0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Ilyen változásokra számítanak

A holland mezőgazdaságra és a kertészeti ágazatra vonatkozóan idén is megjelentek a tendenciákat bemutató hivatalos adatok, statisztikák. Ezek közül az ABN AMRO Bank egy várható becslést is leírt 2023-ra. A holland mezőgazdasági minisztérium megbízásából évente megjelenő kiadványban további adatok találhatók.

Az ABN AMRO Bank 2022–2023-as, mezőgazdaságra vonatkozó jelentésében olvasható, hogy az energia, az állati takarmány és a műtrágya óriási drágulása ellenére a mezőgazdaság még tartja magát. A mezőgazdasági termékek eladási árai sok esetben annyira megemelkedtek, hogy ellensúlyozták a magasabb termelési költségeket. Idén a teljes agrárszektor termelése várhatóan 2%-kal csökken, de nagyok az alágazatok közötti különbségek. Különösen visszaesett a termelés a kertészetben, azon belül az üvegházi hajtatásban. Jövőre a csökkenő vásárlóerő miatti alacsonyabb keresletre lehet számítani.

A virágkertészet és az üvegházi zöldségtermesztés sokkal kevesebbet termelt 2022-ben, mint a korábbi években. A virágkertészetben a vásárlóerő gyengülése következtében összességében 10, 2023-ban pedig 20%-kal csökkenhet a mennyiség. Az üvegházi zöldségter­mesztés termelékenysége 7%-kal romlott, sok cég módosította termesztési stratégiáját, aminek eredményeként a termékek később kerültek piacra. Télen hiány, nyáron pedig többlet alakul ki.

Bizonytalan év lesz

Várhatóan bizonytalan év lesz 2023, a költségek jövőre is magasak maradnak. A holland export célországaiban és Hollandiában a csökkenő kereslet végső soron nyomást gyakorolhat az árakra a teljes élelmiszerláncban.

A költségnövekedés túllépte a csúcspontját, sok vállalat számára az a kérdés, hogy tovább tudja-e hárítani megnövekedett kiadásait. A fogyasztók jobban odafigyelnek az árakra.

A dísznövénykertészetben és az üvegházi zöldségkertészetben kifizetődő lehet a megtermelt áramot az elektromos hálózatba továbbértékesíteni ahelyett, hogy télen pótmegvilágítást alkalmaznának a növényházakban.

A fenntarthatóság ára

A magasabb munkaerő-, energia- és egyéb termelési költségek mellett sok mezőgazdasági és kertészeti vállalkozónak extra költségeket jelent a fenntarthatóbbá válás. A fenntarthatóságra törekvés ráadásul sok esetben kevesebb megtermelt árumennyiséghez is vezet, ami azt jelenti, hogy az egységnyi termékre jutó költségek emelkednek. A nitrát-kimosódást megakadályozó, az új közös agrárpolitika részét képező intézkedések, mint a zöldtrágya vetése és a vízfolyások menti műtrágyázásmentes zónák kialakítása pedig a szántóföldi gazdálkodásban szintén a termelés visszaesését okozhatják.

A fogyasztók jelenleg Hollandiában mintegy 14%-kal fizetnek többet az élelmiszerekért, mint tavaly, miközben az energiaköltségeik is meredeken emelkedtek. Bár energiaköltségeik mérséklésére a lakosságnak nyújtott állami támogatás némi könnyítést jelent, a vásárlók sokkal jobban megnézik, hogy mit vesznek.

Mostanáig a fogyasztói kiadások azért voltak viszonylag elfogadhatóak, mert a lakosság egy része spórolni tudott a világjárvány idején. Jövőre ez a puffer kisebb lesz, így az élelmiszerre szánt kiadások visszaesnek a magas infláció mellett. Általánosságban elmondható, hogy a fogyasztók kevesebbet vagy olcsóbban étkeznek, ritkábban vásárolnak bio- vagy fenntartható gazdaságból származó termékeket, áttérnek a gyártói márkás termékekről a kereskedelmi márkákra, és a teljes körű szolgáltatást nyújtó szupermarketekről a diszkontokra.

Arra is jó esély van, hogy a kereslet összességében valamelyest csökkenni fog. A mezőgazdasági termékeket árusító csatornák vagy szupermarketek típusa tehát erősen befolyásolja majd az értékesítést 2023-ban.

Dísznövénytermesztés

2020 márciusában a pandémia miatti bezárások után reménytelennek tűnt a holland virágtermesztési ágazat helyzete. Az export leállt, az ágazat veszteséges volt. Ami azonban kezdetben gondot okozott, később lehetőségnek bizonyult. A járványintézkedések hatására a fogyasztóknak maradt pénzük és szívesen költötték otthonuk, kertjük növényekkel és virágokkal való díszítésére.

A virágkereslet meredeken emelkedett Hollandiában, Németországban és az Egyesült Királyságban. Ez jelentős áremelkedéshez vezetett. Idén ez megfordult, a fogyasztók többet költöttek nyaralásra és kevesebbet növényekre.

Idén mind a cserepes növények, mind a vágott virágok exportja visszaesett, különösen a Franciaországba irányuló szállítások.

Az energiaválság előtt a virágkertészetek termelési költségének 30%-át tette ki a gáz ára. Mára ez meredeken emelkedett. A változó gázárakkal szemben a holland dísznövénytermesztőknek más megoldásokat kell keresniük a túlélésre. A gázárak várhatóan még sokáig viszonylag magasak maradnak. Összességében az várható, hogy 2023-ban sokkal kevesebb vágott virág és cserepes dísznövény kerül a piacra a holland üvegházakból.

Kisebb felület

A holland mezőgazdasági, környezetvédelmi és élelmezésügyi minisztérium megbízásából készült kiadványban az szerepel, hogy a 2021-es agrárösszeírás szerint a mezőgazdasági és kertészeti cégek száma mintegy 600-zal, 52 100-ra csökkent 2021-ben; a bejegyzett mezőgazdasági és kertészeti társaságok által művelt terület pedig 2600 hektárral lett kevesebb. 2020-hoz képest 2021-ben 2%-kal, 2063-ra nőtt a minősített bio mezőgazdasági és kertészeti vállalkozások száma Hollandiában.

A termelés visszafogását az ágazattal szoros kapcsolatban álló inputanyag-beszállítók és kereskedőcégek is megérzik. Ez azonban nem jelenti, hogy a helyzet teljesen végzetes. A kieső mennyiségek bevételének egy része pótolható a most még magasabb eladási árakkal és a kertészetek által megtermelt villamos energia értékesítésével. Az ABN AMRO a szektor szétválására számít. Különösen azok a modernebb nagyvállalatok kerülnek ki erősebben a válságból, amelyek be tudnak fektetni olyan fenntartható megoldásokba, mint a LED-világítás, energiaernyők, a párátlanítás vagy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés.

Üvegházi zöldséghajtatás

A magasabb energiaárak következtében megnövekedett költségek ellenére nem minden zöldséghajtató vállalkozásnak vannak nehézségei. Többen még profitálnak is a magas áramárakból. Az üvegházi termelők kivételes helyzetben vannak Hollandia energiahálózatában. A termelők a kapcsolt hő- és villamos­energia-termelő berendezésük segítségével alakítják át a gázt elektromos árammá és hővé. Ezt a maguk által megtermelt áramot használják fel a pótmegvilágításhoz, a megmaradt áramot pedig visszatáplálják a hálózatba.

Most azonban, hogy nagyon drága a villamos energia, számos üvegházi termelő számára jövedelmezőbb lesz, ha a villamos energiát a hálózatba táplálja ahelyett, hogy a növények pótmegvilágítására használná fel. E téren is jelentős különbségek vannak a vállalkozások között. Sokkal jobban járnak azok a vállalkozók, akik fix energiaszerződéssel vagy különböző alternatívákkal, például elektromos kazánnal, geotermikus hővel, fatüzelésű kazánnal vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezéssel rendelkeznek. A nagyobb vállalkozásoknál általában megvannak ezek a lehetőségek. A nagy és a kis üvegházas ter­mesztők között már korábban is látható különbség most még szembetűnőbb.

A paradicsom, paprika és különösen az uborka ára sok esetben elegendő a magasabb költségek fedezésére és a megtérülés fenntartására.

Míg a virágtermesztő kertészetek a következő időszakban leállnak, mert már nem tudnak nyereségesen működni, az üvegházi zöldséghajtató cégekre a teljes leállás nem vagy alig jellemző, esetleg csak később indítják a kultúrákat.

A visszafogottabb holland téli zöldségtermesztés következtében Marokkó és Spanyolország piaci részesedése erősödik majd. Úgy tűnik, hogy a padlizsánról, paprikáról és a paradicsomról sokan áttérnek jövőre az uborka ter­mesztésére Hollandiában.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/bpnieuws.nl