Back to top

Napelemként használható növények? A jövő megérkezett!

A növények gyakorlatilag élő napelemek, hiszen a Nap energiáját képesek felhasználni a bennük lejátszódó kémiai folyamatok energiaigényéhez. Egy kutatás most megnyithatja az utat ahhoz, hogy a növényekből nyerjünk energiát, mint élő napelemekből…

A növények egy új felhasználási lehetőségének a kapujában állunk. Az köztudott, hogy növények nélkül nem lenne emberi élet, hiszen ezek az élőlények termelik a számunkra nélkülözhetetlen oxigént. Emellett táplálékul szolgálnak. És most úgy tűnik, hogy még a zöld energia kérdésében is segítségünkre lehetnek a közeljövőben… A tiszta energia pedig egyre fontosabb a bolygónk hosszú távú túlélése szempontjából.

A növény, ami az élő napelemek ötletét adta
A növény, ami az élő napelemek ötletét adta
Fotó: wikipedia
A www.sci.news írta meg a napokban, hogy az izraeli Technion tudósai új kutatásukban kimutatták, hogy a pozsgás növények szöveteiben található vizes oldat közvetlenül felhasználható lehet természetes bio- foto-elektrokémiai cellaként.

Az élő sejtekben az elektronok a természetes biokémiai folyamatok részeként mozognak. De ha elektródák vannak jelen, akkor a cellák ténylegesen elektromos energiát termelhetnek, amelyet külsőleg is lehet használni.

Napelemek helyett növények?

Noam Adir a Technion professzora és kollégái a fotoszintézis felé fordultak az áram generálás lehetőségeit kutatva. A növények életfolyamataik során a fény energiáját felhasználva állítanak elő szénhidrátokat (autotróf táplálkozás). Ez azt jelenti, hogy az élő fotoszintetikus sejtek folyamatosan elektronáramot állítanak elő, amely foto-áramként akár külső áramkör táplálására is használható, akárcsak egy napelem.
Egyes növények – például a száraz környezetben található pozsgás növények – vastag kutikulával rendelkeznek – ez egy viasz szerű réteg a bőrszöveten -, hogy leveleikben tartsák a vizet és a tápanyagokat.

A tanulmány szerzői először azt akarták tesztelni, hogy a pozsgások fotoszintézise képes-e energiát teremteni élő napelemként, felhasználva a belső vizet és tápanyagokat egy elektrokémiai cella elektrolit oldataként.

Lehet, hogy amit a jövőnek gondoltunk, az már a múlt?
Lehet, hogy amit a jövőnek gondoltunk, az már a múlt?
Fotó: wikipedia
Egy kis pozsgás most a sztár

Élő napelemet hoztak létre a Corpuscularia lehmannii növény felhasználásával, amely Dél-Afrika egyes részein őshonos pozsgás növényfaj.
Vas anódot és platina katódot helyeztek a növény egyik levelébe, és megállapították, hogy a feszültsége 0,28 V. Ez áramkörbe kapcsolva akár 20 µA/cm2 fotoáram-sűrűséget produkált amikor fénynek volt kitéve, és több mint egy napig tudott áramot termelni.

Bár ezek a számok kisebbek, mint a hagyományos alkáli elemeké, de csak egyetlen levélre utalnak. A hasonló szerves eszközökön végzett korábbi tanulmányok azt sugallják, hogy több levél soros összekapcsolása növelheti a feszültséget.

A kutatók kifejezetten úgy tervezték meg az élő napelemet, hogy a belső levéloldatban lévő protonok kombinálódjanak, hogy hidrogéngázt képezzenek a katódon, és ezt a hidrogént össze lehessen gyűjteni és más alkalmazásokban felhasználni.
-„Módszerünk lehetővé teheti a jövőbeni fenntartható, többfunkciós zöldenergia-technológiák kifejlesztését” – mondták a kutatók, akik munkájukat részletesen az ACS Applied Materials & Interfaces folyóiratban jelentették meg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szigorúan ellenőrzi a magyar hatóság az ukrán gabonát

Nem csupán az országon áthaladó ukrán gabonát, hanem az ide érkezett termények minőségét is folyamatosan ellenőrzik. A kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberekhez – jelentette ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter, aki Adonyban részt vett a Nébih munkatársainak ellenőrzésén.

A MÚSZ elsőként csatlakozik a Sport a természetért kezdeményezéshez

A Magyar Úszó Szövetség a világ vizes szövetségei - valamint a magyar sportszövetségek - közül elsőként csatlakozott a "Sports For Nature" vagyis a "Sport a Természetért" kezdeményezéshez.

Antraknózis: meggy után már dión is?

A meggytermesztők számára jól ismert a Colletotrichum nemzetségbe tartozó gombafajok által okozott betegség, a meggy antraknózisa. Szüret előtt vagy szüret után az érett termésen gyors lefolyású rothadást idéz elő, járványos években súlyos a termésveszteség.

8 jele annak, hogy túl sok cukrot fogyasztunk

Ha túlzott mennyiségben fogyasztjuk, a cukornak negatív hatásai lehetnek az egészségünkre. De, hogy mik is azok pontosan? Íme, néhány lehetséges mellékhatása a cukorfogyasztásnak.

Válság és munkaerőhiány tehet pontot az brit bogyósgyümölcs-termesztés végére

Egy 75 éve bogyós gyümölcsökkel foglalkozó családi gazdaság a növekvő költségek miatt kénytelen leállni a termesztéssel. A brit nottinghamshire megyei Southwell közelében található Starkey's Fruit már nem talál a termesztéshez elengedhetetlen idénymunkásokat.

Már csak néhány napig adhatók be az egységes kérelmek

2023. június 4-ig 133.303 egységes kérelmet adtak be a gazdálkodók, ennek több mint 72 százalékát, 95.987 darabot a kamarai falugazdászok segítségével. A kérelmek 2023. június 9-ig nyújthatók be. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kéri a termelőket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatokra az ezzel kapcsolatos ügyintézést.

Egyetlen magyarként a világ száz legjobb egyeteme közt a MATE a THE fenntarthatósági rangsorában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ száz legjobbja közé került a Times Higher Education Impact Rankings rangsor ENSZ által deklarált éhezés elleni küzdelmet meghatározó Zero Hunger kategóriájában. Ezzel olyan kiemelkedő egyetemekkel került egy kategóriába, mint a 65. helyezett Wageningen Egyetem vagy a 72. helyezett Tokiói Agrártudományi Egyetem, amelyek az agrárszektorban a világ vezető intézményei közé tartoznak.

Bemutatkozik a Vervaet márka Mezőfalván

Hódmezővásárhelyen debütált, június 7-8-án pedig a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow keretében Mezőfalván is bemutatkozik az AXIÁL Kft. új gépe, a Vervaet önjáró precíziós hígtrágya-kijuttató.

Növényvédelmi Szakmérnöki képzés indul Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete posztgraduális képzés keretében lehetőséget nyújt agrárszakemberek számára növényvédelmi szakmérnöki szakon. A növényvédelmi szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű, négy félévet felölelő levelező képzés.

Méhészkedés háború idején

Ütött-kopott kamion áll meg az ismerős nagylucskai méhész háza előtt. A jármű ponyvája ugyancsak szakadozott, felfedezni vélek rajta néhány golyó ütötte lyukat is. Vászja, a sofőr, igazán nem mondható bőbeszédűnek. Kérdő tekintetem láttán csak annyit jegyez meg, hogy a kamiont az unokaöccsével közösen használja.