0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 23.

Jó borhoz idő kell, a jó borászhoz tehetség

A kulturált, mértéktartó, minőségibor-fogyasztás a fiatalok körében egyre divatosabb szokássá válik. Az ifjonti borfogyasztó generációnak bizonyára ismerős a Juhász Pincészet, különösen szén-dioxiddal dúsított rozéjuk miatt, de az idősebbeknek sem csenghet ismeretlenül a pincészet neve. Tulajdonos-ügyvezetője az a Juhász Ádám, aki másodikgenerációs borászként átvette édesapjától a stafétabotot, és fiatalkora ellenére rendkívüli sikerre vezette az Egri Borvidéken lévő pincészetet.

A fiatal szakember termelésükről, értékesítésükről, valamint a generációváltás folyamatáról számolt be Viniczai Sándornak, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjének az MMG Direkt legutóbbi adásában.

youtube://v/QAW6zgqY8VY

 

Juhász Ádám édesapja és nagybátyja, Juhász Attila és Juhász Péter 26 évvel ezelőtt alapították meg a vállalkozást, amihez Juhász Ádám 2015-ben csatlakozott, 2018-tól (25 évesen!) pedig már a pincészet első embere lett. A hagyományok figyelembevételével az új borásznemzedéket képviseli, mondhatni, belenőtt a borászatba, már gyermekként a szőlősben szaladgált, szünidőben a borospincében lófrált.– Érett koromra lehetőségem nyílt, hogy továbbvigyem a vállalkozást, erről szabad döntést kaptam a családtól, azonban édesanyám azt szerette volna, hogy orvosi pályára kerüljek.

Azonban a szőlőben eltöltött mindennapok akarva-akaratlan nyomot hagytak bennem, így végül kertészetmérnöki szakra jelentkeztem

– mesélte a kezdeteket Juhász Ádám, aki egyetemi évei alatt külföldi tanulmányúton vett részt, így a szakmai gyakorlatát Új-Zélandon töltötte. Később egy Európai Unió által kiírt szakmai ösztöndíjprogramba nyert felvételt, amelynek köszönhetően kiváló külföldi egyetemeken hallgathatta a borászképzés magasiskoláját; mesterdiplomáját pedig Németországban szerezte meg.

Hazatérve külföldi útjairól, első ütemben 1 milliárd 200 millió forintos beruházással korszerűsítették a vállalkozást. Ehhez rögös út vezetett: az első komolyabb fejlesztés 2002-ben valósult meg, amikor vörösbor feldolgozására alkalmas tartályt építettek, majd

2010-ben jött az áttörés, a sokak számára ismert szén-dioxiddal dúsított rozébor palackozása, majd piacra kerülése, ami hamar népszerűvé tette a pincészetet.

Ennek köszönhetően a cég árbevétele a kezdeti időszakhoz képest megduplázódott. Jelenleg már 380 hektáron zajlik a termelés, ebből 180 hektár saját tulajdonban van, 200 hektárról pedig integrációban vásárolnak szőlőt. Évente megközelítőleg 4 millió bort palackoznak, ebből mintegy 3 millió 600 ezer üveget értékesítenek.

Juhász Ádám szerint boraiknak sajátossága az Egri Borvidékben keresendő.

– Szerintem Egert nem szabad semmilyen más borvidékhez hasonlítani. Egyedi földrajzi és talajtani tulajdonsággal rendelkezik, ami hamisítatlan egyedi ízeket ad a bornak.

Két uralkodó alapkőzet jellemzi: a vulkanikus riolittufa, illetve a tengeri üledékes mészkő, ezeken a talajok több mint 60 szőlőfajta található a borvidéken, de elsősorban háziasítások jellemzik a térséget. Természetesen a klímaváltozás hatásai ebben a régióban is megjelentek, megemelkedett a napsütéses órák száma, az átlaghőmérséklet, lecsökkent az éves átlagos csapadékmennyiség, de az Egri Borvidéket még így is a hűvösebb borvidékek közé kell sorolni – mondta Juhász Ádám.

Az időjárás-változás a bor ízére is kihat, ezt kell összhangba állítani a fogyasztói ízléstrenddel. Az ügyvezető szerint ezt remekül ki lehet alakítani a megfelelő fahordó megválasztásával. Ehhez azonban tudni kell, milyen korú a hordó, milyen fából készült és hogy milyen fajtájú bor kerül bele. A borász véleménye szerint nagyon harmonikus ízvilágú borokat lehet így létrehozni, főként, ha a bor gyümölcsös karaktere jól passzol a hordós érlelésből származó aromákkal.

Véleménye szerint a magyar borok kifogástalan minősége felveszi a versenyt más európai borhatalmakkal, de a fogyasztóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy csak az ő döntésüknek, választásuknak köszönhetően maradhatnak életbe a magyar borászatok, különösen ilyen nehéz időkben.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu