A konferencia résztvevőit Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere és Kirrné Feicht Ágnes, a Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület elnöke köszöntötte. A polgármester emlékeztetett, hogy az egykori füstös bányásztelepülés mára zöldfelületekben gazdag várossá nőtte ki magát. Négy település egyesülésével jött létre, amihez a bányászat időszakában épített lakótelepek és zöldfelületeik kapcsolódtak.
2022-ben megtapasztalhatták az éghajlatváltozás, a villámárvizek vagy éppen az egyre szárazabb időjárás hatásait, ezért is fontos a zöldfelületek környezetvédelmi szempontok szerinti fenntartása és nagy feladat a környezeti nevelés, a lakosság tájékoztatása.
Közegészségügyi szerep
Több európai uniós ország együttműködéséből született meg a Több Zöld Várost Európának program, mely 2022-ben már a második ciklusát élte. Szervezője az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA), ami Európa egyik legerősebb érdekérvényesítő szervezeteként felvállalta a Green City szemléletet, és foglalkozik a települések zöldfelületi kérdéseivel, hangsúlyozta Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke. Mint mondta, politikai, gazdasági és szakmai érvek is igazolják a téma fontosságát, és a zöld szemlélet napjainkban már az európai politikában is egyre erősebben érvényesül. A közös agrárpolitika nemcsak a településekre, a lakókörnyezetre lesz hatással, hanem azon vállalkozások jövőjére is, melyek a zöld szakmából élnek. Amennyiben átgondolt zöldfelület-fejlesztési tervek születnek, és azok végrehajtása is jó lesz, akkor sokkal gazdaságosabbá válik a települések zöldfelületeinek fenntartása. Ez azonban csak akkor működik majd, ha a szakma szereplői és a települések együtt tudnak működni.
A tizenhárom ország által támogatott Több Zöld Várost Európának program azt a célt tűzte ki, hogy a szakma szereplői a tervek megvalósítása érdekében párbeszédet folytassanak egymással. Jól haladunk ezen az úton, de arra is szükség van, hogy kifelé is kommunikáljunk.
Szembe kell nézni a globális felmelegedés, a klímaváltozás problémájával: melegebb van, egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás, ami kedvezőtlen a növények számára. Sem a régi, sem az új települések, településrészek nem készültek fel az ilyen típusú csapadékeloszlásra, hiszen korábban erre nem volt példa.
Fontos a magasabb hőmérséklet okozta hőszigethatások tompítása is, ami gazdaságosan biológiai megoldással, a „zölddel” lehetséges. Minden más, például a klimatizálás többe kerül. Csak a zöld növény tud párologtatással hűteni.
Az emberek egészsége és a gazdaság fenntartása szempontjából kiemelkedő a növények szerepe. Müller Cecília országos tisztifőorvos egy tavaly tavaszi előadásában kiemelte, hogy a zöld szakma tulajdonképpen közegészségügyi feladatokat is ellát. Ha felvetődik a kérdés, hogy miért kell költeni a zöldre, mondhatjuk, hogy azért, mert az emberek egészsége a szakma felelőssége is, fogalmazott Orlóci László.
Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, szükség van a zöld környezetre, a jó levegőre. A városi biodiverzitás eltér a természetes élőhelyek faji változatosságától. Ha egy városban létrehozunk egy zöld élő rendszert, annak a fennmaradása hasonló elvek alapján zajlik, mint egy természetes növénytársulásé, azaz el kell jutnia az úgynevezett klimax állapotba. Ha egy ötven-száz éve létesült park rendszerébe csak akkor avatkoztak be, amikor éppen szükséges volt, a természetes állományokhoz hasonlóan akkor is eléri a klimax állapotot, pedig teljesen mások a társulás elemei és azok egymásra hatása.
Ilyen például a közönséges boróka (Juniperus communis), mely legyengül a városban, hiszen egészen más a természetes élőhelyének ökológiája, mint a városé. Orlóci László arra is kitért, hogy napjainkban egyre többen küszködnek mentális gondokkal. Ha olyan, megfelelő méretű zöld tereket tudunk teremteni, ahol az emberek egymással konfliktusok nélkül, a rekreációs tevékenység közben találkoznak, ott létrejöhet a társadalmi kohézió.
A politikai, gazdasági és szakmai érvek egy helyen kell, hogy megjelenjenek és összegződjenek, ez az egységes keretgazdálkodási jogszabály. Ha ez elkészül, akkor az önkormányzatok a saját végrehajtási rendeleteikben foglalkozhatnak a részfeladatok megoldásával. Ez a keret egyelőre nincs meg, elméleti része elkészült, elfogadásra vár.
Vége a monokultúra korának
A budapesti Főkert kezelésében levő zöldfelületeken tíz-tizenöt évvel ezelőtt a monokultúrák voltak jellemzőek, gyepet, sövényeket, egynyári-felületeket gondoztak nagy fenntartási költséggel. Akkor más szempontok vezérelték a zöldfelületek tervezését, több egynyáriágyás létesült, mint ami indokolt volt. A fővárosban most is van helyük az ilyen intenzíven kezelt területeknek, de ahol van lehetőség, ott gazdaságosabb megoldásra érdemes váltani. A monokultúrás zöldfelületek sokszor kockázatosak is, akár az egész kiültetés elveszhet egy hirtelen fellépő betegség vagy klimatikus gondok miatt, kezdte előadását Bíró Borbála, a jelenleg BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Kertészeti Divízió néven működő Főkert osztályvezetője.
A cég zöldfelület-fenntartásának új szemlélete ökológiai alapú és a biodiverzitást támogatja, része az alternatív gyepgazdálkodás, a magvetések, az ökologikus évelőfelületek létrehozása. A fővárosban olyan területeken alkalmazzák ezeket az új megoldásokat, ahol a gyakorlatiasság ezt diktálja.
Például olyan rézsűkön, ahol nehezebb a fenntartás, azokban a közlekedési zöldsávokban, ahol balesetveszélyes helyzetben tud csak a kertész dolgozni, az olyan egynyárifelületek helyett, ahol már nem kívánatos az intenzív fenntartású kiültetés. A hagyományos, nyugat-európai mintára borderágyként létesített évelőágyakat is elkezdték újragondolni a Főkert szakemberei. Évekkel ezelőtt németországi, franciaországi mintákat vettek át, de a hazai klíma más, ezért az akkor kiültetett fajták hosszú távon nem alkalmasak a magyar körülményekre.
Alternatív gyepgazdálkodás
Az intenzíven fenntartott gyepeket csak néhány pázsitfaj uralja, rendszeresen öntözni, műtrágyázni kell az ilyen felületeket. Ha önfenntartóvá szeretnék átalakítani és a flóráját gazdagítani virágos kétszikűekkel, ahhoz idő és új megoldások kellenek.
Létezik a nyírt és a nyíratlan megoldások kombinációja is, ami növeli a biodiverzitást. Nyírás nélkül művelhetők például a ligetes erdő- és cserjeszélek, a terület többi része pedig rendszeresen nyírható. Ha szeretnénk gazdagítani a flórát, akkor sem kell az egész gyepet feltörni és magágyat készíteni, osztotta meg a tapasztalatait a hallgatósággal az előadó. A meglévő növényvilág színesíthető úgy is, ha csak kisebb gyepterületeket törünk fel és telepítünk be olyan gyepalkotó kétszikűekkel, melyek megtalálhatók a bolygatatlan természetben. Egy másik módszer a kaszálékkal való vetés, amikor a kaszálékot helyben tartjuk és hagyjuk a benne lévő magokat kiperegni.
A biodiverz fenntartásnál fontos a tudatosság, többet kell gondolkodni, de kevesebbet kell cselekedni, mint az intenzív fenntartású területen. Végig kell gondolni, hogy mikor és miért nyúlunk a területhez, ismerni kell a növényeket és az éghajlatot, tudni kell, minek mire van hatása. Például a biodiverz fenntartásnál a kaszálás időzítése odafigyelést igényel, mert évente mindig más növények magját tartják meg, így próbálva különböző fajokat, fajtákat is lehetőséghez juttatni. Nagyon fontos, hogy a lakosság ne érezze sehol sem az elhanyagoltságot, látható legyen, hogy a terület nincs magára hagyva. Fontos az ismertetőtáblák kihelyezése, az online felületeken való tájékoztatás.
Ha vannak kaszált és kaszálatlan felületek is egy adott területen, akkor látható, hogy foglalkoznak vele, csak már mások az elképzelések, mint korábban.
A művészeti alkotások többletértéket adnak a területhez, például a Gellérthegyen kőgolyók imitálják azt, ahogy gurulnak lefelé, nyomukban nyírt a gyep, körülöttük pedig meghagyták a méhlegelőt. Az utóbbi években a méhlegelőprogram nemcsak Budapesten, de a vidéki nagyvárosokban is megerősödött. Folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a program céljáról és arról, miért hagyták megnőni a növényzetet, miért várnak az első kaszálással júniusig vagy akár augusztusig.
Magkeverékek különböző célra
A rövid életű egynyáriak magkeverékeit ott érdemes vetni, ahol ideiglenes megoldásra van szükség, például egy fejlesztés előtt álló építési területen. Az évelő-magvetések viszont ott használhatók inkább, ahol tartós megoldásra kell törekedni, nehezen fenntartható területen, extenzív területek rendezésekor, és ahol növelni szeretnénk a biodiverzitást. Ebben az esetben a legnagyobb kihívás, hogy a fenntartók felismerjék, mi a gyom és mi a haszonnövény, ami nem mindig egyértelmű.
Évelő vadvirágok keverékéből vetettek négyzetméterenként 1,5-2,5 és 2,5-3 grammot, a tapasztalatuk szerint a középértékű, 2,5 gramm magvetéssel lett tökéletes a felület. Az Óbudai-szigeten próbálták ki kisebb parcellákban azokat a magkeverékeket, melyeket később a Pünkösdfürdő Parkban vetettek. Volt köztük csak évelőket tartalmazó, de volt biotóp-magkeverék is, ami 60-70%-ban pázsitfüvet, amellett évelőket tartalmazott. A Pünkösdfürdő Park gyümölcsösében főleg pillangósokból álló sorköz-magkeveréket vetettek, a park másik részén intenzív fenntartású gyepet létesítettek sportolásra. A sorközbe vetett magkeverék egész évben zöld volt, kompakt maradt, a gyümölcsfák is láthatóan jobban fejlődtek a kialakult kedvező mikroklíma miatt.
Jó fajtaválasztás
Előrejelzések szerint a népesség 75%-a városlakó lesz pár évtizeden belül. Feladatunk olyan zöldfelületeket létrehozni, melyek biztosítják az életfeltételeket az oxigénszolgáltatás révén és az életminőség javítását célozzák meg, emelte ki Barabits Elemér, az Alsótekeresi Faiskola Kft. ügyvezető igazgatója. Ezt a célt leginkább a fákkal lehet elérni, mert olyan vastag zöldfelületi réteget hoznak létre, melyre más növények nem képesek. 10-30 méter magas ernyőt képeznek, lombfelületükkel párologtatnak, hűtenek, kondicionálják a környezetünket.
A sikeres faültetésnél elsősorban a folyamatosan változó környezeti szempontokra kell figyelni. Vannak állandó tényezők, mint a talaj típusa, de lényegesek a hirtelen megváltozó, erős hatású faktorok, köztük a hőmérséklet emelkedése és annak hatása a városokban.
A magasabb hőmérséklet generatív stádiumba sodorja a növényeket, hirtelen rengeteg termést hoznak és korán elöregszenek. Ha nincsenek kellően árnyékolva a fatörzsek, héjaszást szenvednek. A törzs 40-50 °C-ra is fel tud melegedni, 45 °C felett pedig a szövetei elhalnak. Az éghajlatváltozás következtében növekszik a napsütéses órák száma, erősödik az ultraviola-sugárzás, az üvegház hatású gázok mennyisége is nő, ami miatt tovább emelkedik a hőmérséklet. Érzékelhető, hogy mennyivel több már most a perzselési károsodás a lombozaton, mert a növényzet ezt a többletenergiát nem tudja elviselni.
Vannak hektikusan megjelenő változások is, például amikor januárban felmegy 20-25 °C-ra a hőmérséklet. A növények ilyenkor kilépnek a mélynyugalmi állapotukból. Ha ezután újra fagypont alá hűl a levegő, visszafagynak, fejlődésük lassul. Ezek a változások nem megszokott ökológiai jelenségek, hatásukra oda kell figyelni. A jó fajtaválasztáson kívül a jó minőségű ültetési anyaggal tudunk mindez ellen tenni.
A magyar szabvány is utat nyit ebbe az irányba, kompakt, arányos, többször átültetett fa vásárlását fogja ajánlani. Metszéssel lehet beállítani a gyökér-lomb arányt. Egy háromszor átültetett fa vásárlása után a lombfelületnek legalább a 20-30%-át el kell távolítani, hogy arányban legyen a gyökérzettel és a következő évi fejlődéshez megfelelő új rügyalapok, hajtások képződjenek. A kevesebb rügyalapból kevesebb hajtás lesz, ami kevesebb vizet használ fel. Ez víztakarékosságot jelent és jobb lesz az eredés is. Ezt a metszési műveletet célszerű lenne a faiskolákban elvégezni, növényvásárláskor szolgáltatásként adni.
Jelenleg az ültetési sikereket leginkább a metszettség befolyásolja. A metszés elhagyásából adódik a legtöbb kár, mert ha a fán túl nagy marad a lombfelület, azt a gyökérzet nem tudja ellátni, nem tudnak tisztességes rügyalapok fejlődni. Víz nélkül nincs növekedés, nincs fa. A víz nemcsak folyadék, tápláléka is a növénynek. Előnyösebb öntözési módokat kell alkalmazni, a zsákos és a csepegtető öntözések például egyenletesen tudják a vizet szolgáltatni.
A klímaváltozás hatásaként a törzssérülések is jelentősen megszaporodtak. Ha kiültetünk egy fát, aminek a lombkoronája a metszések miatt még nem regenerálódott, akkor a fa déli oldalát teljes erővel süti a nap.
A magas hőmérséklet miatt héjaszás keletkezik, a szállítószövetek tönkremennek. Ez ellen festéssel, szövet-, nádszövet-takarással védekezhetünk.
A faiskolában külön szolgáltatásként ezt is el lehetne végezni. A lombos fa a metszést, festést követően kerülne ki a faiskolából, és csak el kellene ültetni a jól előkészített ültetőgödörbe.
Mindenki érzi a klímaváltozás hatásait, át kell alakítani a fajtaszerkezetet. A télállóság nagyon fontos, de a növények hőtűrése, a hővel kapcsolatos viselkedése is lényeges lett. Németországban például mind több Kárpát-medencéből származó fafajtát ajánlanak telepítésre, mert azok életképesek az új körülmények között. Az Alsótekeresi Faiskola Kft. a hazai fafajokat szeretné jobban felkarolni, a programnak már vannak eredményei. Mindig a helyi fajta a legjobb.
