0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Északra terjeszkedik

A klímaváltozás számos kihívással szembesíti a hagyományos szőlőtermesztő országok szakembereit, vannak azonban győztesei is a változásoknak. Az átlaghőmérséklet-emelkedés észak felé mozdítja a szőlőtermesztés ökológiai határát, így az ma már az izotermákon belülre esik, vagyis hivatalosan bortermelő országnak számít például Svédország is.

Írásunkban az északi szőlőtermesztés körülményeit, sajátosságait, statisztikáit tekintjük át.

Kezdjük képzeletbeli szőlészeti utazásunkat nyugatról kelet felé. Meglepő módon északi ültetvénylátogatásainkat már Írországban elkezdhetjük. Az ország ezen szektora természetesen aprócska a klasszikus szőlőtermesztő országokhoz képest, de a különlegességek kedvelői kóstolhatnak ír fehérbogyójú Findlinget, Németország hírességét, a Regentet, a kékbogyójú Monarchot, és az óvilágban is ismert Solarist, Phoenixet, valamint az asztali Madeleine Angevine-t. Ezek mind meleg, védett fekvésbe valók, az egyetlen szabadföldet is elviselő fajtájuk a Rondo nevű vörösborszőlő-fajta.

A kis nagyságrend ellenére a helyi szőlőter­mesztés régi gyökerekre nyúlik vissza.

A gyönyörű zöld szigeten 16 évszázada készítenek bort, ugyanis az első ültetvényeket ciszterci szerzetesek telepítették az 5. században.

Londontól délre

Anglia ma már nemcsak a bor fogyasztásában (2014-ben a 6. volt a világrangsorban), de annak megtermelésében is je­leskedik. Több borvidékét is megkülönböztetünk (Délnyugat, Hampshire, Surrey, Kent, Sussex), melyek mind Londontól délre helyezkednek el. Egyetlen északibb termőtája Kelet-Anglia. Összterületük már 2012-ben 1432 hektárra rúgott, ami megfelel egy közepes magyar borvidék nagyságrendjének. Főbb fajtáik a Pinot noir, a Chardonnay, a Bacchus, a Reichensteiner, a Seyval blanc és a Pinot meunier. Első pincészetük az 1951-ben alapított Hambledon Vineyard volt, de egy évtizeddel ezelőtt már 128 borászattal büszkélkedhettek.

Pezsgőik újabban nemzetközi megmérettetéseken is szép sikereket érnek el.

A statista.com kimutatása szerint az Egyesült Királyság bortermelése kevesebb mint 20 ezerről mára 66 107 hektoliterre növekedett. A 2018-as évjárat rekordtermést, közel 100 ezer hektoliter bort adott.

Benelux államok

Belgiumot „sörös” nemzetként ismerjük, de nekik is van 120 kisebb ültetvényük szerte az országban. Az ott termett főként fehérbor elsősorban helyi fogyasztásra készül. Főbb fajtáikat, úgymint a Chardonnay-t, Szürkebarátot, Rizlingszilvánit és Kernert, a környező országokból honosították.

Hollandia is lassan, de biztosan halad a bortermelő ország címe felé. Az egyébként „forrónak számító” 2019-es év átlaghőmérsékletei szerint az ország egész területe a 10 °C-os izotermán belülre esett az adott évjáratban. Az ország délnyugati sarkában lévő Zeeland átlaghőmérséklete a legmagasabb, ráadásul a másik esélyesnek tűnő Limburg tartományban, mely a délkeleti nyúlványban, a Maas folyó mentén húzódik, a napsütéses órák száma is háromszázzal kevesebb.

Nem véletlen tehát, hogy Zeelandban található Hollandia egyik legnagyobb borászata.

Az évi 1600 órányi napsütés bőven elég a Solaris, a Johanniter számára. Kevésbé tud beérni a szintén jelen lévő Szürkebarát, Chardonnay és Merlot. Hagyományos fajtáik közé tartozik még az Auxerrois, a Rizlingszilváni és a Pinot noir is. A 2000-es évek óta az új innovatív fajták (Johanniter, Muscaris, Sou­vignier gris stb.) már szélesebb körű termesztést tettek lehetővé, így az ország összes szőlőterülete mára 320 hektárra rúg.

Az Európai Unió 2000 augusztusában ismerte el Dániát bortermelő országként. Az első két kereskedelmi termelő körülbelül 2000 palackkal nyitotta a dán borpiacot 2001-ben, egy év múlva ez a számadat hat termelőre és 12 ezer palackra bővült. 2018-ra az EU elismerte Dánia első borvidékét, és megszületett az ország első eredetvédett terméke is (DONS). A borvidék központjában elhelyezkedő Skærsøgaard birtok minőségi pezsgőket készít, melyekkel már több díjat is nyert.

Alapanyagot vásároltak

Svédország 1999-ben nyerte el a bortermelő állam címet. A svéd „városi” borkészítés régi múltra tekint vissza, azonban lényegesen eltér az ágazat mai arcától.

Az „urban winery” lényege, hogy svéd borkészítők szőlőt importáltak európai államokból, és azt dolgozták fel.

A klímaváltozás és az új ellenálló hibridek azonban megnyitották a lehetőséget a szőlő termesztése előtt is. A fehérborszőlő-fajták dominálnak (Johanniter, Phoenix, Madeleine angevine, Muscaris stb.), köztük is a Solaris áll a vezető helyen. A fehérbor mellett a pezsgőkészítés is biztosan gyarapodik évről évre. Rozé- és vörösboraik Rondóból és Cabernet cortis-ból készülnek. Az ország összes szőlőterülete jelenleg 100-150 hektár között van, a legtöbb birtok mérete 1 és 10 hektár közötti. Svédország és Dánia jelenleg nem rendelkezik hivatalos területi beosztással, de Svédország Skåne, Öland, Gotland és Halland régióiban van mód szőlőtermesztésre.

Egész Lengyelországban

Egyes jóslatok szerint a klímaváltozás hatására 2050-re Lengyelország lehet a világ vezető szőlőtermesztője. Ettől még egyelőre messze vagyunk, de a megkezdődött változást jelzi, hogy az észak-európai állam ma már a borpiac szereplője.

Növekedett az egy főre jutó fogyasztás, a termelés pedig a többszörösére emelkedett.

Míg korábban csak a déli részen ültetettek szőlőt, ma már az ország egész területén termesztik. 2018-as adatok szerint az országban 197 kereskedelmi borászat működik. Egy 2016/2017-es kimutatás szerint a termés valamivel több mint feléből fehér- (3800 hl), míg a maradékból (3200 hl) rozé- és vörösbor készül. Legelterjedtebb fajtáik jelenleg a Regent, a Rondo, a Pinot noir és a Cabernet Cortis.

A legendák szerint Lengyelország is rendelkezik szőlőtermesztő hagyományokkal. A 12. században ciszterci szerzetesek rakták le az alapokat, ezt vitték tovább Krakkó, Przemyśl, Zielona Góra, Sandomierz és Krosno környéki „burgherek”. A virágzó kultúrának a 16. századi „kisjégkorszak”, illetve az azzal járó lehűlés vetett véget. A statista.com kimutatása szerint a vörösbortermelés 2010 óta csaknem ötszörösére, 4773 hektoliterre nőtt 2021-re. A fehérborkészítés még intenzívebben fejlődött, 2021-ben (2020-hoz képest 800 hl-rel növekedve) 9398 hektolitert készítettek.

Rövid utazásunkból látható, hogy egyelőre nincs félnivalójuk az Óvilág nagy szőlőtermesztő országainak.

A néhány száz hektárnyi skandináv vagy Benelux szőlőültetvény még csekélynek tűnhet, de ezen országokban a szőlő területe és termesztéstechnológiája is szépen fejlődik, érdemes rájuk figyelnünk.

Varga Zsuzsanna, Bodor-Pesti Péter

Forrás: Kertészet és Szőlészet