Back to top

Hány kilométer van egy bögre forralt borban?

Szerkesztőségünk karácsonyi partijára minden évben számos házi finomsággal készülünk. Nem hiányozhat a beigli, a mézeskalács és persze a forralt bor sem. Ahány ház, annyi szokás, tehát mindenki számára tökéletes forralt bor nincs, de azért megpróbáltuk kiszámolni ennek az igen nagy környezeti lábnyomú finomságnak a kilométertartalmát.

Fotó: pixabay.com
A számításhoz az alapreceptet vettük figyelembe: kell bele bor, víz, fahéj, szegfűszeg, citrom, narancs és cukor. A hazánkban is megtermő alapanyagokat, a bort és a cukrot nem számoltuk, bár ugye a cukor nem biztos, hogy itthon készül. Ennek a kilométertartalma 17078,5.

A távolságokat a termőhely fővárosától Budapestig mértük és az alaprecepten kívül minden további ízesítő távolságát hozzá kell adni.

Ha minden felsorolt ízesítőt beleteszünk, valószínűleg ihatatlan lesz a végeredmény, a szállítási távolság pedig 68823,5 kilométer. Vagyis nem csak rossz, de a környezettel szemben igen drága mulatság is egy ilyen forralt bor.

De a kevesebb több, vagy az öt ízesítőt használj és ne többet elvének betartása ebben az esetben is hasznos lehet – nekünk és a környezetnek is. Az mindegy ugyanis, hogy az adott ízesítőből mennyit használunk, a szállítási távolság, s így a környezeti lábnyom is ugyanakkora, hisz 1 szem borsot ugyanolyan távolról szállítanak ide, mint egy tonnát.

Fotó: pixabay.com

Szegfűszeg (7103,5 km)

A szegfűszeg (Syzygium aromaticum, régi nevén: Caryophyllus aromaticus) a 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron (6289 km) és Madagaszkáron (7918 km) termesztik. Számoljuk a középértéket: 7103,5.

Fahéj (6316 km)

A fahéj a Cinnamomum növénynemzetségből származó egyes fafajok kérgéből készült fűszer. Leggyakoribb a ceyloni fahéjfából és a kínai fahéjfából előállított fahéj, de nem ritka az indonéz kasszia ilyen célú felhasználása sem.

Már az ókorban is rendkívül keresett volt; Indiából (5356 km) és Srí Lankáról (7276 km) több mint 2000 éve exportálják.

A távolság középértéke: 6316 km.

Citrom (1683 km)

A citrom, más néven közönséges citrom, valódi citrom vagy európai citrom Citrus nemzetség egyik növényfaja. Termése, melyet szintén citromnak hívnak, déligyümölcs és egyben fűszer is. Indiában fedezték fel, de ma már Európa déli részein, Ausztráliában valamint Kaliforniában és Floridában is termesztik. A legnagyobb termelők India, Mexikó és Kína. Hozzánk legközelebb Törökország (1390 km) és Spanyolország (1976 km) a nagy termelők. A távolság: 1683 km.

Fotó: pixabay.com

Narancs (1976 km)

A narancs vagy édes narancs (Citrus sinensis) déligyümölcs a citrusformák alcsaládjából. A narancs legfeljebb 8 m magas, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes, gömbölyded koronájú fa. A mediterrán, szubtrópusi és trópusi-montán klímában tenyészik; a trópusi hegyvidékeken 2000 m magasságig termeszthető. Fő termesztői: Brazília, Kína és India.

Európában Spanyolország (1976 km) a legnagyobb termelő.

Csillagánizs (9687 km)

A csillagánizs (Illicium verum) vagy más néven csillagos ánizs, kínai ánizs vagy ánizscsillag a Magyarországon ismertebb, de tőle rendszertanilag távol eső ánizshoz (Pimpinella anisum) hasonló aromájú, de annál valamivel erősebb illatú, édeskés ízű, Dél-Kínában őshonos gyógy- és fűszernövény. Dél-Ázsiában is termesztett örökzöld fa termése. Európába a Fülöp-szigetekről hozta be Sir Thomas Cavendish, így a Fülöp-szigetek fővárosát, Manilát vesszük alapul a számításhoz: 9687 km.

Szegfűbors (8972 km)

A szegfűbors öt, a mirtuszfélék Pimenta nemzetségébe tartozó fafaj, illetve azok fűszerként használt termése. A borsot kereső Kolumbusz Kristóf fedezte fel a Karib-szigeteken. Nyugat-Indiában, Jamaicában, illetve Közép-Amerikában honos, de Indiában is kiterjedten termesztik. Fő exportőrök: Jamaika (8972 km), Karib-térség, trópusi Dél-Amerika.

Bár nem tipikus fűszere, de forralt borba is ajánlják
Bár nem tipikus fűszere, de forralt borba is ajánlják
Fotó: pixabay.com

Bors (7855 km)

A fekete bors (Piper nigrum) a trópusokon őshonos cserje, mely fürtökben hozza csonthéjas termését. Az egyik legismertebb és legkeresettebb fűszer. Hátsó-Indiából származik.

Már az ókori népeknek is kedvelt fűszere volt.

A honfoglaló magyarok is ismerték, de hazánkban csak a középkorban kezdett elterjedni a királyi és főúri konyhákban. Ma az egész világon ismert és sokat használt fűszer. Fő termelői India (5356 km), Indonézia (10354 km), illetve Dél-Amerika. A távolság, amivel számolunk: 7855 km.

Kardamom (8748,5 km)

A kardamom a gyömbérfélék családjának Elettaria és Amomum nemzetségébe tartozó növények magja. Mindkét nemzetség Indiában őshonos. Fűszerként a kicsi, háromszög keresztmetszetű maghüvelyekben található apró, fekete magokat használjuk. Elő-India délnyugati partvidékéről, a Malabár-part környékéről és Srí Lankáról (7276 km) származik, de napjainkra már Délkelet-Ázsia számos trópusi éghajlatú vidékén és Guatemalában (10221 km) is nagyban termesztik. A számításunkban használt távolság: 8748,5 km.

Frissen szüretelt vanília
Frissen szüretelt vanília
Fotó: pixabay.com

Vanília (9141,5 km)

A vanília a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó Vanilla nemzetségnek, illetve a nemzetségbe tartozó néhány faj termése a vanília "bab" fűszerként használható fel. A Vanilla planifolia más növényekre felkúszó növény, eredeti hazája Mexikó, ahol már Amerika felfedezése előtti időkben a kakaó ízesítésére használták.

A világ legnagyobb vaníliatermelője Madagaszkár (7918 km), amely az összes vaníliatermelés mintegy 80 százalékát adja.

Rajta kívül Indonézia, Mexikó (10365 km), a Comore-szigetek és Réunion rendelkezik még jelentősebb vaníliatermeléssel. Számításunk: 9141,5 km.

Gyömbér (7341 km)

A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó növényfaj, fűszer- és gyógynövény. Kínában már Kr. e. több évszázaddal használták, Marco Polo is említi könyvében. A középkorban jelentős szerepet játszott a fűszerkereskedelemben. A 16. század óta Amerikában is ismert. Ma Dél-Ázsiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában termesztik. Kínát vesszük a számításunk alapjául: 7341 km.

A gyömbér persze számos karácsonyi süteménybe is kerülhet
A gyömbér persze számos karácsonyi süteménybe is kerülhet
Fotó: pixabay.com

Ha pedig mindezek ellenére valaki netán gasztroajándékként fűszerkeveréket állítana össze, hát tegye, akit megajándékoz vele, biztosan örülni fog, és nem a környezeti lábnyomot, a szállítás szén-dioxid kibocsátását fogja számolgatni. Egyébként a következő összeállítás kilométertartalma: 48682 km.

Hozzávalók a fűszerkeverékez:
6 db 3 cm-es fahéjrúd
6 db egész csillagánizs
2 evőkanál egész szegfűbors
2 evőkanál szegfűszeg
1 evőkanál zöld kardamom
1 teáskanál fekete szemesbors

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vasban gazdag ételek felgyorsítják a zsírégetést

A vas alapvető tápanyag az általános egészségünk és a gyorsabb fogyás szempontjából. Sajnos körülbelül 10 millió amerikai szenved vashiányban - köztük 5 millióan vashiányos vérszegénységben. A vérszegénység olyan tünetekkel jár, mint ingerlékenység, súlyos fáradtság, fejfájás, szapora szívverés, általános gyengeség, sőt hajhullás.

Különleges, melegkedvelő zöldségek

A saját veteményeskertben az a legjobb, hogy olyan növényeket is megtermeszthetünk, amikhez egyébként nem jutnánk hozzá boltokban, sőt gyakran még piacokon sem. Ezzel lehetőség nyílik szélesíteni a repertoárunkat, a változatos táplálkozás pedig előnyös... Ezk a zöldségek annyira szeretik a meleget, hogy külön örülnek annak, ha nyáron vetjük őket, és persze öntözéssel segítjük a gyors kikelést.

Egy bonbonos doboz legendája

Sokunknak lehet gyerekkori emlékképe a ’70-es, ’80-as évekből a nagymama polca, rajta a jellegzetes, nyolcszögletű, virágmintás doboz, amely legtöbbször varrókészletet vagy más személyes értékeket rejtett. A Százszorszép bonbon és doboza Monarchia idején keletkezett legendája napjainkig él.

Egyszerű módszer, hogy ne a rigók szüreteljék le a szamócát

Hobbikertészként csak egészen apró területen van lehetőségem pár tő szamócát termeszteni. Azonban néhány éve nem sokat ettünk belőle, mivel a rigók minden hajnalban leszüretelték az éppen megérett szemeket. Eleinte hálóval próbáltam védeni őket, ami ugyan sikeres volt, de borzasztó macerás, és nem is túl esztétikus...

Ma van a Tej Világnapja

A tej pozitív élettani hatásai miatt, valamint, hogy felhívják az emberek figyelmét a kalciumbevitel fontosságára, a Nemzetközi Tejszövetség 1957-ben május utolsó keddjét nevezte ki, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) 2001-től pedig már konkrét dátumot, a június 1-jét jelölte meg a Tej Világnapjának.

Elindult az élelmiszerek kötelező akciózása, árleszállítása

Június 1-jétől elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben a háborús és szankciós áremelkedés miatt megnövekedett élelmiszerárak visszaszorítására. Az élelmiszerüzletekben 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók árleszállításokra - erősítette meg csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Jó évet zárt tavaly a Pick Szeged Zrt.

Jelentősen, 2021-es 70,679 milliárd forintról 80,28 milliárd forintra növelte értékesítésből származó nettó árbevételét tavaly a Pick Szeged Zrt. - derül ki a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján szerdán közzétett éves beszámolójából.

Villány nem áll meg – tanulmányút Günzer Tamás Pincészetében

Günzer Tamás meghívására a Magyar Sommelier Szövetség a Magyar Borszakírók Körének tagjaival szakmai látogatást tett Villányban. Tamás állattenyésztő mérnökként 12 éven keresztül vezette Borjádon a szarvasmarha telepet, de Villányban akkora a nyomás, ott – ahogyan mondja - mindenkiből borász lesz. A szakember 2002-ben kötelezte el magát végleg a szőlő és a bor mellett, az eredmények őt igazolták.

A „belénk épült” baktérium

Ha tetszik, ha nem emésztőrendszerünkben és testfelületünkön milliárdszám hemzsegnek a baktériumok. És jobban belegondolva, a legtöbb emberi sejtünkben is van egy ősi baktériumtól eredeztetett szervecske.

A WHO nem ajánlja a cukormentes édesítőszereket

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új iránymutatást adott ki a cukormentes édesítőszerekről (non-sugar sweeteners, NSS), amelyben azt javasolja, hogy ne használjuk ezeket a testtömeg szabályozására vagy a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentésére.