakképzés vizsgáinak sikeres letételével mezőgazdasági gépész, szakács vagy kistermelői élelmiszer-előállító szakmában lehet bizonyítványt szerezni.
Az iskola nagy, és a diákok és oktatók egyaránt várva várják a Vay-napokat, amit minden évben a március 15. előtti héten rendeznek. Az egyhetes rendezvény keretében sport-, kulturális és szakmai vetélkedőket (pl. traktorügyességi verseny, vetőmag-felismerés stb.) és előadásokat is tartanak. Az ünnepélyes eredményhirdetést a március 15-ei ünnepségen tartják.

A mezőgazdasági gépésztechnikus alapvetően az agrárpályára felkészítő képzés, a gépészek pedig a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, önjáró betakarítógépek, mezőgazdasági rakodógépek stb. napi és időszakos karbantartását, üzemeltetését is el tudják végezni. A kistermelői élelmiszer-előállító képzésben végzettek a falusi vendégfogadás, vendéglátás, idegenforgalom, tejtermék-előállítás, sajt- és túrókészítés, zöldség-gyümölcsfeldolgozás stb. területein, a szakácstanulók pedig a korszerű vendéglátás, a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése, az elkészített ételek színvonalas tálalásában tesznek szert gyakorlati ismeretekre.

Az iskolában kedvezményesen lehet B kategóriás gépjárművezetői jogosítványt szerezni, és ECDL-vizsgát is tenni.

Az iskola hagyományos „gépészképző” intézmény, és ez a legkeresettebb a szakmák közül. A végzett gépészeknek, gépésztechnikusoknak nincs elhelyezkedési problémája, keresik őket. A többi szakmában végzettek is rövid idő alatt találnak munkát, munkahelyet. A „kakukktojásnak”, a közszolgálati technikusképzésnek is van múltja náluk. Az ezt elvégző diákok a közigazgatás középfokú szakképzettséget igénylő területein tudnak elhelyezkedni, illetve a rendőri pályára is felkészít a képzés.

Az iskola a Naményi út, vagyis a 41-es főút városi szakasza mellett, összesen mintegy 7-7,5 hektár szépen parkosított területen áll. Itt van az iskola összes épülete, a tanügyi épületen, kollégiumon és tornacsarnokon kívül a tanműhelyek, a tankert, a fóliasátrak, még az iskola kis állattartó telepe is.

A tangazdaság (tanüzem) két részből áll. A másik része Nyírmadán található, egy 150 hektáros földterületen.

Ebből mintegy 75 hektár szolgálja a szántóföldi növénytermesztést, illetve annak oktatását, a többi erdő. A szántón jelenleg rozst, tritikálét, kukoricát termesztenek. A tanüzem gépparkjával a szükséges műveleteket el tudják végezni, egyedül a kombájnolást végeztetik vállalkozóval.

A tangazdaság, illetve a tanműhelyek a gyakorlati oktatás színterei. Kilenc jól felszerelt tanműhely szolgálja a gépészképzést. A színvonalas oktatást jelzi, hogy – a szakmai tanulmányi versenyek eredményei, helyezései alapján – az iskola az első 5-ben szerepel rendszeresen. A gyakorlatok órarend szerint (6-7 órás gyakorlatok vannak) folynak, valamint a 4 hetes összefüggő nyári gyakorlaton gyarapíthatják gyakorlati ismereteiket a tanulók. A gyakorlatok 90 százalékát helyben (a tanműhelyekben, tankonyhákon stb.) végzik a tanulók, duális képzés keretében (külső képzőhelyeken) csak kevesen vesznek részt (objektív okokból: nincs megfelelő fogadóhely, szakmai oktató stb.).

Az iskolában végül is minden feltétel adott a színvonalas gyakorlati oktatáshoz.

A mezőgazdasági technikusképzést segíti a tankert (oktatási célú és méretű gyümölcsös, zöldséges kert, fóliaházak, állattartó telep). A megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tojást, húst stb. a tankonyha hasznosítja. A szakács tanulók jól felszerelt tankonyhán és a tanebédlőben sajátíthatják el a szakma és a vendéglátás csínját-bínját. Az itt végzett szakácsok is keresettek a megyében.

A nappali képzésen túl felnőttképzés is folyik az iskolában, és egyre felívelőbben. Két „lába” van ennek a képzési formának: egyik a felnőttek szakmai képzése tanfolyamos képzés keretében (600-800 órás, kb. 1 év alatt teljesíthető), valamint felnőttek szakmai oktatása, melynek végén a sikerrel végzettek OKJ-bizonyítványt kapnak (kb. 1,5 éves képzés után). Mindkét képzési forma normatív alapú, állami költségvetésből támogatják őket, és egyre nagyobb a kereslet irántuk. Különösebb belépési feltétel nincs, de csak 20-25 fő jelentkezése esetén tudják rentábilisan elindítani a képzéseket.

Az iskola jól bevált, hagyományos elméleti és gyakorlati képzéseihez minden feltétel, felszereltség rendelkezésre áll.

Az elmúlt évek, évtizedek során pályázatokból és a szaktárca anyagi támogatásával igen sok fejlesztés valósult meg, például szigetelték az épületeket, lecserélték a nyílászárókat, a bútorzatot, felújították a vizesblokkokat. Interaktív okostábla szinte minden oktató kabinetben van, korszerű informatikai-számítástechnikai felszereltség, napelemrendszer a tornacsarnok tetején stb., és a közelmúltban kapott az iskola egy új Steyr traktort is.

Természetesen a további fejlesztésekre, korszerűsítésekre is van bőven terve, elképzelése az iskola vezetésének. A géppark meglehetősen elavult; a szükséges munkák elvégzéséhez megfelelő gépek ugyan rendelkezésre állnak, de a géppark megújítása – az első „fecskét”, a Steyr traktort követően – a tervek között szerepel. Ugyancsak tervezik egy modern diagnosztikai labor kialakítását a tanüzemben, valamint egy drón-labort is, az egyre keresettebb drón-kezelő képzés beindításával.

Mindezekre – várhatóan – az új Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó „tanüzem-fejlesztési pályázat” keretében kerülhet sor, alapvetően az egész tanműhely-korszerűsítés során.

Tehát komoly munka és szakmai képzés folyik „a végeken”, ami sok valóban hátrányos helyzetű, illetve ingerszegény közegből érkező tanulónak jelent lehetőséget a „kitörésre”, szakmaszerzésre, arra, hogy az itt végző fiatal szakemberek jól hasznosítható szakmával indulhassanak el az életben, és az ambiciózusabbaknak akár a továbbtanuláshoz is biztos alapot nyújt. Ha a fiatalok a szakiskolai vagy a technikusi képzés során megértik, „felfedezik”, hogy a ma mezőgazdasága, a legkorszerűbb gépek üzemeltetése, a precíziós gazdálkodás, a dróntechnológia, robotizáció rohamos terjedése milyen komoly technikai-informatikai ismereteket követel, talán máshogy viszonyulnak ehhez a képzéshez, és egyre többen választják a biztos megélhetést elérhetővé tévő mezőgazdasági képzést nyújtó iskolákat.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság