Az evolúciós antropológus által leírt tanulmány szerint a gyerekek nemcsak megértették a kutyák vágyait, de még hajlandóságot is mutattak arra, hogy segítsenek rajtuk, noha a kutyáknak vajmi kevés esélyük volt, hogy viszonozzák a szívességet.
A segítőszándékot fokozta, ha a gyermek családjának volt kutyája, vagy ha egy kis testű kutyáról volt szó, akinek fizikális adottságai miatt még kevesebb esélye volt megszerezni a jutalomfalatot, mint nagyobb társainak.

A kutatók szerint ez egyértelműen azt jelenti, hogy már a 20 hónapos emberek is képesek dekódolni a kutyák viselkedését, kiolvasni abból szándékaikat, és ezek alapján segíteni nekik.
Az egyelőre még megválaszolatlan kérdés, hogy az ilyen korosztályú gyerekek más háziállatokkal is ilyen viselkedés-, magatartásformát tanúsítanak, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a szemkontaktust kereső kutyák esetében könnyebben létrejön, beindul a segítői szándék a gyerekeknél, mint például egy sertéssel szemben.