Back to top

A klímaváltozás hatékony vízgazdálkodási megoldásokat kíván

A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak. A tavalyi drasztikus aszály után az enyhe tél és a belvizek is gondot okozhatnak, a vízgazdálkodás fejlesztése és a megfelelő földművelési technológiák alkalmazása elkerülhetetlen – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Szükség van a vízpufferek mihamarabbi kialakítására

A 2022-es év novemberig rendkívül vízhiányos volt, az alföldi térség évtizedek óta nem látott aszálytól szenvedett, a vízhiányból eredő kár több tízszeresére ugrott az átlagos évi 40 milliárd forintnak. Mindezek után

az év végére például közel 6 méter szintemelkedés jellemezte a Tiszát, és csak centik választottak el az I. fokú árvízkészültségtől, az elmúlt időszakban pedig napi 50 milliméter körüli csapadék is hullott egyes térségekben.

Zalában a belvíz okoz gondot
Zalában a belvíz okoz gondot
Fotó: MTI- Varga György
Az intenzív éghajlati szélsőségek egyre gyakrabban és radikálisabban befolyásolják a csapadék mennyiségét, hiányát, időbeni és térbeli eloszlását. A mezőgazdasági termelés egyik alapfeltételévé vált, hogy mihamarabb alkalmazkodjon a szélsőséges klimatikus helyzethez.

Általánosságban a magyarországi termőterületek közel harmada egyaránt kitett az aszálynak, valamint az ár- és belvíznek; a jelenlegi éghajlati viszonyokra, a hazai és globális tendenciákra is tekintettel a vízbiztonság megteremtésében pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem várható. Annak érdekében, hogy megteremtsük a vízbiztonságot, puffervízterekre van szükség, amelyek létrehozásában az állam mellett a termelőknek is van tennivalója.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján jelenleg a talaj telítettsége országosan eléri a 80-100%-ot a felső 1 méteres talajrétegben. Amennyiben folytatódik a csapadékos idő, esetleg havas lesz még a tél, abban az esetben a magasabb talajvízállású és a szikes területeken, továbbá egyes folyómenti térségekben jelentősebb belvízi elöntések is kialakulhatnak.

Ahhoz, hogy növelni lehessen a puffervíztereket, elsődleges feladat a többletvizek elraktározása, a csatornarendszerek medertározási kapacitásainak maximális kihasználása, a csatornák feltöltése, illetve – ahol lehet – feltöltve tartása. A vízkészletek megőrzésének jelenleg a medertározás a leghatékonyabb módja, amire a NAK a tél elején is felhívta a figyelmet, valamint arra, hogy nagyobb árhullám esetén a csatornák maximális feltöltése a belvizes területek kiterjedését is növeli. A csatornákban visszatartott vízoszlop a szomszédos mélyfekvésű területeken vízborításokhoz vezethet.

Tekintettel arra, hogy a tavalyi súlyos vízhiányhoz és aszályhoz hasonlókkal egyre gyakrabban meg kell majd birkóznia a mezőgazdaságnak, másként kell tekinteni a várhatóan sokkal ritkábban jelentkező többletvizekre, ár- és belvizekre. Víz- és agrárgazdálkodási szempontból is ki kell alakítani azokat a jó gyakorlatokat, amelyek kiegyensúlyozzák az évszakok, illetve a hidrológiai ciklusok szélsőséges vízháztartási viszonyait – különös tekintettel a természetes és mesterséges vízfolyások öblözeteiben.

A gazdálkodóknak érdeke a talaj védelme, szerkezetességének javítása, ugyanis ezen tényezők jelentősen hatnak a talaj vízvezető és vízbefogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, továbbá jelentősen csökkentik a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket.

Kiemelten fontos a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés, a megfelelő terület- és tájhasználat. A termőföldön való vízvisszatartás másik kulcsa a területi vízpufferek megteremtése.

Fontos a belvízelöntések termőföldön való lehető leghosszabb ideig tűrése, a területi vízvisszatartás biztosítása különösen a mélyfekvésű területeken, valamint mesterségesen kialakított (mikro)tározókban, vagy akár vápákban. A felszíni vízrendezési szolgáltatás lehetővé teszi a termőterületen az úgynevezett átjárható, művelésbe vonható füvesített vápák kialakítását, amelyek a többletvizeket összegyűjtik, helyben tartják, és idővel visszaszolgáltatják azokat a termőföldnek. Illetőleg síkvidéki területen magas potenciál van a vápák által történő vízmegtartásban.

Forrás: 
NAK-MAGOSZ közös sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?

A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.

Víztározók ellen tüntettek Franciaországban

Francia polgárok ezrei tüntettek március 25-én új mezőgazdasági víztározók építése ellen. A hónapok óta érlelődő konfliktus oka, hogy egy több mint 400 tagú szövetkezet 16 nagy víztározót épít annak érdekében, hogy a gazdálkodók a száraz hónapokban is öntözni tudják szántóikat.

Egyszerűsítés és díjmentesség a fúrt kutaknál

Továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat - közölte Nagy István agrárminiszter.

Fagykárok a gyümölcsösökben

Hőmérsékleti hullámvasúton jár időjárásunk, ami tavasszal gyakori eset. A délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakulnak ki, míg az ezt követő sarkvidéki eredetűben hóesés és éjszakai fagyok jönnek. Az elmúlt három éjszaka előfordult -1, -7 fokos fagyok súlyos károkat okoztak elsősorban a csonthéjasokban, főleg a kajsziban.

Holnapig érkezik a kárenyhítés

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte Nagy István agrárminiszter. A kormány több mint négyszeresére emelte az agrár-kárenyhítési alap forrásait.

Vetőmagadományok segítik a kárpátaljai magyar gazdákat

Magyarországi gazdák és agrárcégek vetőmagadománya is segíti a kárpátaljai magyar gazdákat a tavaszi vetési munkák során. Az 500 zsáknyi adomány átadására március 28-án került sor, Beregszászon.

Növényalkalmazás új szemlélettel - minierdők Budapesten

Az Ökológiai és gazdasági fordulat címmel februárban megrendezett szakmai konferencián a Miyawaki-minierdőkről és a klímaválsággal összefüggő növényalkalmazásokról is hallhattunk előadást. A japán mintára létrehozott minierdőkkel növelhetők a zöld szigetek a városokban.

Megkezdődik a Natura 2000 gyepekhez kapcsolódó támogatás kifizetése

A hónap végéig mintegy 12,5 milliárd forint értékű támogatást vehetnek fel az agrárvállalkozók a „VP4-12.1.1-16 „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” megnevezésű pályázati felhívás kapcsán - jelentette be Feldman Zsolt.

Érdemes alaposan tájékozódni, nem szabad megszokásból támogatást igényelni

Jó hír, hogy a támogatások gerincét adó jogcímek és az igénylés módja nem lesz teljesen ismeretlen a termelőknek, ugyanakkor a szabályokban sok a változás. A támogatási rendszer az eddiginél célzottabban segíti majd a kis- és közepes gazdaságokat, valamint jobban ösztönzi a generációváltást, illetve a környezet- és klímavédelem szempontjából előnyös gazdálkodói gyakorlatok alkalmazását.

Gólyalábon a költségek

A hivatalos adatok szerint a burgonya tavalyi termőterülete nem érte el a 8 ezer hektárt. Évtizedek óta csökken a vetésterülete, de arra kevesen számítottak, hogy 2022-ben összesen 7900 hektáron ültetnek krumplit.