0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 12.

Egy híd, három születésnap, két ország, két város

A Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend egész napos ünnepségének helyszínén, a Mária Valéria híd esztergomi oldalán beszélgettünk Polhammer László nagymesterrel, aki kiemelte, ha nem épült volna meg a híd, akkor a borrend által átölelt régió sem lehetne két ország, Szlovákia és Magyarország területén.

A Mária Valéria híd 2001-es újjáépítésével 44 magyar és 43 szlovák településsel jött létrejött az Ister-Granum Eurorégio. Ennek a nagy múltú régiónak lett közös, országhatárokon átnyúló borlovagrendje, a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend, amely tagjai között tudhat 17 magyar és 8 szlovák állampolgárt, ezzel az első a magyar borrendek közül, akik a Kárpát-medence népeinek összetartozását jelképezendő nem magyar állampolgárságú, nemzetiségű tagokkal közösen dolgozik.

Működési területük az egykori esztergomi prímás érsekek borvidéke, több mint 2000 km2, kétszázezernél több lakossal, földrajzi értelemben egységet alkotva.

A szőlőterület 3500 hektár, Esztergomtól Annavölgyön, Tokodon, Bajóton, Süttőn, Ipolydamásdon, Kemencén, Kesztölcön, Piliscsabán, Kismaroson, Leányfalun, Szobon, Visegrádon, Zebegényen, a felvidéki Búcson, Dunamocson, Muzslán, Kürtön, Bátorkeszin, Ebeden, Kéménden, Garamkövesden, Nánán át Párkányig.

„Az elmúlt év december 21-én vált felnőtté a szervezet, 18 évesek lettünk, s megalakulásánál és folyamatos működésénél a hídnak mindig kulcsszerepe volt és marad is. Az Osztrák-Magyar Monarchia aranykorának tudható be, hogy a pozsonyi fémszerkezetű öreg híd, akkori nevén Ferenc József híd 1890-ben történő átadása után 1895-ben megépült a Mária Valéria híd is. Abban az időben még senki nem gondolta, hogy ennek a hídnak nem a klasszikus két partot összekötő szerep lesz a feladata. Azonban a történelem közbeszólt, és a trianoni tragédia után már nem csak két partot, hanem két országot kellett össze kapcsolnia” – magyarázta a nagymester.

A híd mai szemmel nézve is rekordidő alatt épült meg, 22 hónap megfeszített munka után átadták a rendeltetésének.

A híd Ferenc József Budán született negyedik gyermekének, a magyar neveltetésű Mária Valéria főhercegnő nevét kapta. Az építkezés során 16 ezer köbméter strázsahegyi mészkövet, 1000 köbméter neuhausi gránitkövet, 700 köbméter süttői vágott mészkövet és 2500 tonna fémszerkezetet építettek be. A hidat 490 ezer kézzel szegecselt szegecs tartja össze.

A híd életének sorsdöntő pillanata volt 1919. július 22-e. Az építményt őrző cseh katonák hibájából egy robbanás következtében a párkányi oldal első hídnyílása a Dunába zuhant. A Trianon okozta politikai zűrzavarnak a számlájára írható, hogy nyolc évig szünetelt a forgalom. Majd jött 1927. május elseje, s a híd újra állt. A németek viszont azzal köszönték meg szövetségesi mivoltunkat, hogy ’44 karácsonyára a fa alá kaptunk egy felrobbantott hidat. Ezt követően annyi pénzt költöttünk a szocializmus építésére, hogy nem marad anyagi erő a híd újjáépítésére.

Két generáció nőtt fel közben, és csak a csodában lehetett bízni, ami 2001. október 11-én megtörtént.

Ehhez kellett a szlovák Mikulás Dzurinda kormány és a magyar Orbán-kormány pozitív hozzáállása, a végtelen sok polgári kezdeményezés és a két város polgármesterének, Ján Oravecnek és Meggyes Tamásnak a kitartása. A Trianon után a határ túloldalán rekedt magyaroknak ez egyfajta elégtételt is jelentett. Az ünnepelt híd hamarosan 127 éves lesz. Ebből csak 61 évet szolgálta a népet, és még mindig több a kényszerpihenő, 65 évet töltött szolgálaton kívül. „Az életünk szerves részévé vált a borrendünk küldetésének kulcsszereplője.

A Mária Valéria híd egyedülálló abban is, hogy 2022-ben három születésnapja is volt.

Köszönthettük tehát a Mária Valéria hidat a 127., a 95. és a 21. születésnapján. Küzdelmes élete ellenére optimizmussal tekintünk a jövőbe, hogy munkánkkal értéket teremtve ápoljuk térségünk örökségét, kultúráját, hagyományait, és egy jó pohár bor társaságában fűzzük szorosabbra a barátságokat és egymás iránti kölcsönös tiszteletet” – zárta beszélgetésünket Polhammer László, nagymester.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu