Az idei Franc csúcstalálkozón a Bock Pincészet konferenciatermében 30 bortételt kóstolhattunk meg itthonról, és a határon túlról, melyeket a két Master of Wine mellett hazai szakemberek mutattak be a nagyszámú közönségnek.
Gere Andrea, a Villányi Marketing Műhely nevében elmondta, a rendezvény egyik nem titkolt célja, hogy a villányi borászok tanuljanak, tapasztalatokat gyűjtsenek.
A szakmai tanácskozáson az előadások mellett neves szakértők tolmácsolásában kóstolhattak meg classicus, premium és super premium kategóriában készült Villányi franc-okat, a Franc Du Monde nemzetközi borverseny top borait, valamint a Cabernet franc fajtaborokat a Loire-völgyéből, illetve Argentínából.
A Villányi Franc története egyébként a 2000-es évek elején vett új lendületet, amikor is Michael Broadbent borkritikus, a világ egyik meghatározó boros szakembere Villányban járt és megkóstolta Bock József, Tiffán Ede és Gere Attila Cabernet franc-ját, majd az angol Decanter magazinban megjelent kóstoló jegyzeteiben úgy fogalmazott: „a Cabernet franc megtalálta természetes otthonát Villányban.” Azóta egyre több nemzetközi borszakértő egyetért ezzel a véleménnyel. A borvidék feladata ezáltal pedig adott: minél több borkedvelővel, bírálóval, illetve szakértővel meg kell ismertetni az egyébként világszínvonalú minőséget hozó Villányi franc-okat.
– fogalmazta meg előadásában Stefano Dini, hogy a talaj, a klíma csak egy lehetőség, amiből a szőlőtermesztőnek a legtöbbet kell kihoznia. Villányban szubmediterrán éghajlatról beszélhetünk, kontinentális behatással, ami tökéletesen megfelel a Cabernet franc számára. Az itteni klíma lehetővé teszi az érlelhető borok készítését. Toszkánával megegyeznek a klimatikus viszonyok, emellett a talajszerkezet, és a fekvés is hozzájárul ahhoz, hogy a Cabernet franc valóban jól érezze itt magát.
Ma a világon mintegy 70 ezer hektáron találunk Cabernet franc fajtát. Ebből a legnagyobb mennyiségben, közel 53 ezer hektáron Franciaországban, 6300 hektárt az olaszoknál, 5500 hektárt az USA-ban, 1441 hektárt hazánkban. Villányban a második legnagyobb felületen termesztett szőlőfajta, 2016 és 2022 között 57 százalékkal nőtt a területe, jelenleg 341 hektáron termelik. Alkalmazkodó képes növény, amely jól viseli a fagyokat, a hideget, viszont a vízstresszre érzékeny, megfelelő vízellátásra van szüksége.
Villányban magas, hektáronként 5000-5500 tőkével telepítik. Európában mintegy 11 klónnal dolgoznak a gazdák, s a legelterjedtebb SO4 alanyt az 1900-as években Teleki Zsigmond szelektálta.
Külföldről, videó bejelentkezésen keresztül beszélt a szőlő érésdinamikájáról Ipacs-Szabó István, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének főborásza. Mint elmondta,
Nem az erjedés vagy az érlelés során, hanem közvetlenül a szőlőből kerülnek a borba a pirazinok, melyekből legnagyobb mennyiséget éppen a Cabernet franc, a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc és a Merlot tartalmaz. Ez adja meg az egyedi TV paprikára, spárgára, fűszeres-vegetális jegyekre emlékeztető karakterét, melyek például Bordeauxban negatív ízjegyeknek számítanak. A bogyóhús 10 százalékban, a must 40 százalékban, míg a héj 50 százalékban tartalmaz pirazint. Mennyiségét a hőmérséklet, az almasav tartalom, a héjon áztatás időtartama és bizonyos talajtípusok befolyásolják. S, hogy ne csak beszéljünk a borról, kóstolóként öt, 2021-es bortétel következett.
Horkay András, a CEWI – a Central European Wine Institute – igazgatója a TOP 12 kiválasztása kapcsán elmondta, 67 tétel adta az alapot, amiből 16 volt a classicus, 39 a premium és 12 super premium minősítésű. Örvendetes, hogy egyre nő a super premium tételek aránya, idén markánsabb különbség mutatkozott a premium és a super premium borok között.
A classicus minőség hektáronként legfeljebb 13 tonna termésből, maximum 90 hektó bor készülhet. A premium kategóriában a termés már csak 8,5 tonna, amiből 60 hektó bort szűrhetnek, és legalább egy éven keresztül fahordóban kell érlelni. A premium és a super premium borok csak Villányi Franc néven hozhatók forgalomba. A csúcsot jelentő super premium 5 tonnás terméséből már csak 35 hektoliter bor készíthető. Legalább két év érlelési időre van szüksége, amiből egy év fahordós legyen.
A szakember a fajtát elemezve kiemelte, jó cukorgyűjtő, bármikor képes 13-14, sőt 15 alkoholfokot is elérni. Villányban kakaós étcsokoládés ízjegyek jellemzik. Franciaországon belül Bordeauxban található a legnagyobb mennyiségben, ám ott elsősorban a házasításokban használják, míg a Loire mentén önállóan jelenik meg.
A Cabernet franc terjedése a Cabernet sauvignon rovására történt, a klasszifikciót 2013-ban dolgozták ki. A magas mésztartalmú löszös talajon, a magas napsütéses órák számának köszönhetően komplex, ugyanakkor lendületes, friss bort ad.
Villány nagyon sokszínű a fajták tekintetében, a helyi termelők együttműködése példaértékű. Munkájuknak köszönhetően megjelent a jól felismerhető villányi stílus, ami érettebb, testesebb jegyeket, hordoz, határozottabb hordóhasználatot tesz lehetővé. Villány identitásának fontos részévé vált a Franc, azt szeretnék elérni, ha a világ beszél a fajtáról, először Villány jusson eszükbe róla. Bizakodásra ad okot, hogy a borvidéken termő Cabernet franc-ok nemzetközi mezőnyben is bizonyítják, Villányban érdemes még nagyobb hangsúlyt kapnia a fajtának.
A poharakba került 12 válogatást maguk a termelők mutatták be, sokféle módon közelítenek a Franc-hoz, de egyben megegyeznek, Villányban új hazára lelt a fajta. Igazi egyéniséggé nőtte ki magát a borvidéken, minden lehetőség adott a sikerhez, csak élni kell vele.
A Loire-völgyi kitekintést Peter McCombie, Master of Wine 3 boron keresztül vezényelte le. Mint elmondta, a borvidék ezer kilométeren keresztül követi a folyót, s a klímát leginkább a szélességi fok határozza meg. Míg kelet felé elsősorban a kontinentális klíma, addig Anger-re az óceáni behatás jellemző. Emellett nagyon sok mikroklimatikus körzetet lehet elkülöníteni. A Loire menti szőlők mindig közel fekszenek a folyóhoz, vagy a mellékfolyókhoz. Az elmúlt négy évtizedben mintegy 3 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, ami elsősorban a vegetációs időszak elején jelentkezik, így hamarabb fakadnak a rügyek. Területük negyedén találunk Cabernet franc-t, s ahogyan a szakember elmondta, nem szeretnék másolni a bordeaux-i stílust.
A szakember ugyancsak 3 tétel bemutatásával igyekezett közelebb hozni hallgatóságához az argentin borokat. Dél-Amerika legjelentősebb bortermelő országában az 1500-as évektől folyik szőlőtermesztés. Az elmúlt 20 évben nagyobb hangsúlyt helyeznek a minőségre, s mára a világ ötödik legnagyobb bortermelő országává váltak. A gazdálkodás a tengerszint felett magasan folyik, az ültetvények 75 százaléka Mendóza környékén található, amit 7000 méteres hegyek vesznek körül.
Bár a borvidéken a fő fajta a Malbec, a Cabernet franc is egyre népszerűbb. A franc 1150 hektáron található, és a Malbec mellé hozták be házasításra. Ugyanakkor tapasztalataik szerint a Cabernet franc könnyebben iható, megnyeri a fogyasztót, és jobban visszaadja a terroire egyediségét.
A borokat kóstolva kiderült, a borászok különböző módon közelítenek a fajtához. Egy biztos, az argentin borok egyedi karizmával rendelkeznek, még akkor is, ha számunkra egy kicsit „túltoltak”.
A Franc du Monde Nemzetközi Borversenyre nyolc országból neveztek tételeket, melyeket tíz országból érkezett zsűri vett górcső alá. Ebből válogatták ki azt a TOP12-t, melyet a szakmai napon megkóstolhattunk. A borok közötti kalauzolásra Pasi Ketolainen, Master of Wine vállalkozott. A kóstolón megfogalmazódott, az elegancia a részletekben rejlik, a franc nem hangoskodik, csak annak nyílik meg, aki igazán kíváncsi rá. Bár nemzetközi szinten a Cabernet sauvignon nagyobb szerepet játszik, Villányban a Cabernet franc viszi a prímet.
