Back to top

A vízimadarak segítenek a növényeknek a klímaváltozás túlélésében

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a Velencei-tó tőkés récéinek ürülékmintáit vizsgálva megállapították, hogy nemcsak az eddig ismert békaszőlőfajok terjesztésében vállalnak kulcsszerepet.

A nem húsos termésű szárazföldi növényekről eddig azt feltételezték, hogy nem terjednek a madarak révén, azonban ez a megállapítás megdőlt, ugyanis a madarak tavaszi vonulásuk során számos szárazföldi növény terjesztésében szerepet vállalnak. A madarak vonulása ezzel lehetővé teszi, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése. A tőkés récék nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, főként akkor, amikor a tavi üledéket szűrik. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük.

A kutatók egy éven keresztül gyűjtöttek mintákat a Velencei-tavon élő tőkés récéktől. Az ökológusok a begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában 5000-nél is több magot találtak, amelyek 40%-a később kicsírázott a laboratóriumban.

A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 fölött lehet.

A faj hazai állományáról köztudott, hogy vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A hazánkban telelő vagy szaporodó madarak észak-kelet felől vagy a mediterrán térségből, illetve a Fekete-tenger környékéről érkeznek. Az állomány kisebb része itthon telel. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, azonban télen több mag volt az ürülékükben. A tavaszi mintákban ráadásul több volt a szárazföldi és nem gyomnak tekintett növényfaj, ősszel és télen fordított a helyzet.

Az eddigi feltételezések szerint a madarak által terjesztett legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud élve megtenni, ami kevés ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással.

A mostani kutatási eredmények viszont rávilágítottak arra, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a fajta „ökológiai szolgáltatás” pedig hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodhassanak a klímaváltozáshoz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Komplex növényvédelmi megoldások, új hatásmód, biológiai védekezés

A fenntarthatóság jegyében bővítették portfóliójukat a nagy növényvédőszer-gyártók vetőmag-üzletággal, biológiai módszerekkel és digitális megoldásokkal, derült ki az AGROmashEXPO kiállításon a termelői kihívásokról rendezett fórumon.

A növényfejlődés irányítása, stresszkezelés

A Siófokon tartott Szimbiózis Kertésztalálkozó tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem szekciójának előadásai egyebek mellett a növényfejlődés hatékony irányításával és a növények stresszkezelésével foglalkoztak.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Egy új Rabobank-jelentés előrejelzése szerint Kína szójababimportja a következő években lelassul, és végül 2030-ig csökkenni is fog. Ennek az az oka, hogy lelassul az ország állattenyésztésének a növekedése, folyamatosan javulnak a gazdálkodási gyakorlatok, és ami még fontosabb, országszerte elterjed az alacsony szójatartalmú takarmányok alkalmazása.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?