Back to top

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

A céltudatos vadgazdálkodás a nagy uradalmakban a XVIII. század második felében, illetve a XIX. században jött létre. A magyar uradalmak főként cseh, morva és német területekről érkező hivatásos vadászszemélyzetet alkalmaztak, akiknek a vadállomány őrzése mellett a káros vadfajok irtása volt a feladatuk. A ragadozók, dúvadak gyérítésére lőpénzt vezettek be, melynek ellenében a hivatásos vadászoknak kötelessége volt a rendszeres ragadozógyérítés. Ennek köszönhetően tudott azoknak a vadfajoknak az állománya növekedni, amelyet védeni, fejleszteni kívánt az uradalom.   

A görbecsőrűek, azaz a ragadozómadár-fajok gyérítése az apróvadtenyésztés érdekében kiemelten fontos volt.

A nappal aktív görbecsőrűeket, valamint a kifejezetten kártékonynak számító tollas dúvadat, mint a szarkát, szajkót, varjút, úgynevezett „uhuzással” kerítették puskavégre, amit egyfajta lesvadászati módszernek is tekinthetünk. Az említett uhut vagy fülesbaglyot a vadászok segítőtársnak befogták, és csali szerepet betöltve, egy fához kötötték. A baglyot legalább méteres, T-alakú fára kiültették, és jó kétméteres szíjjal odakötözték, hogy a „csalitárs” akár a földre is le tudjon szállni. A bagolytól sörétlövésnyi távolságra (maximum 50 méter) egy földbe süllyesztett kunyhót építettek, amelynek széles lőrése kiemelkedett a föld szintjéből. Így lehetőséget teremtettek arra, hogy a bagolynak ne essen bántódása a lövésektől, valamint a vadászok tiszta légtérbe tudtak lövést tenni azokra a madarakra, amelyek megtámadták az uhut.

De miért és kik támadták meg a csalimadarat? A nappali ragadozó madarak és varjúfélék baglyok iránti ellenszenve ősi ösztön. Ha ezek a fajok nappal meglátnak egy baglyot, akkor rátámadnak és elzavarják területükről.   

Az uhulest a vadászok tavasztól őszig alkalmazták, ám a leghatékonyabb időszak a ragadozó madarak vonulásának ideje volt, ami augusztus közepétől november végégig tartott.  

Még ennél is régebben, mielőtt még a tűzfegyverek elterjedtek volna, betanított ragadozó madarakat használtak dúvadgyérítés céljából. A vadász ült madarával az uhulesben, és onnét engedte el kezéről társát a betolakodó varjakra.

Ennél is régebben a bagoly nagyon népszerű állatnak számított, és sokoldalú jelentéssel bírt – emiatt látható különféle képzőművészeti alkotásokon.

Érdekes párhuzam lehet, hogy az alkotásokon fellelhető, ábrázolt bagolyszimbólumok mögött éppen egy olyan vadászati mód állhat, amely napjainkban ismeretlen. Esetleg az öregebb vadászgeneráció számára ismert az uhuzás műuhuval, de élő állattal már ők sem nagyon vadásztak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket, amelyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország Brüsszelben

Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására.

Új, halálos vírust fedeztek fel az óceánokban

Egy eddig ismeretlen vírust azonosítottak a Hawaii Egyetem Egészségügyi és Partravetődési Laboratóriumában (Health and Stranding Lab), mely halálos a bálnákra és delfinekre nézve. Először egy 2010-ben partra vetődött Longman-féle csőröscetből mutatták ki, ám mostanra 10 különböző tengeri emlősfajnál is megtalálták.