Zöldségek: némelyik káros, ha nyersen esszük!

Bizonyos zöldségek tartalmazhatnak az egészségünkre káros anyagokat, például, ha hőre bomlanak, akkor nyersen problémát okoznak, azonban hőkezelést követően már nem.

Gomba: nem növény, mégis zöldségként tartjuk számon

Érdemes szót ejteni a gombákról, melyek ugyan nem növények, mégis a zöldséges pulton találjuk őket az áruházakban. Sokan szeretik a gombákat nyersen is fogyasztani, ám ez nem mindig jó ötlet. Egy frissen leszedett termesztett gomba többnyire nem okoz gondot, de a természetben gyűjtött gomba nyers fogyasztásával ne is kísérletezzünk, hiszen nem tudjuk mennyire friss, mi van rajta amit mosással nem tudunk eltávolítani…

Tehát ez esetben a főzés nem egyszerűen konyhatechnikai-gasztronómiai szempontból lényeges, hanem azért is mert ezzel fertőtlenítjük az alapanyagot. Így elkerülhetjük a gombás ételmérgezés kialakulását.

A gombák esetén vannak nem ehető, ehető, de nem árusítható, valamint ehető és árusítható fajok. Az érdekesség az ehetőek kétféle csoportjában található, hiszen ha egyszer ehető, akkor némelyik miért nem árusítható? A magyarázat, hogy e fajok között van, ami után nem lehet alkoholt fogyasztani (vagy ha fogyasztunk akkor már mérgező lesz), más fajok pedig csak megfelelő idejű hőkezelést követően ehetők. Tehát ezek a bizonyos feltételekkel fogyasztható fajok pont ezért nem árusíthatók, de aki gyűjtötte az elfogyaszthatja, ha a feldolgozásakor, vagy elfogyasztásakor betartotta a szükséges szabályokat...

A burgonyával és a káposztafélékkel is érdemes vigyázni

A burgonyában lévő keményítő nyersen nehezen emészthető, aki így fogyasztja puffadásra, és emésztőrendszeri kellemetlenségekre számíthat. Főzve, vagy sütve a keményítő már nem okoz ilyen tüneteket. Egyáltalán ne fogyasszunk bezöldült, ráncos, vagy más kihajtott burgonyát, ugyanis ebben ilyenkorra megemelkedik a szolanin tartalom, ami egy számunkra mérgező vegyület. Helyileg izgatja a nyálkahártyát, de felszívódása után a központi idegrendszerre is károsan hat, nagy mennyiségben agyödémát, kómát, görcsöket okozhat.

A padlizsán, vagy tojásgyümölcs szintén a burgonyafélék családjába tartozó szub­trópusi zöldségnövény. A burgonyához hasonlóan ezt is főzni vagy sütni kell.

A paradicsom is ezek rokona, de az érett, piros paradicsomok szolanintartalma csekély, ám ha találunk zöld részeket, azokat inkább vágjuk ki belőle.

A keresztesvirágúak azaz a karfiol, brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta olyan szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek hőkezelés után könnyebben emészthetőek, anélkül viszont kellemetlen panaszokat idézhetnek elő, például puffadást, gázképződést, gyomorfájást.

A spárgával nincs gond, de…

A spárgát is érdemes minimálisan megpárolni fogyasztás előtt. Itt azonban nem az a helyzet, hogy nyersen ártana, hanem kis párolást követően sokkal jobban hasznosítja szervezetünk a jobb felszívódás miatt a benne található vitaminokat és ásványi anyagokat.

Csírák és mikrozöldek

Így, a téli időszakban egyre többen fogyasztanak csírákat és mikrozöldeket. Ezekben rengeteg enzim, fehérje, rost, esszenciális zsírsav található ám attól függően milyen körülmények között lettek nevelve lehet, hogy megtalálható bennük az E. coli vagy a Listeria monocytogenes kórokozók. Ezek gátolják a pajzsmirigy, és az immunrendszer működését. Bár a mikrozöldeket és csírákat leginkább nyersen esszük, ám e kockázati tényező miatt a várandós nőknek, gyerekeknek és idős embereknek nem ajánlott, vagy csak nagy körültekintéssel a nyers csírák és mikrozöldek fogyasztása.

Nem annyira zöldségek, de óvatosan velük

A rebarbara sok oxálsavat tartalmaz, ami a szervezetben megköti a kalciumot, és elősegítheti vesekő kialakulását. Az oxálsav tartalmú növények fogyasztását ezért ne vigyük túlzásba.

A bodzabogyóban található szam­bu­nig­rin tartalom nyersen fogyasztva gyomor-, és bélproblémákat okozhat. Hő hatására (például lekvárkészítés során) azonban ez is elveszíti mérgező hatását.