0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Munka- és hobbilónak, sőt hippoterápiára is alkalmas

A Vas megyei Répcelakon élő Pap György gyerekkorában a téesz igáslovai mellett szívta magába a lovak szeretetét. 1986 óta tart saját lovakat; kezdetben magyar hidegvérű fajtát tenyésztett, az utóbbi öt évben váltott át a muraközire.

A ’80-as években, amikor még a kisgazdaságokban lóval dolgoztak, volt kereslet a hidegvérű ló iránt, illetve a jó minőségű vágócsikókat olaszországi exportra értékesítette. Öt éve azonban csak muraközit tart, amely a klasszikus magyar hidegvérű ló egyik típusa, kisebb testtömegű, finomabb felépítésű, elegánsabb megjelenésű, gyorsabb mozgású, kitartóbb munkavégzésű. Mint mondja, nagyon jó hátas- és kocsiló, de munkára már nem nagyon használják.

A legtöbben hobbiból, illetve szórakozásra tartják.

A takarmányt magának termeli. A rendszerváltáskor lezajlott privatizáció során jutott földhöz. Fő növénye a búza, kukorica, árpa, zab és napraforgó. Gazdaságában az aratáson és a bálázáson kívül mindent saját gépekkel maga végez. Szántói a környéken találhatók, nagyobb részük saját tulajdon, és amit bérel, azt is szeretné megvásárolni.

A megmentett tájfajta

A muraközi a klasszikus magyar hidegvérű ló tájfajtája. Testtömege kisebb, felépítése finomabb, mozgása gyorsabb és élénkebb, kitartóbb munkavégzés jellemzi. Sokoldalúan hasznosítható: kocsiba fogható, de nyereg alatt is ugyanúgy megállja a helyét. Jó takarmányhasznosító és hosszú az élettartama. A két világháború között leginkább a nehéz mezőgazdasági munkák során vették hasznát.

Küllemileg eltér a tipikus hidegvérű lovaktól.

Feje finom, testével arányos. Szeme nagy és kifejezésteli, fülei mozgékonyak. Nyaka magasan illesztett, közepesen hosszú, ám izmos, domború sörényéllel. Sörénye dús. Széles mar, izmos, egyenes, széles, gyakran középhosszú hát jellemzi. Ágyéka szintén középhosszú, széles és izmos. Fara hosszú, széles, egyenes, izmos, kissé csapott és jól barázdált. Mellkasa mély és dongás. Végtagjai gazdagon izmoltak, ízületei terjedelmesek, de a magyar hidegvérűnél kevésbé burkoltak, jóval kevesebb lábszőrzet jellemzi. Patái arányosak, kemények. Mar­magassága átlagosan 147-153 cen­timé­ter. Színe sárga, pej, fekete és deres.

Hidegvérű létére jól lovagolható, nyugodt vérmérséklete miatt hobbilónak, sőt gyereklovagoltatásra és hippoterápiás célokra is alkalmas.

Az 1920-as években még a hazai lóállomány egyötödét képezte, de – mint minden más magyar fajtát – a muraközit sem kímélte a második világháború.

Az állomány nagy része ekkor pusztult el. A mezőgazdaság gépesítése miatt, és mert nem tudott megfelelni a divatosnak számító sportlovakkal szembeni elvárásoknak, csaknem teljesen eltűnt. A megőrzését és fenntartását szolgáló ménes az Őrségi Nemzeti Parkban található. (Forrás: hidegverulo.hu/Takács Balázs)

Családbarát ló

Pap György szerint a muraközi lovak viselkedése mindig engedelmes, készséges és aktív. Szeretik az embert, szinte társként bánnak vele. Tanulékonyak, feltétlen munkakészségűek, könnyen kezelhető, nyugodt, „családbarát” lovak. Nagyon jó csikónevelő képességgel rendelkeznek.

„Tenyészteni csak jó benyomású, hiba nélküli lovat érdemes”

– mondja Pap György, aki hozzáteszi, a választásra kerülő féléves csikón már megítélhető a külső testalakulás. El kell bírálni, hogy érdemes-e tenyésztésbe fogni, amit a tenyésztő egyesület bíráló bizottsága végez el a lovak egy-, illetve kétéves korában, a tenyésztés helyén. Ilyenkor a tenyésztő felvezeti és felállítja az állatot, a szakemberek pedig javaslatot tesznek, hogy folytatódjon-e a tenyésztés. A mének pedig első és másodszintű ménbírálaton vesznek részt.

A muraközi kancacsikót 600, a méncsikót 400 ezer forint körüli áron lehet eladni, amely nem kecsegtet nagy haszonnal, ha figyelembe vesszük a növekvő költségeket. Pap György a takarmányt megtermeli, de az üzemanyag és az egyéb inputok áremelkedése megmutatkozik a növénytermesztési és szállítási költségekben. Jelenleg öt kancát tart, és mindegyikkel pályázott az őshonos fajtafenntartó programba. A részvétel azonban csak tartási kötelezettséggel jár, a szaporításról az aktuális lehetőségei, céljai szerint dönt.

Jelenleg két csikó szaladgál az öt kanca körül a kisvárosi háza udvarán kialakított tágas karámban.

A széna és a zab mellett ásványianyag-kiegészítést kapnak nyalósó formájában. A csikókat, lovakat félévente féreghajtózza, elvégezteti az állategészségügyi szabályokban előírt vérvizsgálatokat és beadatja az előírt védőoltásokat.

Egészséges állomány esetében a fajtának nincs jellemző betegsége, egészséges patával rendelkezik. Idegen tenyészetű állománnyal nem érintkeznek a lovai, aminek köszönhetően kisebb a fertőzésveszély.

A muraközi tartását bárkinek jó szívvel ajánlja, aki képes biztosítani számára a minél természetesebb feltételeket. Nagyon szereti ugyanis a szabadtartást, a napfényt, a természetes mozgást. Minél több hely áll rendelkezésére, annál kényelmesebb a tartás a gazdának és a lónak is. Fedett beállóra nincs szükségük a muraközi lovaknak, jól bírják a telet, amire fel is készülnek a szőrük megnövesztésével.

Tél végén, kora tavasszal ellenek, utána 9 napra következhet a fedeztetés, de van, aki vár egy-két ciklust a szabadtartás miatt, hogy minél enyhébb időben elljen újból a kanca.

A tenyésztő egyesületnek saját tenyészménjei vannak, amiket kihelyez a tulajdonosokhoz meghatározott fedeztetési díjért. Ha a vemhesülés nem sikerül, a gazda a következő ciklusban megint hozhatja a mént.

A vemhes kancák esetében különösen ügyelni kell a takarmányra, hogy ne legyen penészes, dohos. Figyelni kell arra is, hogy mozgatás, terhelés után ne kapjanak hirtelen hideg vizet, mert az károsíthatja a tüdejüket, illetve belső szerveiket.

Az elléshez jellemzően nincs szükség emberi segítségre, de előfordul, hogy a csikó mégsem marad életben, mivel nem sikerül a kancának táplálnia. Az ikerellés nagyon ritka. Pap György ötös csapatában él egy 21 éves kanca, amely 2 éves kora óta – 2 év kihagyással – minden évben ellett. Tapasztalata szerint a folyamatos ellés tartás, odafigyelés és fedezőmén kérdése.

A lovak nagyon szeretik és keresik egymást, családiasan élnek, de ha idegen állat kerül közéjük, nehezen fogadják be – ilyenkor nagy türelemre és odafigyelésre van szükség.

Szőrüket, patájukat naponta ápolni kell. Szabadtartásban a patkolás nem szükséges, de a körmöztetés hathetente ajánlott.

Ad libitum is lehet etetni őket, de Pap György reggel és este tesz eléjük szénát, abrakot napi egyszer ad, mivel nincsenek munkára fogva. Ennél többet kapnak azonban a fejlődő csikók és a szoptatós kancák, egyedileg, bokszban elkülönítve.

Úgy véli, a lótartáshoz célszerű alaptudást szerezni, akár tanulással, a tenyésztőtársaktól, akár szakmai lapokból, könyvekből, de aki nagyon szereti az állatot és nagyon kötődik hozzá, az előbb-utóbb a szakmai feltételeknek is meg fog felelni.

Tíz évig alelnöke volt, tavaly óta pedig elnöke a répcelaki gazdakörnek. Mint mondja, szereti az embereket, a gazdatársakat, amit lehet, megtesz értük. A 45 fős tagság egy része már inaktív, más szakmához hasonlóan jellemző az öregedés, kevés a családon belüli utánpótlás. Az összejöveteleket novembertől márciusig tartják.

Szakmai fórumokat rendeznek – például a gépesítésről, növénytermesztésről, ter­mény­felvásárlásról, inputanyagokról –, ame­lyekre előadókat hívnak ismerős cégektől.

Szakmai kirándulásokra, mezőgazdasági kiállításokra mennek, valamint testvérkapcsolatot ápolnak egy szlovéniai gazdakörrel. Kezdetben közös inputbeszerzéssel is foglalkoztak, de nehéz volt összeegyeztetni az igényeket, összeszervezni a nagyobb rendelési mennyiségeket.

Hivatalosan a feleségével üzemelteti az őstermelői családi gazdaságot, de mivel a neje a csornai mezőgazdasági technikumban tanít, lányuk pedig már önállóan él és gyógyszerészként dolgozik, a tennivalók zöme rá hárul. Saját háztartásuk céljaira disznót és baromfit is tart. Azt azonban megfogadta, hogy amíg az egészsége engedi, mindig lesz lova. Mint mondja: „Hatalmas ambíciót, szeretetet nyújt, beleszívódott a vérembe. Enélkül nem is tudnék lenni!”.

Forrás: Kistermelők Lapja