Oktatás a soproni erdőkben

A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola utolsó diákjai 1918 decemberében hagyták el Selmecbányát, de a felsőfokú erdészeti oktatás csak 1919 áprilisában indulhatott meg Sopronban, miután a főiskola személyzete és hallgatói birtokba vették a Károly laktanyát. A két világháború közötti időszak viharos éveinek végére az addig Sopron szabad királyi város tulajdonát képező erdők 1945-ben az állam tulajdonába kerültek.

Kezdetektől mintagazdaság

1951-ben a Földművelésügyi Miniszter rendeletével megalakult a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság azzal a céllal, hogy az akkori Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti Technikum és a Soproni Erdészképző Iskola részére megteremtse az üzemi gyakorlati oktatás széles körű lehetőségeit, a jogelőd Soproni Állami Erdőgazdaság üzemi feladatainak egyidejű elvégzése mellett. A rendelet szervezeti és működési szabályzatot is tartalmazott, amit 1953-ban pontosítottak. Ennek egyik fontos és a mai napig élő része, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság olyan tervkötelezett vállalat, mint bármely más állami erdőgazdaság, tervezési, számviteli és ügyviteli módszerei azokéval azonosak, de termelési feladatait, valamint beruházási szükségleteit az oktatási cél határozza meg.

Tehát már az alapításkor megfogalmazódott az az elv, hogy a gyakorlati oktatás csak akkor lehet hatékony, ha az működő vállalati keretek között zajlik.

A másik lényeges momentum, a szervezeti és működési szabályzat egyértelműen kimondja, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaságot – mint elsősorban gyakorló és bemutató gazdaságot – minta-erdőgazdasággá kell fejleszteni.

Az oktatás középpontjában már az 1950-es évek elején is a Soproni Erdészet hegyvidéki erdőterületei álltak, mivel könnyen elérhetőek voltak a városból, a campusból. Az 1953-ban Röjtökmuzsaj-Iváni erdőtömbbel kibővült gazdálkodási terület már Magyarország jellemző erdőállományainak többségét be tudta mutatni.

A Sopron környéki erdők földrajzi elhelyezkedésük és a termőhelyi adottságok miatt sokszínűek. Alig néhány kilométeren belül megtalálható a molyhos tölgyes karszterdő, a patakmenti ligeterdő vagy a szubmontán bükkös. A Fertő sztyepprétjeit az alpesi jellegű hegyvidéki erdőkkel összekötő táj és az azt tarkító erdők számtalan növény- és állatkülönlegességnek adnak otthont. A környezeti adottságok tehát kiválóak az elméleti tanulmányok alátámasztására.

Elismert reform Az európai erdészeti felsőoktatási intézmények munkáját koordináló nemzetközi szervezet, a Silva Network idei konferenciáján bemutatott hazai oktatási reformfolyamat nemzetközi figyelmet és elismerést kapott, kiemelve, hogy a tantervi megújulás során a Soproni Egyetem képes volt az erdész szakma gyakorlati képviselőinek széles körét megszólítani. Így nem csoda, hogy a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karát kérték fel a soron következő, 2023-as rendezvény megtartására Sopronban.

Átjárható képzés

A Soproni Egyetem 2022-ben az elmúlt három évtized legátfogóbb tantervi reformját hajtotta végre. Az oktatás egymással párhuzamosan újult meg az erdőmérnöki, faipari mérnöki és kreatívipari, közgazdaságtudományi és pedagógiai karokon, a hazai felsőoktatás szinte egészére kiterjesztett, új alapítványi egyetemi struktúra bevezetéséhez kapcsolódóan. Sopronban ennek fontos lépése volt, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG) és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) is csatlakoztak a Soproni Egyetemért Alapítványhoz.

A reform célja az volt, hogy az egyetemi képzések minél jobban alkalmazkodjanak a piaci igényekhez, rugalmas, gyakorlatorientált oktatás valósuljon meg. Jelenleg az Erdőmérnöki Karon erdőmérnöki, földmérő, földrendező mérnöki, természetvédelmi mérnöki és vadgazda mérnöki szakokon tanulhatnak a hallgatók.

A reform olyan alapelveket követ, mint az óraszámok csökkentése, nagyobb hangsúlyt helyezve az önálló, kreatív gondolkodást igénylő hallgatói munkára.

A szakmai bevezetőtárgyak során a hallgatók már igen korán megismerkedhetnek az alapvető szakmai fogalmakkal. A képzés további szakaszában lehetőség nyílik bizonyos szintű szakosodásra, illetve más karok, szakok tárgyköreinek hallgatására is. Az órákat a legismertebb gyakorlati szakemberek tartják. A tantervek pedig úgy készültek, hogy elősegítsék a tanulmányok egy részének külföldön történő elvégzését.

Az egyetemen belüli együttműködés lehetőséget ad arra, hogy egyes képzési irányok erősségei beilleszthetők legyenek más karok képzéseibe. Így például az Erdőmérnöki Karon a műszaki alapozó tárgyakat és a faanyagtani ismereteket a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, a közgazdasági és specifikus erdészeti üzemgazdaságtani tárgyakat a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar és az ERTI ökonómiai osztálya, valamint az erdőpedagógiai, kommunikációs ismereteket a Benedek Elek Pedagógiai Kar ehhez legjobban értő kollégái oktatják. Mindezek mellett kiemelt hangsúlyt kap az idegen nyelvek oktatása.

Napi szintű kapcsolat

Az Erdőmérnöki Kar hagyományosan jó együttműködést ápol a szakközépiskolákkal, folyamatos átmenetet biztosítva a felsőfokú képzésekbe.

Önálló munkát is végeznek „hetesi rendszerben”, 5-6 fős csoportokban a napi munkákhoz csatlakozva. Műszaki, ökonómiai, vadgazdálkodási, természetvédelmi, erdőművelésierdővédelmi, erdőhasználattani, erdészeti ökológiai témákban tudományos diákköri dolgozatok, szakdolgozatok és diplomamunkák kidolgozására fogadják a hallgatókat a TAEG és az ERTI munkatársai.

Terepi gyakorlatok

Napjainkban az elmúlt évtizedekhez képest még szorosabb a kapcsolat és az együttműködés a Soproni Egyetem és a Tanulmányi Erdőgazdaság között, köszönhetően a közös tulajdonos, a Soproni Egyetemért Alapítvány munkájának.

A jelenlegi oktatásban a Soproni és a Síkvidéki Erdészet mellett az erdőgazdaság igazgatósága és a fafeldolgozó üzem munkatársai is részt vesznek.

A csemetekerti gyakorlatok térségi szinten egyedülálló lehetőséget nyújtanak. Az erdőművelési, erdőhasználati és erdőrendezési terepi gyakorlatokra a Soproni-hegyvidék erdeiben és a síkvidéki erdőterületeken, változatos termőhelyi viszonyok között van lehetőség, a szakszemélyzet személyes hozzájárulásával.

Az erdőgazdaság erdei iskolai tevékenységében új fejezet nyílt a Károly-magaslati és az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpontok átadásával. A Soproni-hegység természeti értékeit bemutató kiállítások, a vadaspark és az interaktív tantermek új lehetőséget adtak, hogy a Benedek Elek Pedagógiai és az Erdőmérnöki Kar hallgatóit be lehessen vonni az erdei iskolai oktatásba. A minősített Muck Endre Erdészeti Erdei Iskolában a hallgatók részt vehetnek a környezeti nevelésben a foglalkozásokkal, a jeles napi rendezvényekkel vagy az erdei táborozásokkal.

A gyakorlati oktatás feltételeinek biztosítása mellett a TAEG Zrt. helyet ad és aktívan részt vesz a kutatási programokban is. Ez az érintett kutatóműhelyek és a társaság számára is a gyakorlatban felhasználható eredményekkel jár.

70 éve a TAEG Zrt. legfontosabb közcélú szerepvállalása az erdészeti és faipari közép- és felsőfokú oktatás gyakorlati tevékenységének és a kutatási feladatainak széles körű támogatása. Ezek alapján fogalmazódik meg a TAEG Zrt. küldetése: Oktatással a természet oldalán.

Dr. Heil Bálint
Soproni Egyetem Erdőmérnöki kar

Bánáti László, dr. Takács Viktor
TAEG Zrt.