Back to top

Minden a termőtalajjal kezdődik

A századforduló és a rendszerváltás talajtani és talajvédelmi tevékenységeiben betöltött elkötelezett munkája és meghatározó szerepe elismeréseként Szabóné Kele Gabriellát, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának nyugalmazott igazgatóhelyettesét tüntették ki a Stefanovits Pál Életműdíjjal december 8-án a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői kampuszán.

A márványföldszelvényt Szendrő Zsolt, az MTA Agrártudományok Osztályának elnökhelyettese adja át Szabóné Kele Gabriellának
A márványföldszelvényt Szendrő Zsolt, az MTA Agrártudományok Osztályának elnökhelyettese adja át Szabóné Kele Gabriellának
Fotó: Balázs Gusztáv
A díjat a MATE, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya és a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Talajtani Társaság alapította. Stefanovits Pál vegyészmérnök, talajtanász, egyetemi tanár, akadémikus a talajtérképezés, a talajképződési folyamatok és a mezőgazdasági környezetvédelem neves tudósa, 1969 és ’75 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese volt, akinek a nevéhez több magyar vonatkozású talajtérkép elkészítése fűződik. A róla elnevezett életműdíjat idén harmadik alkalommal ítélték oda.

Szabóné Kele Gabriella Stefanovits Pál tanítványa volt
Szabóné Kele Gabriella Stefanovits Pál tanítványa volt
Fotó: Balázs Gusztáv
Szabóné Kele Gabriella kertészmérnökként diplomázott, majd növényvédelmi és agrokémiai szakmérnöki végzettséget szerzett. Pályafutása jelentős részében a Fejér Megyei Kormányhivatal és jogelődje Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán tevékenykedett.

Irányító, ellenőrző szerepet töltött be a genetikus és a nagy méretarányú talajtérképezésben Komárom, Fejér, Tolna megye területén, és személyesen is részt vett mintegy 10 ezer hektár terület talajtérképezésében.

Elkötelezett munkát végzett a szakmai módszertan, valamint számos talaj- és környezetvédelmi jogszabály, rendelet kidolgozásában, számos gyakorlati projekt megvalósításában, például az internet alapú földértékelési rendszer kidolgozásában. Tevékenyen közreműködött a diagnosztikus talajértékelési szemlélet kialakításában, valamint a szakmérnökképzésben több egyetemen.

A Magyar Talajtani Társaságnak 1985 óta tagja. Újra szervezésében elnökhelyettesként közreműködött. Meghatározó szerepe volt az MTT-rendezvények szervezésében, valamint a társaság nemzetközi aktivitásának és önállóságának megteremtésében.

Kutatóként kimagasló eredményeket ért el az elméleti és gyakorlati talajtan számos területén, amelyeknek a gyakorlati beépítését is biztosította.

Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, Gyuricza Csaba, Szabóné Kele Gabriella, Rajkai Kálmán, az MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának vezetője és Szendrő Zsolt
Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, Gyuricza Csaba, Szabóné Kele Gabriella, Rajkai Kálmán, az MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának vezetője és Szendrő Zsolt
Fotó: Balázs Gusztáv
Számos egyéb társadalmi és szakmai elismerés mellett 2013-ban a Magyar Ezüst Érdemkereszt tüntette ki az állam. „Alapos szakmai tudásával és gyakorlati tapasztalataival a mai napig hidat képez az alapkutatások és az azokat megvalósító szakmai közösségek között” – mondta róla a gödöllői díjátadáson Michéli Erika, a MATE Talajtani Tanszékének vezetője.

A rendezvényen több köszöntő és szakmai előadás is elhangzott.

Az aszálykárok megelőzésében óriási a szerepe a talajvédelemnek – hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Hozzátette: természeti erőforrásink közül talán a termőtalaj a legelhanyagoltabb terület, pedig a takarmánytól az egészséges élelmiszerig „minden ott kezdődik”. Nagyon fontos, hogy

okszerűen kezeljük „legnagyobb víztározónkat”, a talajt és ennek szolgálatába állítsuk a termesztéstechnológiát.

Szabóné Kele Gabriella a hazai talajtan fejlődéséről, kiemelkedő művelőről és eredményeiről emlékezett meg szakmai előadásában. Kiemelte, hogy a tudományos terület és annak gyakorlati alkalmazása, a térképezés, valamint a talajértékelési rendszerek kidolgozása az ésszerű hasznosítást és a termőtalaj megóvását szolgálják. Hangsúlyozta, hogy

időszerű lenne szakpolitikai döntést hozni az új talajosztályozási rendszer bevezetéséről,

valamint új módszertani útmutatónak is készülnie kellene a talajtan új generációja számára, amelynek képviselői már nem a genetikus, hanem a diagnosztikus szemléletet képviselik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

Február 6-ig lehet jelentkezni a MATE gyümölcs- és zöldségfeldolgozó képzésére

Naprakész piaci ismeretekkel indít gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakirányú továbbképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusa 2023. márciusában. A megújult tananyag egyedülálló módon foglalja össze az ágazatban szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a nyersanyagoktól a feldolgozás-technológiákon át egészen a kereskedelemig.

Februárban indul az ország első agrárdiplomáciai menedzser képzése

A nemzetközi agrárkereskedelmi együttműködések sikeréhez és további fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai képviselet. Ennek támogatása érdekében indít agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzést 2023 februárjában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az Agrárminisztériummal együttműködve.

A nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási határidejéig már csak pár nap van hátra

Január 31-e a végső időpont a nem állami laboratóriumok számára, hogy beküldjék az éves tevékenységükről szóló jelentésüket a Nébih részére. Mindez egyaránt vonatkozik az üzemi-, illetve a szolgáltató laboratóriumokra is.

Süngombás sajttal az egészségért

Egészségvédő sajtot, sajtkrémet és joghurtot is kifejlesztettek a MATE Kaposvári Campusa és a Fino Food Kft. közös projektje keretében. A három éven át tartó program 1,8 milliárd forintból, döntő részben európai uniós támogatásból valósult meg, az innovatív, egészségvédő tejtermékek pedig legkésőbb 2024-ben a boltok polcain lehetnek.

Növényvédelem: kéz a kézben az oktatás és a kutatás

Járványt és jelentős átalakulást követően nagy érdeklődői létszám mellett tartották meg a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumot. A kétnapos eseményen több, mint hatvan előadás hangzott el, s az idei évben már nemzetközivé vált a rendezvény, külföldi szakemberek is megosztották kutatási eredményeiket. A rendezvény célja a kezdetek óta változatlan: összekötni a tudományt a gyakorlattal.

A fenntartható növényvédelem megvalósítása a cél

Az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével, szögezte le Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusán, Keszthelyen.