A Covid-járvány és a gazdasági válság alakítja a piaci folyamatokat, ennek következtében a termelői koncentrációnak tovább kell erősödnie a versenyképesség érdekében, hangsúlyozta Nagypéter Sándor, A FruitVeB tészeket és kereskedőket képviselő alelnöke elmondta, hogy már az utóbbi két átmeneti évben is kimagasló lehetőséget kaptak a zöldség-gyümölcs tészek a hatékonyságot növelő fejlesztéseikhez az Agrárminisztérium támogatáspolitikájának köszönhetően, ami ösztönzően hatott a termelői együttműködésekre. A KAP stratégiai terv elfogadásával ezek a lehetőségek folytatódhatnak, a tészek 70-80 százalékos támogatással tervezhetik fejlesztéseiket, hogy növeljék versenyképességüket. Ez kimozdíthatja az ágazatot a jelenlegi 18-20 százalékos termelői koncentrációból, a tészek szerepe a kétszeresére is növekednek a zöldség-gyümölcs kereskedelemben.
A termelői szervezetek hosszú távú fennmaradásának pedig feltétele, hogy a tagok is hatékonyabban termeljenek,
Az előző évben megfogalmazott fejlesztési terveket sok gombatermesztő vállalkozásnál keresztül húzta az idén ránk köszönöntött energiaválság, mondta Kiss Gábor, a Bio-Fungi Kft. értékesítési vezetője, hiszen a komposztgyártás és a gombatermesztést egyaránt energiaigényes. Európában idén nem változott a termelés, folytatódott a termesztés koncentrációja. Az egyik vezető gombatermesztő országban, Hollandiában a munkaerőhiány miatt a farmok nagy része áttért gépi betakarítású feldolgozóipari alapanyag termesztésére. Közben komoly fejlesztések irányulnak arra, hogy frisspiaci minőségű gombát is képesek legyenek géppel betakarítani, illetve az egész termesztést minél inkább automatizálják.
A piac elfogadja a gomba áremelését, de nem olyan mértékben, mint az infláció. A csomagolásban a műanyag-használat csökkentése továbbra is kiemelt cél, ám még nincs olyan technológia, amivel kiváltható lenne a zsugorfóliás csomagolás.
Magyarországon az energiadrágulása mellett a szalma, műtrágya hiánya és a baromfitrágya korlátozott elérhetősége nehezíti a gombaipar helyzetét. Ezek következménye is, hogy az év utolsó harmadában nagyon megdrágult a komposzt, és az ára várhatóan 2023-ban is magasan marad. Nehezíti az ágazat helyzetét, hogy a szalmaerőművek versenytársai a gombaiparnak, valamint az is, hogy a gabonatermelők gyakrabban hagyják a földeken a szalmát, mint ahogyan azt az AKG előírja. Már pedig ezzel nemcsak a gombások szalmaellátást veszélyeztetik, hanem kedvezőtlen pentozánhatás is kialakulhat a talajban. Kiss Gábor szerint megoldást jelentene, ha az AKG-ban pontot érne, ha a szalmát az élelmiszeripari felhasználásra adja el a termelő.
A hazai zöldséghajtatás területe 3114 hektár volt tavaly, ebből mintegy 250 hektár üvegház és 700 hektár fűtött fóliablokk, az összesen betakarított termés pedig elérte a 450-470 ezer tonnát. A zöldséghajtatók a verseny miatt folyamatos fejlesztésekre kényszerülnek, és a támogatásoknak, kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az utóbbi hét-nyolc évben mintegy 120 hektár új, korszerű üvegház és 10-15 hektár fűtött fólia épült, illetve épül, ami kimagasló teljesítmény nemzetközi viszonylatban is.
Ezekkel párhuzamosan 27 termálkút létesült az újonnan épülő növényházak fűtésére, 8-10 pedig a fosszilis energiahordozók kiváltására, sorolta Gubacsi Zoltán. A hajtatási területet átfogó alelnök emlékeztetett, hogy az input anyagok drágulása, illetve hiánya, az energia drágulása, a klímaváltozás, a hitelkamatok emelése, valamint a beruházások költségnövekedése minden kertész tevékenységét nehezíti, ennek ellenére a fejlesztéseket folytatni kell. Mindeközben egész Európában nőtt például a paradicsom és uborka ára, ráadásul az európai országok mind nagyobb mértékben importra szorulnak.
Ez azért különösen jó hír, mert az újonnan épülő üvegházak 90 százalékában ezt a zöldséget hajtatják, tehát jócskán többet termelünk, mint korábban.
