Japánban tavaly április és szeptember között összesen 489 vaddisznóban azonosították a CSP vírusát, ehhez jött a decemberi 50 újabb eset. A fertőzést a legnagyobb sziget, Honshu hat régiójában 27 prefektúrában elsősorban egyedi állatokban, illetve egy 52 egyedből álló csoportban azonosították, ezenkívül Shikoku két prefektúrájában 13 eset volt. Ez a régió az azonos nevű szigeten található Honshutól délre.
A járványok közvetlenül 789 vaddisznót érintettek – ezek az állatok elhullottak vagy selejtezés révén jutott a betegség a hatóságok tudomására
A CSF-járványban tavaly 73 384 házisertés volt érintett. A legutóbbi megbetegedések Tokió környékén Kodaira városában történtek tavaly november közepén – egy hat sertésből álló, nem kereskedelmi célú állomány volt érintett. Egy állat elpusztult, a többit megsemmisítették. Ezzel 2018 óta 85-re növekedett Japánban a helyi sertésekben előforduló CSP-járványkitörések száma.
2019 októbere óta Japán 39 prefektúrájában, köztük Tokióban engedélyezték a házisertés klasszikus sertéspestis elleni vakcinázását.
A WOAH szerint az ASP-hez hasonlóan a CSP is bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, A hasonló elnevezések ellenére a CSP-t és az ASP-t nem rokon vírusok okozzák.
A CSP leggyakrabban a vírussal fertőzöttek közvetlen érintkezésével terjed. Fontos tudni, hogy a CSP-vírus hűtött sertéshúsban hónapokig, fagyasztott húsban pedig évekig képes életben maradni.
Irodalmi adatok a feldolgozott húsárukban, mint például a szalámi, 90 napos túlélési rátáról számoltak be, míg az ibériai sonkában még 252 nap után is találtak fertőzőképes virionokat (sejteken kívül életjelenségeket nem mutató, csak genetikai információt hordozó vírusrészecske).
Ugyanakkor érzékeny a gyors hőmérséklet-változásokra, mint például a felolvasztásra, majd az újra lefagyasztásra.
