Back to top

Ólom, hamu, amfora: a borkészítés régi kellékei

Miért adtak ólmot a borhoz az ókorban és a középkorban, mi a közös az ókori egyiptomiak és a modern palackcímkék között, és érdemes-e ezeréves hagyományokkal rendelkező bort inni?

A bor ősidők óta az emberiség állandó kísérője. Ennek ellenére egy több ezer évvel ezelőtt, vagy akár a 19-20. század fordulóján fogyasztott italnak kevés köze van ahhoz, amit ma a boltok polcain találunk, meséli  Krzysztof Sułek, történész és sommelier.

- Ma a száraz ízvilág és a viszonylag magas, 12, 13, 14 százalékos alkoholtartalom uralkodik, de ezek már a 20. század közepének vívmányai.

A bibliai, ókori, középkori és későbbi korok borai nagyon édesek és gyengék voltak, a modern sörökre emlékeztető erővel.

Ráadásul a legtöbbször nem foglalkoztak a színével, stílusával, tisztaságával. Gyakran fehér szőlőt kevertek vörös szőlővel, viszont az első, az évjáratot és az ital tulajdonságait leíró címkék nyomai már az ókori Egyiptomban is megjelentek -meséli a szakértő.

Rendszerint a borok is borzalmas minőségűek voltak. Rendszeresen adtak hozzá például ólmot, lúgot vagy hamut, hogy egy kicsit tovább tartson. A szállításra speciális amforákat használtak, amelyek tetejét olajjal öntötték le, vagy szélsőséges esetben földdel borítottak be. A föníciaiak és a görögök például gyakran hígították italaikat tengervízzel vagy mézzel és fűszereket adtak hozzá.

Az ókori Rómában például az érlelt borokat, amelyekben ma gyönyörködünk, csak a gazdagoknak szánt hóbortként kezelték.

Ráadásul a középkor és az újkor nagy részében ezeket az italokat napi szinten és mai szemmel nézve hatalmas mennyiségben fogyasztották.

A bor tömeges üvegpalackba zárásának ötlete a 20. század közepe táján született.

- Ezt megelőzően a borokat ömlesztve árulták, és nem igazán arra szánták őket, hogy szállítsák vagy tárolják. A legtöbbjük soha nem hagyta el azt a régiót, ahol készült, és legfeljebb néhány hónappal az elkészülte után már el is fogyasztották. Évszázadokon át a borok nem "éltek" hat hónapnál tovább – mutat rá a történész.

Kiderült, hogy a mai kor borfogyasztás európai rekorderei a  portugálok, évi 50 literrel fejenként. Ha két generációval visszamennénk, akkor ezt a számot meg kellene szoroznunk kettővel. Három generációval hátrébb - hárommal. Becslések szerint a Mediciek idején (a 15. századtól kezdve) az emberek havonta körülbelül 22 liter bort ittak, vagyis évente több mint 250 litert!

Ez egyrészt higiéniai okokkal függött össze, hiszen a víz a legtöbb helyen szennyezett volt, és különböző fertőzések forrása, de a bor az alsóbb társadalmi rétegekben szolgált olyan termékként, amely biztosította az emberek napi kalóriabevitelét. Ezért még a gyerekek is itták.

A bor régen annyira elterjedt volt, hogy a szakértő szerint a lakosság akár 80 százaléka is dolgozott a termelésén. Gyakran az adózás egy formájaként is kezelték, amelyet a jobbágyok továbbadtak az uraiknak.

Így számos olyan család alakult ki, amelyek jövedelmüket a családi székhelyüket körülvevő szőlőültetvények bortermelésére és értékesítésére alapozták. Ezek közül néhány a mai napig fennmaradt.

Forrás: 
well.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takarónövény-kísérletek homoki szőlőben

Homokon, ahol az 1 százalékos humusztartalmat már jónak nevezik, a gazdálkodás, főleg a hosszú távra tervező gazdálkodás nagy kihívás. A máshol megszokott módszerek itt nem működnek – igaz, ezek a „megszokott” módszerek máshol, az ország szinte minden területén is rontják a talajt. Egy maroknyi elkötelezett gazda egyesületi keretek között keres megoldást.

Növényvédőszer-piac 2022

A Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya és a növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk megköszönni a részvételt mindenkinek, akik valamelyik kutatásunkban segítségünkre volt.

Meghódította a világot

Éppen tíz éve alapították a Gremon Systems Zrt.-t, hogy döntéstámogató rendszerekkel könnyítsék az üvegházi kertészek munkáját. A két alapító, Lóczi János és Ujszászi András saját tapasztalataik alapján tervezték meg, milyen korszerű számítógépes megoldásokkal tudnák eredményesebbé tenni a termesztést.

Mesterséges intelligencia: áldás vagy átok?

Az amerikai OpenAI cég által 2022 novemberében bemutatott ChatGPT-vel együtt a mesterséges intelligencia témája szédületes sebességgel vált a tudományos magaslatokból életünk részévé. Egyelőre sokan csak hírekből hallottak a világot felforgató innovációról, pedig érdemes a fejlesztés jövőjét figyelemmel követni és résen lenni.

Ismét megünneplik a Szent Iván éjt Tarcalon

Egy nem nagy, de annál kedvesebb rendezvényre szeretnék felhívni a figyelmet: Palásthy Katalin, a tarcali Katica Vendégház tulajdonosa ismét megrendezi a Szent Iván-napi nyitott kert elnevezésű eseményét, amelyben gasztrokiállítók, ezoterikus előadók, finom falatok és hűs borok kapják a főszerepet; a napot pedig tradicionális tűzgyújtás zárja. 

Villány nem áll meg – tanulmányút Günzer Tamás Pincészetében

Günzer Tamás meghívására a Magyar Sommelier Szövetség a Magyar Borszakírók Körének tagjaival szakmai látogatást tett Villányban. Tamás állattenyésztő mérnökként 12 éven keresztül vezette Borjádon a szarvasmarha telepet, de Villányban akkora a nyomás, ott – ahogyan mondja - mindenkiből borász lesz. A szakember 2002-ben kötelezte el magát végleg a szőlő és a bor mellett, az eredmények őt igazolták.

Jó hír a Kéknyelű szerelmeseinek: az év legnagyobb kóstolója Badacsonyban

A Badacsony Szőlőhegyért Egyesület, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutató Állomása, valamint a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend szervezésében idén június 3-án, harminckettő, Kéknyelűt termelő badacsonyi borászat részvételével, kulturális programokkal, zenével, kiváló borokkal és ízletes fogásokkal az év legnagyobb Kéknyelű kóstolójára várják a Badacsonyba érkezőket.

„A hegyközség maga a termelő”

Erős vezetést ígért Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, akit a május 30-i tisztújításon választottak a szakmai szervezet első emberévé.

Minden adott a jó szőlőterméshez

Az időjárási viszontagságok, elsősorban a hűvös miatt lassan fejlődik a szőlő, minden esély és feltétel adott hozzá, hogy idén kiváló borok készüljenek a jó minőségű szőlőből, mondja Kocsis László szőlőnemesítő és szőlőtermesztő, akinek cége, a Göcsej Gyümölcse Bt. Zalaapátiban rendelkezik ültetvénnyel.

A Dunakanyar legszebb borai - újjáéledő hagyományok

Jól tudjuk, Magyarország szinte egy nagy, egybefüggő borvidék. Ráadásul olyan kiváló adottságokkal, amelyet a franciák is megsüvegelnének. Elfeledett területekkel, melyek jellemzően a filoxéra vészt követően tűntek el, s nem volt aki jó másfél évszázadon át újjáélessze.