Back to top

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Fotó: Kiss Gergely

Az 1946 októberében megjelent Magyar Mezőgazdaság című lap első számának vezércikkében, Adorján János főszerkesztő meghatározta a lap máig érvényes irányát: „célunk a tudomány erejével segíteni a parasztságot”.

Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor | MMG

 

Fotó: Kiss Gergely
A Magyar Mezőgazdaság Kft. vezetése 5 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy hazánk egyetlen agrárgazdasági hetilapjának első főszerkesztőjéről elnevezett díjat alapít. A kitüntetést a hetilap külső szerzői közül azok kaphatják meg, akinek írását, szakmai tanácsait az olvasók hasznosnak, gazdálkodásukban hasznosíthatónak, informatívnak és közérthetően megfogalmazottnak ítélnek. A díjat első alkalommal Birkás Márta professzor asszony vehette át, majd Szabó Jenő agrárközgazdász és a tavalyi évben Orosz Szilvia mérnöktanár.

Az Adorján János által megfogalmazott gondolatok máig érvényesek és mi ezen az úton megyünk tovább és mindig ezt tekintjük magunk előtt célnak

– mondta köszöntő beszédében Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója. Mint fogalmazott a világ felgyorsulása és a digitalizáció új kihívások elé állítja a nyomtatott lapok kiadóit. Ezért is büszke arra, hogy önálló kiadóként immár 30 éve, tizenegy agrárszaklappal segíti a kiadó az ágazat szereplőinek informálását. A kor követelményeinek megfelelve a kiadó sikeresen működteti az online felületét a magyarmezogazdasag.hu oldalt, de a nyomtatott lapoknak, melyek minden hónapban több százezer olvasóhoz eljutnak, más ereje van.

Fotó: Kiss Gergely

A díjak értékét az határozza meg, hogy ki adja, és ki az, aki kapja. Jelen esetben a díjat, a magyar agrár szakirodalom több évtizede vezető ismeretterjesztő folyóirata adja.

A díjazottak kiválasztásánál pedig nagy hangsúlyt kap, a díjazottakkal szembeni elvárás, a minőség - mondta köszöntőjében Dr. Gyuricza Csaba a díj fővédnöke, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. A digitális sajtótermékek térnyerése egy másfajta megjelenést eredményezett a nyomtatott lapok számára. Véleménye szerint

a kézbe fogható sajtótermékek reneszánsza sosem fog elmúlni, mert egy egészen más, kontrollált minőséget jelent az, hogy a folyóiratok mögött szakképzett szerkesztők állnak.

Kiemelte, hogy az egyetemek és a kutatóhelyek munkatársai sok esetben az impakt faktorok világában élnek a fenntartók elvárásainak megfelelve. Ugyanakkor a tudományos ismeretterjesztés a társadalmi felelősségvállalás része ezért sokan fontosnak tartják, hogy ne csak a tudományos, hanem a szélesebb szakmai körökben is megismertessék eredményeiket. A MATE rektora szerint a mezőgazdaság csúcstechnológiai ágazattá válik, ezért még inkább felértékelődik a szerepe annak, hogy hogyan lehet közérthető tudományossággal a legtöbb információt eljuttatni a gazdálkodók számára.

Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság hetilap főszerkesztője ismertette a díjazott, Prof. Dr. Pepó Péter életútját. 1955-ben született Gyulán. Alap és középfokú tanulmányait a városában végezte, agrármérnöki diplomáját a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerezte 1979-ben. Ennek elvégzését követően a termelésben töltött rövid idő után a DATE növénytermesztési tanszékre kerül, ahol bekapcsolódott az oktatásba és kutatásba. Az itt végzett munka eredményeként 1983-ban summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját.

Kutatási területe a szántóföldi növények termesztéstechnológiájának komplex vizsgálata.

Termőhely- és fajtaspecifikus növénytermesztési modellek kidolgozása. Összes tudományos és felsőoktatási közleményeinek száma: 699, témavezetői tevékenysége során eddig vezetésére bízott doktoranduszok száma: 23 fő. A Magyar Mezőgazdaság hetilapban megjelent, közérthető tudományossággal megfogalmazott írásainak száma 81.

A díjátadó ünnepélyen a szakembert pályatársai, kollégái, barátai is köszöntötték. Avar László, a Magyar Mezőgazdaság munkatársa személyes élményeit összefoglalva kiemelte, hogy Dr. Pepó Péter ismeretterjesztése,

a Magyar Mezőgazdaság szaklapban történő publikálás mellett, a gyakorlati szántóföldi bemutatók szervezése terén is példaértékű.

A kollégák méltató gondolatai között szerepelt az is, hogy már nagyon korán célként fogalmazódott meg benne, hogy egyetemei tanár és nagydoktor akar lenni. A korábban elhangzott minőség mellett Dr. Pepó Péter esetén a hitelességet is kiemelték pályatársai, ami jól jelzi, hogy a díj méltó helyre került.

A díj átvétele után Dr. Pepó Péter köszönetet mondott a díjat odaítélők mellett mindazoknak, akik nélkül a tudományos cikkek nem jöhettek volna létre. Az ágazat azon szereplőinek, akik inspirációt adtak a tudományos vizsgálódáshoz. Kiemelten köszönetet mondott családjának, akik elviselték a kutatói pálya olykor nem egyszerű mindennapjait.

Beszédében kitért arra is, hogy

a Debreceni Egyetem oktatói, kutatói számára kidolgozott értékelési rendszerben javaslatára sikerült elérni, hogy a tudományos publikációk mellett a szakmai folyóiratokban megjelenő cikkek nagyobb súllyal számítsanak.

Ezzel is azt kívánta kifejezni, hogy a nyomtatott szaksajtóban megjelenő közérthető tudományossággal megjelenő írások mennyire fontosak a gazdálkodók ismeretének bővítésében.

Az Adorján János-díj kitüntetettje honoráriumban is részesült, melyhez támogatóként hozzájárult:

az AGROTEC Magyarország Kft., az Axiál Kft., a Bóly Zrt., a Corteva Agriscience Hungary Zrt., az Enyingi Agrár Zrt., a Hód Mezőgazda ZRt., a Holstein Genetika Kft., az IKR Agrár Kft., a KITE Zrt., a Pannon Genetic Kft., a SAATEN-UNION HUNGÁRIA Kft., a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., és a VITAFORT Zrt.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idén tizedik alkalommal rendezik meg Ifjú Kócsagőr Programot

Az Ifjú Kócsagőr Program évről-évre egyre népszerűbb a természet iránt elkötelezett diákok körében. 2023-ban immár 10. alkalommal hirdetjük meg számukra a programot, hogy a természetvédelmi őrök munkáján keresztül ismerhessék meg a hazánkban is egyre sürgetőbb választ igénylő természetvédelmi kihívásokat és lehetőségeket.

A biológiai termékek alkalmazása a növénytermesztési technológiák újragondolását teszi lehetővé

A biológiai termékek fejlesztése és mindennapi használata egyre nagyobb hangsúlyt kap a mezőgazdaságban. Nem véletlenül hallunk olyan sokat ezekről a termékekről, hiszen jól illeszkednek a fenntarthatósági és környezetvédelmi intézkedések gyakorlataiba.

Négyszeresére növelte a kormány a kárenyhítési alap forrásait

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

Edzési terv növényeknek: a bent telelőket így szoktassuk ki a kertbe

A fagyérzékeny növényeket csak fokozatosan célszerű újra a kertbe szoktatni, mert ellenkező esetben ahelyett, hogy gyorsan fejlődésnek indulnának, rosszabb állapotba is kerülhetnek.

Hogyan óvhatjuk meg a bélrendszer egészségét és ez miért fontos?

A bélrendszer egészségéről az elmúlt évben sok szó esett, és jogosan: az egészséges bélrendszer közrejátszik a jól működő emésztőrendszerben, hozzájárul a tisztább bőrhöz, a jobb agyműködéshez, a jobb alváshoz, az erősebb hajhoz és körömhöz, és alapvetően mindenhez, amitől jól érezzük magunkat.

Genetikai szelekció a hazai ciroknemesítésben

A karcagi székhelyű Alfaseed Kft. a 2010-es években fogott bele a tematikus ciroknemesítésbe, amelyet megelőzően a főként hazai nemesítésű fajták és hibridek vetőmagtermesztésével foglalkozott. A cég 2010 után európai ismertségre tett szert, elsősorban szudáni fű-, illetve silócirokhibridjei által.

Moníliafertőzések ideje – növényvédelmi előrejelzés 12. hét

A későn fakadó növények rügyei is megmozdultak, ezzel lezárult a tél végi lemosópermetezés időszaka. Máris koncentrálhatunk azonban a moníliára, ami virágzáskor fertőzi a csonthéjasokat. Emellett kelnek a levéltetvek és bújnak elő a telelőhelyükről a poloskák is, már most látszik, hogy az idén is gond lesz velük.

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.