0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 17.

Új gyümölcskutatási irányok

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjához tartozó Budatétény-Érd-Nagymarosi Kutatóállomás sok néven és szervezeti formában működött már fennállásának több mint hetven éve alatt. A volt gyümölcstermesztési kutatóintézet munkája, kutatási irányvonala az utóbbi években jelentősen megújult.

A meglévő fő kutatási témák természetesen folytatódnak, így a cseresznye- és meggy-, valamint a diónemesítés, a génbank és a prebázis ültetvények fenntartása, a vírusmentesítés, de több teljesen új kutatási téma is elindult az utóbbi években, és ezekhez új ültetvények létesültek.

Korszerű mintaültetvény

2020 őszén régi álmunk valósult meg, egy korszerű intenzív cseresznyeültetvény létesült az érdi Elvira-majorban. Korábban voltak már hasonló törekvések, de a csepegtető öntözéssel, tápoldatozással és esővédő fóliával tervezett, huzalos támrendszerű ültetvény úttörőnek számít ezen a telephelyen. Az ilyen létesítmények adnak lehetőséget akár több kísérlet együttes elvégzésére is.

A csaknem egyhektáros ültetvényben több alany-nemes kombinációban nyílik lehetőség többirányú kutatásra.

Az ültetvényben számos cseresznyefajta megtalálható, köztük intézeti fajtáink, például a Carmen és a Rita, újonnan bejelentett fajtáink és fajtajelöltjeink, mint a Pillangó vagy a Magdolna, számozott ígéretes fajtajelöltek és külföldi referenciafajták, mint a Regina és a Kordia.

A sűrű térállás (4,5 × 1,75 m) célja, hogy minél kisebb területen minél több termést lehessen elérni minél gazdaságosabban. Ez az ültetési rendszer a növekedést mérséklő, törpítő hatású alanyok alkalmazásával valósítható meg, amelyeken a nemes fajták fái kisebb termetűek, mint a hagyományos alanyokon, és hamarabb (2-3 év alatt) fordulnak termőre. A területen beállított kísérletek keretében a különböző fajták termesztési sajátosságait vizsgáljuk a Nyugat-Európában több helyen alkalmazott törpítő hatású alanyokon (MaxMa 14, GiSelA 6, Piku 1, WeiGi 2).

Az első kísérleti blokkban a fák növekedési erélyét, habitusát, virágzását, illetve az ültetvény termőre fordulása után a termés mennyiségét és minőségét vizsgáljuk a különböző alanyokon.

A második blokkban három koronaformát hasonlítunk össze néhány fajtánál, ezek a magyar cseresznyeorsó+, az Y és az UFO (Upright Fruiting Offshoot) koronaforma. Ezeket speciális metszéssel, csipeszekkel, lekötözésekkel alakítjuk a kívánt méretre és alakra. Az orsó koronaformánál a suhángot kezdetben visszametszés nélkül neveljük. Mivel a törpítő alanyokon gyengébb az elágazódási hajlam, az alapi részeken szükséges a rügyek fölötti befűrészelés is.

Az ültetvény alkalmas növényélettani és termesztéstechnológiai vizsgálatokra, két kiválasztott fajta esetében vizsgáljuk a különböző alanyok hatását a fák fotoszintézisének aktivitására, valamint vízforgalmára, szárazságtűrési jellemzőire.

A sokféle kombináció mellett telepítettünk homogén sorokat (azonos alany- fajta kombinációkat), ezeket különféle kezelésekre szánjuk, például új növényvédő szerek, különféle mikroorganizmus-készítmények, növekedésserkentők, termésritkító szerek kipróbálására. Ugyanezen homogén kombinációkból esővédő fólia nélküli sorokat is ültettünk kontrollnak.

Almát is telepítettünk

Idén tavasszal egy félhektáros almafajta-bemutató ültetvény telepítését kezdtük el, ami még ősszel is tartott és valószínűleg jövő tavasszal is folytatódik. Ez az ültetvény is intenzív, öntözött, támrendszeres lesz, sűrű térállással.

Magyarországon még mindig almát termelnek a legnagyobb felületen, ezért szükséges az almával is foglalkoznunk, bár korábban ezen a kutatóállomáson ez nem volt jellemző kultúra.

A bemutatókert célja az új/újabb almafajták bemutatása a termesztőknek, fajtaértékelés, az információ átadása a területen szervezett bemutatókkal. A termesztőknek sokszor nincs lehetőségük a saját ültetvényeiken tesztelgetni az új fajtákat, a gyümölcskutató állomás egyik feladata lenne objektív fajtaértékelést adni, a régen működő honosító fajtavizsgálatok mintájára. Az Európai Unióban mintegy 3000 almafajta szerepel a különböző nemzeti fajtalistákon, és évente még számos újabbat jelentenek be a világon. Választottunk ezért egy olyan szűrőt, ami kezelhető mennyiségű fajtát eredményez, és valóban hasznos a termelőknek is. Végül a rezisztenciát állítottuk középpontba, ezen belül is főleg a multirezisztens (varasodásra és lisztharmatra ellenálló) fajtákat választottuk, de legalább a ventúriás varasodással szemben ellenállókat, mert talán ez a legnagyobb probléma az almater­mesztésben Magyarországon. Tesztelni fogjuk az Erwiniával szemben mutatott érzékenységet vagy toleranciát is.

A kiválasztott fajták listáján magyar, cseh, lengyel, német, svájci, amerikai, francia fajták szerepelnek.

Az ültetvényben támrendszer mellett és öntözéssel fogjuk nevelni a fákat, 4 × 1 méteres térállásban, karcsú orsó koronaformával, M9 (egyes fajták esetében B9) alanyon. A leginformatívabb az lenne számunkra és a termelők számára is, ha már a bemutatókertben is megpróbálnánk közelíteni egyfajta biotermesztéshez, és így nemcsak a gyümölcs minőségéről tudnánk használható információkat átadni, hanem arról is, hogy magyarországi körülmények között ténylegesen mennyire rezisztensek a fajták a megadott betegségekkel szemben.

Héjasmegfigyelések és fajták

Új kísérleti mandulaültetvényt hoztunk létre három évvel ezelőtt, az első termőévben kapott eredményekről a 24–25. oldalon számolunk be.

A közel félhektáros kísérleti ültetvény mellé 2023-ban újabb félhektáros kísérleti alany- és fajtasort fogunk telepíteni, további alanyokat és külföldi fajtákat vonunk a kísérletekbe.

A héjaskutatás egyik kis szelete a mogyoró. A gyűjteményünkben lévő, a hazai termesztés alapját képező mogyorófajták mellett 2022 tavaszán külföldről beszerzett mogyorófajtákból kezdtünk bemutatókertet létrehozni, adaptációs vizsgálatok céljából. A gyűjtemény jelenleg 17 fajtából áll, és helyet kaptak olyan nevezetes mogyorók is, mint a Nutella készítéséhez használt Tonda Gentile Di Langa. A bemutatókertben nemcsak fajtaértékelés, hanem a termesztéstechnológia korszerűsítése is célunk. A saját gyökerű bujtványok mellett törökmogyoró alanyra szemzett oltványok összehasonlító értékelését is végezzük.

A 2015-ben létrehozott, szarvasgombával oltott mogyoróültetvényben értékeljük, hogy az öntözés nélküli szarvasgomba-termesztés számára mely térállású (3 × 3 vagy 6 × 3) ültetvény a kedvezőbb. A szarvasgomba termőre fordulási ideje tíz év, addig a termesztéstechnológia megköveteli, hogy a területen semmilyen talajmozgatás és növényvédelem nem történhet, csak kaszálás.

A kísérleti terület első jelentős felmérésére ebben az évben került sor.

Fontos kutatási területünk a mogyorót károsító kórokozók, kártevők megfigyelése. A mogyorófajták fogékonyságának vizsgálata meghatározó fontosságú a klimatikus tényezők változásai miatt. Jelentősebb kártevői a mogyorórügy- gubacsatka (Eriophyes avellanae) és a mogyoróormányos (Curculio nucum), rajtuk kívül újabb lisztharmat is fertőzi a mogyorót. Ezt a betegséget Érd-Elvirán túl az ország különböző területeiről begyűjtött mintákon vizsgáljuk.

Új diófajta-jelöltet jelentettünk be és egy tájfajta elismerésére került sor az utóbbi években, továbbá nagy hangsúlyt fektettünk a dió eredetének, genetikai hátterének, termékenyülési viszonyainak, beltartalmi összetevőinek, a dió xantomónászos betegséggel szembeni viselkedésének vizsgálatára. Néhány ígéretes genotípus kedvező eredményeket adott.

Nagy figyelmet szentelünk a dióburok-fúrólégy életciklusának megfigyelésére, és az ellene irányuló korszerű és hatékony precíziós védekezési technológia kidolgozására.

Eddigi adataink alapján a hatékony védekezés kulcsa a kártevő tartózkodási helyének, a korona felső egyharmad részének elérése a növényvédelmi kezelések során. Jól megszervezett növényvédelmi kezelésekkel akár egy év alatt is jelentős mértékben vissza lehet szorítani a kár­tevő gradációját viszonylag költséghatékonyan.

Klasszikus érdi téma

Folytatódik a cseresznye- és meggynemesítési program. A cseresznyenemesítés célja továbbra is az érési szezon kibővítése korai és késői, nagy gyümölcsű, ropogós fajtákkal. A meggy esetében pedig folytatjuk a betegségekkel szemben (elsősorban monília) ellenálló fajták kiemelését. A nemesítés felgyorsítása érdekében molekuláris genetikai eszközöket is használunk. A markerekre alapozott szelekció segítségével nagyobb eséllyel választjuk ki a nagyobb gyümölcsméretet vagy kedvezőbb virágzási időt jól örökítő szülőket, majd a kedvező tulajdonságokkal rendelkező magoncokat anélkül, hogy meg kellene várnunk a termőre fordulásukat. A gyümölcsméret és virágzási idő mellett foglalkozunk az érési idő, héjszín, gyümölcshússzín genetikájával is.

A gesztenyekutatás helyszíne Nagymaros, leginkább a fajtakutatásra, valamint ez egyes genotípusok gesztenyevész elleni viselkedésének vizsgálatára irányul. Eredményeink alapján egy genotípust bejelentettünk állami fajtaminősítésre. A nemes fajták mellett néhány, a gesztenye számára alkalmas alanyt is kiemeltünk további vizsgálatok céljából.

Vadon termő gyümölcsök

Máig hagyománya van a vadon termő gyümölcsök gyűjtésének, de a mezőgazdasági területek tulajdonviszonyainak átalakulása és a munkaerőhiány miatt a begyűjtött termés mennyisége évről évre ingadozik, inkább csökkenő tendenciájú.

A gazdák körében azonban egyre többen foglalkoznak a ter­mesztésükkel, hiszen változatosan feldolgozható, bioaktív összetevőkben gazdag gyümölcseik iránt nő a kereslet, a többi gyümölcskultúrához képest telepítési, ápolási költségeik kisebbek, akár biotermesztésre is alkalmasak.

Ter­mesztésüket segíti, hogy a bodza, a homoktövis, a fekete berkenye és a csipkerózsa bekerült a termeléshez kötött támogatási rendszerbe (9/2015. FM rendelet).

Intézetünkben a még viszonylag kevés termesztési tapasztalattal rendelkező fajokkal, így a csipkerózsával, húsos sommal és kökénnyel kezdtünk behatóbban foglalkozni. Génbanki gyűjteményünkbe eddig 40 som-, 3 kökény- és 28 Rosa-genotípust ültettünk, és folyamatosan bővítjük a rendkívül gazdag és változatos hazai génállományból. Egyik fontos kutatási témánk a húsossom-fajták morfológiai és beltartalmi sajátosságainak vizsgálata, ezek az eredmények jól hasznosíthatók mind a termesztők, mind pedig a feldolgozóipari cégek számára. A MATE Genetika és Biotechnológia Intézet Kertészeti Növénygenetika Csoporttal együttműködve, PhD-program keretében mikroszatellit markerekkel értékeljük a hazai somállományok genetikai diverzitását, a somfajták DNS-ujjlenyomatát. Intenzív kapcsolatot tartunk fenn a jelentős hazai csipkebogyó-termesztőkkel.

Fontosnak tartjuk, hogy rendelkezésre álljon a hazai termesztésre alkalmas fajta, mert tapasztalatunk szerint az ugrásszerűen növekvő ültetvényfelület kezd „egyfajtássá” válni.

Gyűjteményünkben a Rosa-taxonok összehasonlító vizsgálata mellett szabad megporzásból származó magoncállományok szelekcióját kezdtük meg.

Bízunk benne, hogy bővül a fiatal kutatói állomány, igyekszünk jó értelemben kihasználni, hogy az egyetemhez tartozunk, és az új kutatási témákhoz hallgatókat, doktoranduszokat toborzunk. Az új kísérleti ültetvényeinkben szívesen fogadjuk az egyetemi csoportokat különféle gyakorlatokon. És természetesen szeretettel várjuk majd a hazai termesztőket és minden érdeklődőt ezekben az új ültetvényeinkben akár egyénileg, akár csoportosan. Tervezünk bemutatókat, szakmai napokat, rendezvényeket is, ahol az elméleten túl a gyakorlatban tudjuk bemutatni az eredményeket.

Dr. Békefi Zsuzsanna, dr. Bujdosó Géza, Kalmár Klementina, dr. Kovács Szilvia, Marton Balázs, Mohay Piroska, Nagy Ferenc, dr. Preininger Éva, Ujfalussyné Örsi Dorottya

Forrás: Kertészet és Szőlészet