0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Izland lehet Európa éléskamrája?

Meglepő kijelentés lehet, hogy egy nem kifejezetten mezőgazdaságáról híres ország mégis fontos élelmiszertermelővé léphet elő. Ez persze egyelőre csak elmélet, ám a Reichman Egyetem egyik kutatója szerint akár 40 millió európai ember élelmiszerbiztonságáról gondoskodhat a szigetország.

Dr. Asaf Tzachor, a Reichman Egyetem Fenntarthatósági Iskolájának tanára az izlandi, dán és brit környezetvédelmi és táplálkozástudományi tudósokkal együttműködve azt állítja, hogy a vízenergiából és geotermikus forrásokból származó megújuló energiával fejlett biológiai reaktorokban tenyészthetnének spirulinát (egy fehérjedús cianobaktériumot), amivel a szigetország jelentősen hozzájárulhatna Európa fehérje-önellátási törekvéseihez – írja a Phys.org.

Ezzel Izland több százezer tonnányi fenntartható, fehérjében gazdag biomasszát állíthatna elő, és teljesen önellátóvá válhatna fehérjéből, sőt, a többi észak-európai országot is el tudná látni.

Az új tanulmány a különböző energiaelosztási forgatókönyvek technikai megvalósíthatóságát vizsgálja az újszerű élelmiszertermelési rendszerek esetében. A legkonzervatívabb forgatókönyv szerint a jelenleg beépített kapacitás 15 százalékának átcsoportosításával Izland önellátóvá válhatna fehérjéből, biztosítva a 2030-ra előre jelzett 390.000 fős lakosság fehérjeszükségletét, és a kiváló minőségű fehérjék nettó exportőrévé válhatna.

A legambiciózusabb forgatókönyv szerint pedig nemcsak önellátóvá válna az ország, de emellett jelentősen hozzájárulna Dánia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Jersey, a Man-sziget, Guernsey és a Faroe-szigetek élelmiszerbiztonságának biztosításához is. Ezzel milliókat etetne évente, és több tízmilliókat az elkövetkező évtizedekben.

Jelenleg az Európai Unió erősen függ a magas fehérjetartalmú takarmánynövények importjától annak érdekében, hogy a belföldi igényeket kielégítse. Ilyen például a szójabab.

Az EU adatai szerint a tagállamok az általuk felhasznált fehérjének 75 százalékát kénytelenek importból fedezni, amibe beletartozik a felhasznált szójapogácsa 95 százaléka.

A harmadik felektől való függőség miatt az európai országok ki vannak téve a fehérje-ellátási lánc zavarainak, beleértve az olyan problémákat, mint a COVID-19 járvány, illetve az olyan rizikókat, mint a növényi kártevők, betegségek, vagy az időjárási viszontagságok. Mindezek miatt az európai élelmiszerbiztonság sérülékeny, különösen az éghajlatváltozás kiszámíthatatlan, akut és krónikus hatásai miatt.

Emiatt a fehérje-önellátás témája előtérbe került az európai politikában, és az olyan kezdeményezések, mint például az EU fehérjeprogramja, a helyben előállított alternatív fehérjeforrások fejlesztésének ösztönzését és felgyorsítását célozzák.

A mostani tanulmány rámutat az Izlandban rejlő kiaknázatlan és jelentős potenciálra, amely hozzájárulhat az európai fehérje-önellátási tervek megvalósításához. Azt is hangsúlyozza, hogy

ez környezeti szempontból is jelentős előnyöket hordoz, mivel az izlandi biomassza-reaktorokból származó minden kilogrammnyi fehérjedús Spriulinea fogyasztásával – marhahús helyett – 0,315 tonnányi szén-dioxid kibocsátását lehet megakadályozni.

A legambiciózusabb forgatókönyv szerint az alternatív fehérjék izlandi előállítása több mint 75 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzné meg, ami az összes európai ágazat negyedéves üvegházhatású gázkibocsátásának 7,3 százaléka.

Dr. Asaf Tzachor, a tanulmány vezető szerzője megjegyzi, hogy a szándékuk az volt, hogy három kritikus téma – élelmezésbiztonság, a fehérje-önellátás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem – szereplőit ösztönözzék gondolkodásra és cselekvésre, és egy olyan lehetőségre irányítsák a figyelmet, mely egy hatékony, könnyen elérhető választ kínál mindhárom cél együttes eléréséhez.

Forrás: phys.org