Erdeink a legjobb kezekben vannak

Három állami erdőgazdaság vezérigazgatóját kérdeztük, kell-e féltenünk Magyarország zöld kincsét.

Fotó: Virág Vivien

Tavaly augusztus elején, miután a kormány rendeletben módosította a fakitermelés szabályait, olyan szalagcímek láttak napvilágot a sajtóban, miszerint mértéktelen fakitermelés vár a hazai erdőkre, még a természetvédelmi területeken is. A témában megjelent cikkek hitelessége különösen annak fényében megkérdőjelezhető, hogy

Szigorú szabályokhoz kötött

Az 5/2022. számú agrárminiszteri utasítás egyértelmű szabályokat fogalmaz meg a védett és Natura 2000 oltalom alatt álló őshonos fafajú erdők tarvágási tilalmával és a vegetációs időbeli fakitermelési lehetőségekkel kapcsolatban, valamint megerősíti, hogy a többlet tűzifa igényeket az elsősorban gazdasági célú akácosokban rejlő tartalékok kiaknázásával kell kielégíteni.

Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója ennek alátámasztásaként elmondta, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült. Tehát amennyiben az energiaellátási krízis miatt a lakossági és közületi tűzifaigény ezt indokolja, a fenntarthatósági kereteken belül az előre tervezettnél nagyobb mennyiségű fát tudnak biztosítani. Ellenkező esetben a hazai erdőgazdálkodás fakitermelése az idei eredeti tervek szerint zajlik.

Ehhez Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója hozzáfűzte, hogy

a kormányrendelet nem változtatja meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlatát, céljuk továbbra is a fenntartható erdőgazdálkodás.

Azt is hangsúlyozta, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült felhalmozni. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatók, szükség esetén tudnak több faanyagot elérhetővé tenni úgy, hogy magát az erdőt mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetik. hangsúlyozta a szakember.

Fotó: Virág Vivien

Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója az általa vezetett állami erdőgazdaság példáján ismertette a hazai tűzifatartalék képződésének tendenciáját. A Mecsekerdő Zrt. mintegy 55 ezer hektárnyi erdőterületet kezel, élőfakészlete évente körülbelül 380 ezer köbméterrel gyarapodik. Ebből 290 ezer bruttó köbméter faanyagot termelnek ki az erdőtervi lehetőségek, a faállomány állapota, valamint a természetvédelmi célok figyelembevételével. Végül évente átlagosan 228 ezer köbméter rostfát, tűzifát és energetika alapanyagot juttatnak piacra. Mindez azt is jelenti, hogy

az általuk kezelt erdők fakészlete évente megközelítőleg 90 ezer köbméterrel nő, tehát van tartalék a rendszerben.

Ősszel a 2022-es tervek szerint folytatják tevékenységüket. Így a Mecsekerdő a fenntarthatósági elvek mentén, a természetvédelmi szabályozás maximális betartásával képes ellátni tűzifával a baranyai lakosságot.

A Pilisi Parkerdő 65 ezer hektáron gazdálkodik a főváros és tágabb térségében, működési területén jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Reinitz Gábor elmondta, hogy évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítanak, melynek több mint 50 százaléka lakossági tűzifa. Ez a mennyiség az idei évben is ütemezetten rendelkezésre áll.

Bőséges tartalék Magyarország erdőterülete mintegy kétmillió hektár, melynek 56 százaléka állami, a többi pedig magán-, illetve önkormányzati, egyházi tulajdonban áll. A hazai fakészlet mára elérte a 400 millió köbmétert, ez természetes úton évente 13 millió köbméterrel növekszik. Ebből a növekményből azonban csupán körülbelül bruttó 8 millió köbmétert termelnek ki évente, aminek köszönhetően jelentős tartalék képződött – a KSH adatai szerint 2010 óta megközelítőleg 45 millió köbméterrel nőtt a hazai fakészlet. Fotó: Virág Vivien

Megugrott a kereslet

Számos tévhit látott napvilágot a tűzifa száradási időszakára vonatkozóan is, miszerint az adott évben kitermelt tűzifamennyiség majd csak a következő évben használható fel tüzelőként. Ez az állítás azonban csak a hengeres fára vonatkozik, és a száradási idő jelentősen lerövidíthető, kedvező időjárás esetén akár 3-4 hétre is a hengeres fa mihamarabbi feldarabolásával, hasításával és megfelelő helyen (esőtől védett, jól szellőző) tárolásával. Tovább segíti a száradást, ha a fával fűtők a fűtőberendezés mellett biztonságosan elhelyezett módon előre betárolnak 2-3 napi tüzelőt, mielőtt fűteni kezdenének vele. Az akár frissen kivágva is használható akáctűzifa esetén is javítja a fűtés hatásfokát, ha sikerül kiszárítani, mielőtt a kályhába tesszük.

Ezen a negatív trenden a 2020 tavaszán megjelent Covid-járvány változtatott: kitolódott a fűtési szezon, hiszen napközben is otthon voltak az emberek, többet kellett fűteni és valószínűleg kedvezően befolyásolta a keresletet az emberek jövedelmi helyzetének javulása is. Mostanra pedig a háború okozta energiaválság és -árrobbanás még inkább megemelte a tűzifaigényt a lakosság körében. A Mecsekerdő Zrt. például a korábbi évekhez képest 85 százalékos igénynövekedést tapasztalt, de a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél és az Egererdő Zrt.-nél is hasonlóan nőtt a tűzifa kereslete.

Fotó: Virág Vivien

Ez sajnos feltételezi az illegális fakitermelés gyakoribbá válását. Ennek kapcsán Dobre-Kecsmár Csaba ismertette, hogy a 2010–2022 közötti időszakban a falopások száma csökkent, köszönhetően a szigorodó – tűzifa-kereskedelmet is érintő – jogszabályi környezetnek.

Az Egererdő Zrt.-nél még tavaly nyáron sem tapasztalták, hogy több az illegális fakitermelés, de a hidegebbre forduló időjárás és a tűzifa iránti kereslet megugrása változtathat ezen a trenden, emiatt fokozottan felkészülnek az erdők őrzésére.

Az erdőterületeiket és készleteiket a kerületvezető erdész kollégák őrzik, együttműködve a helyi rendőrséggel és polgárőrséggel, valamint technikai eszközöket, éjjellátó kameracsapdákat is kihelyeztek az erdőkben a fatolvajok lefülelésére, hangsúlyozta a vezérigazgató.

Új kihívások

Fotó: Virág Vivien

Különösen fenyegetett fafaj a bükk, amelynek állományai tavaly a Mecsekben jelentős aszálykárt szenvedtek el. Az éghajlatváltozásból származó további problémákat pedig csak tetézi az inváziós fajok terjedő károsítása. Mindennek tükrében a vezérigazgató az elegyesség, a szerkezetesség, a genetikai változatosság, az állékonyság növelését látja megoldásnak, továbbá a klímaváltozáshoz alkalmazkodó szaporítóanyaggal való erdősítést.

Dobre-Kecsmár Csaba szerint a várható klimatikus hatásokat előrevetítő klímamodellek figyelembevételével lehet megválasztani, hogy milyen fajokkal érdemes erdősíteni. A hatások enyhítésére pedig csak az aktív erdőgazdálkodói beavatkozások jelenthetnek hatékony megoldást. Ennek egyik eleme az erdőterületeken való vízvisszatartás a meglévő vizes élőhelyek megőrzésével és újak kialakításával.

Reinitz Gábor a minél nagyobb területen történő erdőborításban látja a klímavédelmi lehetőségeket.

A Pilisi Parkerdő kezelésében lévő fővárosi erdőkben a tavaly megújult erdőterv szerint a folyamatos erdőborítással kezelt területek arányát az eddigi 42-ről 75 százalékra emelték.

E hosszú távú stratégiai programban kezelt erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és közjóléti funkcióinak erősítése az elsődleges cél.

Azzal mindhárom szakember egyetért, hogy az erdőkből származó faanyag – mint hazánk egyetlen újratermelődő nyersanyaga – felhasználásával csökkenthető a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, míg az erdősült területek fenntartható hasznosítása a klímavédelmi célokat szolgálja. A magyar jogszabályok és erdőgazdálkodási kultúra pedig hosszú távon biztosítja erdeink értékeinek megőrzését.