0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

Legutóbb áprilisban találkoztunk, akkor a szomszédban zajló háború ellenére úgy nézett ki, minden rendben lesz mind a Talentis Agro-nál, mind az egész ágazatban. De nem volt igazunk.

– Nagyon sokat változott a világ. Tavasszal még arról beszéltünk, hogy van aszály, de hát mindig is volt, de arra nem gondoltunk, hogy ilyen kukoricatermés lesz, ami kihat a teljes értékláncra. A takarmányozástól kezdve az állattenyésztésig, sőt a feldolgozásra is. Nem hittem volna akkor el, ha valaki azt mondja, hogy a drága kukoricát még drágábban vesszük, 140–150 ezer forint környékén, de nem is lehet kapni. Arra pedig, hogy Ukrajnából kell vonaton behozni, szinte még nem volt példa.

Magyar kukorica jó, hogy termett, de nem tudunk vele mit csinálni, mert ugyan mi nedves kukoricát is feldolgozunk, ahol a szárítási költséget meg lehet spórolni, de nem tudjuk a magyar kukoricát használni, olyan toxinos az aszály miatt.

Ha a végtermékben a törvényi megengedett szint fölött van a toxintartalom, az megy a biogázüzembe. Tehát ez azt jelenti, hogy a kukorica, ha takarmánynak nem is, de izocukor és egyéb termékek gyártására jó lenne, de ez csak elméleti lehetőség, mert egy másik szabály szerint nem fogadhatjuk be a magas toxintartalmú kukoricát. Tehát nincs kukorica, ami meg van, azt is elégetjük. Ez egy nagyon érdekes szituáció.

Aztán a másik gond, ami szintén nem volt még az áprilisi beszélgetésünk idején, a kamatkörnyezet. Egy éve még azt mondhatom, ingyen volt a pénz, akkor úgy számoltuk, ahogy minden agrárvállalkozó, hogy egy-egy beruházás 7–8 év alatt megtérül. De nem 20 év alatt! Addigra az öntözés kivételével a beépített technológiát ki kell dobni. A 16 százalékos kamatkörnyezetben azonban minden legalább kétszer annyiba kerül.

Egy állattartó telep esetében bele sem érdemes kezdeni a számításba, nem térül meg a fejlesztés.

Aki kontrolling alapon vezeti a cégét, az most mind visszaadja a nyertes pályázatát, mert egyszerűen nem jön ki a matek.

Most tehát megdőlni látszik az a sokat hangoztatott nézet, hogy válságban fejleszteni kell.

– Alapvetően egyetértek ezzel, mert a fejlesztésnek köszönhetően hatékonyabbak leszünk, és válság idején érdemes átnézni hogyan lehetünk hatékonyabbak, például az energiafelhasználásban. Mi például mindenhol – főleg az állattartó telepeinken – lecseréltük az izzókat LED-izzókra. A beruházás 96 nap alatt megtérült! De a 20 éves megtérülésű beruházásokat most el kell felejteni! Ettől függetlenül vannak olyan területek, ahol mi is beruházunk még így is: ez az öntözés.

A cégcsoportban például a Lajta-Hanság Zrt.-nél öntözött területen 16–18 tonna kukorica termett az aszály ellenére is.

Hidasháton ezzel szemben nulla lett a termés: Békés megyében, a legjobb földeken.

Mezőhegyesen nemrég adták át az új öntözőrendszert – ott arról beszéltek, hogy ilyen aszály mellett akár három év alatt megtérülhet a beruházás.

– Egy öntözés beruházási költsége hektáronként kettő és négymillió forint között van, attól függően, honnan kell az áramot hozni. Mert ha nincs helyben áram, akkor csak az áramellátás kiépítése 100 millió forint. Ugyanígy az is, hogy van-e kiépített csatorna. De, ha csak 6 tonnás terméstöbblettel számolunk, vagy azzal a termésbiztonsággal, amit az öntözés jelent – tényleg jó megtérülési idővel számolhatunk.

Nekünk épp ezért az a célunk, hogy legalább a földterületeink 20 százalékán, mintegy 10 ezer hektáron legyen öntözés. A felszíni vizek mellett keressük az alternatív vízvételi lehetőségeket is, mint a fúrt kutakat vagy a záportározók építését.

A csatornák állapota, illetve az azokból öntözni kívánt területek nagysága ugyanis kihat a hatékonyságra, és vannak területek, ahol a települési vízbázisok védelme miatt lehet a záportározó reális alternatíva.

Az imént már említette az energiahatékonyságot. Hogy állnak ezekkel a beruházásokkal?

– Napelemek valamilyen szinten mindig részei voltak a pályázatainknak, és most mindenki máshoz hasonlóan mi is mindenhova beadtunk ilyen jellegű pályázatokat. De az OPUS GLOBAL keretében lévő energiaelosztó társaságoktól azt is tudjuk, hogy óriási hálózatfejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a sok napelemes rendszer termelte áramot tárolni, szállítani és végső soron felhasználni is lehessen, ráadásul nem beszéltünk azokról az időszakokról, amikor a napelemek nem termelnek, viszont áramfogyasztás van.

Elvileg egyébként, ha jól tudom, a pályázatok irányvonala is a termelő egységek megépítésén túl a melléjük épített kis tárolók építése irányába mozdult el. Itt azonban már megint nem jön ki a matek, hisz nem garantálható az sem, hogy egy-egy ilyen akku az inverterrel kibírja 7–10 évig.

Ezért mikor már egy ilyen rendszer kiépítésének megtérülése elnyúlik, akkor jó szívvel nem tudom ajánlani.

Ez akkor jó, hogyha nincs más alternatíva, szigetszerűen kell működni, és aközött kell választani, hogy kihúzzuk 100 millióért a kábelt, vagy hozzunk egy aksit. Akkor az akkumulátort kell választani.

Hogyan összegezné az idei évet?

– Nekünk a cégcsoporton belül jó évünk lesz, bár a tavasszal érvényes terveinket elengedtük. Akkor még azt gondoltuk, a növénytermesztés klasszikusan jó lesz, az állattenyésztés pedig a körülményekhez képest lesz jó. Ezzel szemben teljesen más évünk lett. Nem gondoltam volna, hogy a tehenészet lesz a zászlóshajó, hisz mi hagyományosan kukoricatermelők vagyunk, ami most országos átlagban nullára jön ki. Mi azonban négymilliárdos árbevételre számítottunk.

Az aszály miatt teljesen felbillent a jövedelmezőség: a búza „nagyon jó lett”, ahogy az olajosnövények is, de sokkal jobb is lehetett volna.

Azt nem gondolta azonban senki, hogy az állattenyésztés ennyit hozzátesz az eredményhez. A növénytermesztésben számítottam jó eredményre. Az áttenyésztés hagyományosan, ha ügyesek vagyunk, akkor kicsit jó, ha nem vagyunk ügyesek, akkor meg kicsit rossz, de nem kiugróan. Ezzel szemben, azért mert időben megvettük az alapanyagot, a szóját, és még a tavalyi silót etetjük, a tejet pedig 200 forint fölötti áron adjuk el, az árbevételünk zászlóshajója a szarvasmarha. De még tavasszal nem gondoltuk, hogy az állattenyésztés ilyen mértékben hozzátesz az eredményhez. Szerencsénk is volt, az áthúzódó idei értékesítéssel. Egyébként idén még nem is adtunk el semmit a gabonából. Tehát teljesen felbillent a jövedelmezőség, de jó évünk lesz idén is, tehát a növekedés az meglesz folyamatosan. Köszönhető ez egyébként a cégcsoporton belüli szinergiáknak. Ezeket ráadásul nem lehet egyik pillanatról a másikra kihasználni, de amihez hozzányúlunk, az működik.

Pont azért, mert teljesen más kultúrával rendelkező cégek alkotják a csoportot, és mindenki tud mindenkitől tanulni.

Az is nagy szerencsénk, hogy évek óta nyereséget termelünk, a tulajdonos pedig nem vesz ki osztalékot, így van elegendő pénzeszközünk, amit visszaforgatunk a termelésbe, vagyis arra, hogy megvásároljuk az inputanyagokat, és elindítsuk a jövő évi növénytermesztést. Más lenne a helyzet, ha a 16 százalékos kamatkörnyezetben hitelfelvételből kellene finanszíroznunk a műtrágyát, vetőmagot. De a pénzünk most benne van a földekben, meg ott áll a raktárakban.

A Talentis Agro 2018-as holdingba szervezése óta világos stratégia mentén szervezi felvásárlásait. Folytatják-e az akvizíciókat?

– Van eladó cég, sokan kényszerülnek abbahagyni a gazdálkodást. A mi stratégiai céljaink nem változtak, de míg néhány éve mindenki vadászta a mezőgazdasági cégeket, és mentek föl az árak, mára a tendencia megállt, sőt most már lefele megy az ár.

Ami persze nem csoda, hisz ha valaki megvesz egy céget, óriási befektetésre készülhet.

És itt most csak a vetésre, műtrágyázásra gondolok, nem is a cég árára. Traktort lízingelni is kevesen tudnak 16 százalékos kamatkörnyezetben.

Mire számít a következő évben, években?

– Én nagyon bízom benne, hogy a növénytermesztés és a gabonapiac összeszedi magát, mert az volt a zászlóshajója a termelésnek itt Magyarországon, nem az állattenyésztés. Azoknál, akik két lábon állnak, az állattenyésztés enyhe veszteségét a növénytermesztés finanszírozta. Ha ez megborul, akkor még komolyabb bajban lesznek az állattenyésztők. A csak állattenyésztő gazdaságok a magas gabonaárral nem tudnak mit kezdeni. Tehát a növénytermesztésnek vissza kell jönni, főleg úgy, hogy mára a drága inputanyagot betettük a földbe, vagy ha nem most, tavasszal biztos, hogy betesszük. Ez tehát egy kulcskérdés.

A másik meg az, hogy az állattenyésztés Nyugat-Európában csökken a környezetvédelem és a változó kultúra miatt.

Tehát ez elméletileg jó lehetőség Kelet-Európának, de azt is jelenti, hogy meg is kell fizetni a hús árát. Tehát én nem tudom elképzelni, hogy tömegesen csődbe mennek az állattenyésztő telepek, mert akkor mit fogunk enni? Kínából hozzuk majd be a húst? Az állattenyésztés területén mindenképp piaci rendeződést várok, a növénytermesztés meg remélem, hogy visszaáll a normál kerékvágásba. Akkor a magyar mezőgazdaság ugyanaz lesz, mint az előző években: hozza a stabil termelését, exporttöbblet is van és így visszaállna a rendszer. Én ezt várom, meg magunknak is inkább ezt kívánom. A Talentis Agro mindenesetre az agrotechnológiával megteszi a legjobbat, amit ebben a helyzetben megtehet.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság