0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

Az engedélyhez kötött gyérítése csak felületi kezelés

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.

Normal
0

21

false
false
false

HUAz engedélybe foglaltak azonban csak az adott kijelölt területen és meghatározott időpontban valósulhatnak meg, és csak bizonyos elejtési kvóta betartása mellett.

Az erdei vagy mezőgazdasági vadkárok esetében a vadkárbecslő felmérése után a gazdálkodót megilletheti a kártérítés, a kárókatona károkozását követően viszont nem jár kártalanítás a halgazdaságok részére.

Természetes és mesterséges vizeken egyaránt jelentős kárt okoz, a Balatonon például rendszerint zajlik a gyérítésük, de számottevő eredményt a partról nem lehet elérni. A Balaton vízfelületén ellenben nem lőhető a kormorán, mivel a hatóság szerint ott a gyérítéssel a védett, vonuló madarakat zavarnák a vadászattal. Az már más kérdés, hogy maga a kárókatona is zavarja ezeket a madarakat és a halállományt is.

Nemcsak a hal elfogyasztásával okoz kárt, hanem a halak sebzésével, parazitás halbetegségek terjesztésével, valamint a telelő, nyugalmat igénylő halállományok megzavarásával.

A kormoránok kolóniát alkotva megtelepednek a part menti fákra, ahol hosszabb távon nagy mennyiségben felhalmozott ürülékükkel tönkreteszik a part menti környezetet, így más fajok, például a szürke gém vagy a kócsag fészkelőhelyeit is.

Az egyetlen átmeneti megoldás a károk enyhítésére a vízfelületek lefagyása lenne, de a jelenlegi kiszámíthatatlan időjárása, a mindegyre enyhülő telek ezt aligha teszik lehetővé. Ellenben egyre többen támogatják vadászható vadfajjá tételét.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu