Magyarország természetes növényzetének jelentős részét erdőssztyepp képezi, míg tőlünk nyugatra ez az életközösség rendkívül ritka, csupán Ausztria és Csehország néhány pontján található meg.
E jelenség okára kereste a magyarázatot a nemzetközi kutatócsoport. Az eredményeket összefoglaló publikáció a Biological Rewiew tudományos szakfolyóiratban jelent meg – olvasható az ELKH szerdai közleményében.
A közlemény szerint a Közép-Európától egészen Oroszország távol-keleti részéig húzódó erdőssztyeppek öve átmenetet képez a zárt lombú erdőségek és a nyílt füves puszták között. Az erdőssztyepp a magasból nézve egy óriási mozaikhoz hasonlít, amelyet kisebb-nagyobb erdőfoltok alkotnak különféle gyepekkel.
Mint írják, az erdőssztyeppek létrejöttének megértéséhez a szakemberek először számos környezeti tényező közül csak az átlagos éghajlatot vették figyelembe. Enyhe éghajlati körülmények között, ahol bőséges a csapadék, és nincsenek hőmérsékleti szélsőségek – így Nyugat- és Észak-Európa jelentős részén is -, erdő alkotja a természetes növényzetet. Az eurázsiai kontinens belseje felé haladva fokozatosan csökken a csapadék mennyisége, és egyre nagyobb az éves hőmérsékleti ingadozás. Mindez kedvezőtlen az erdők számára, így itt a gyepek kerülnek előnybe.
Az átlagos éghajlatot figyelembe véve, a kettő mozaikjából álló életközösség létrejöttére mindez még nem ad magyarázatot
– hangsúlyozzák a közleményben.
A kutatás következő lépésében az átlagos éghajlat változatosságát vették figyelembe. A szokatlanul csapadékos évek vagy évtizedek a fás növényzet terjedésének kedveznek, és magányos fák vagy akár kisebb facsoportok is megtelepedhetnek a gyepek belsejében. Ezzel szemben a szárazabb időszakok a gyepek számára előnyösebbek, és a kiszáradó fák helyét több helyen lágyszárú növényzet veheti át. Így alakul ki a kettő keverékéből álló mozaik – írják.
Az északra tekintő domb- és hegyoldalak mindig hűvösebbek, párásabbak, amelyeket erdők borítanak, míg a délre néző lejtők több napsugárzást kapnak, melegebbek és szárazabbak, itt a gyepek uralkodnak. Az eredmény pedig az erdőssztyepp kialakulása.
Mint írják, az erdők és gyepek arányát jelentősen befolyásolják még a tűzesetek és a legelő állatok is. Egy erős tűz a gyepeket alkotó lágyszárú növényeket és az erdőket alkotó fákat egyaránt elpusztíthatja. Jelentős különbség azonban, hogy a gyepek megújulása rövidebb időt vesz igénybe, akár néhány hónap alatt helyreáll. A fák sokkal lassabb növekedése miatt viszont az erdő helyreállása évtizedekig, vagy akár évszázadokig is eltarthat.
A közlemény emlékeztet, hogy hasonlóan nagy jelentőségű a növényevő állatok hatása is. A füvek kiválóan alkalmazkodtak a legeléshez, és gyorsan újra kihajtanak.
Ugyanakkor a fásszárúak esetében, ha az állatok egy magoncot egymás után többször lelegelnek, akkor az elpusztulhat, vagy lelassul a növekedése és nem tud kifejlett fává válni. A legelő állatok az erdő-gyep arányt mindenütt jelentősen módosíthatják, de különösen fontos a szerepük az erdőssztyeppek viszonylag csapadékos északi és nyugati régióiban, így Magyarországon is. Az erdőssztyeppek tartós fennmaradásában szerepet játszanak még azok a visszacsatolások, amelyek a meglévő mozaikos mintázatot stabilizálják.
A magyar erdőssztyeppek nagy része mára megsemmisült. Többségük a mezőgazdaság térhódításának esett áldozatul az elmúlt évszázadok során. Az éghajlatváltozás, az inváziós fajok terjedése és az elhibázott fásítási programok új kihívást jelentenek az erdőssztyeppek számára – összegez a közlemény.
