Sikerülhet felzárkóztatni a hazai agráriumot

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusban írta alá a hazai gazdák és mezőgazdaság védelmét szolgáló együttműködési megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a MAGOSZ-szal – húzta alá Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója -, aminek alapvetése, hogy

Az együttműködésnek köszönhetően a tavalyi év nehézségei ellenére is sikerült eredményeket elérni.

A magyar agrárium bizonyította válságállóságát és nemzetstratégiai ágazattá vált a mögöttünk álló kihívásokkal teli időszakban – hangsúlyozta Nagy István. A tárcavezető szerint az agrárium és a kormány komoly együttműködésének, a soha nem látott mértékű támogatásnak köszönhetően sikerülhet elérni a 2030-ra kitűzött agrárcélokat: másfélszeresésére emelni a termelékenységet, kétszeresére növelni a hozzáadott értéket és 50 százalékkal, 15 milliárd euróra bővíteni a kivitelt.

A most kezdődő uniós költségvetési ciklusban 14,7 milliárd euró áll az ágazat rendelkezésére, a kiszámítható támogatáspolitika pedig a nehezebb körülmények között is támaszt jelent a gazdálkodóknak.

Jelenleg az új feltételrendszer megismerése és alkalmazása a legfontosabb feladat. Öt jogcímen összesen 1340 millió euró, 539 milliárd forint közvetlen terület-, illetve állatlétszám-alapú támogatást lehet igényelni a tavasszal benyújtható egységes kérelmekben. A már megkezdett fórumok mellett hamarosan tájékoztató anyagok, kiadványok és önálló honlap is segíteni fogjak a források lehívását.

Az új KAP-ban egyebek mellett újraelosztó támogatás, új agrárökológiai program áll a gazdák rendelkezésére, magasabb támogatásra számíthatnak a fiatal gazdálkodók, valamint a kertészek és az állattartók is. Tavaly 400 milliárd forint fejlesztési forrást ítéltek meg az érintetteknek, és csak decemberben 60 milliárd forintot fizettek ki a pályázatok nyerteseinek.

Kérdésekre válaszolva a tárcavezető elmondta: „létkérdés”, hogy a gazdálkodók hozzájussanak a fejlesztéseikhez szükséges önrészhez, amit 14 százalékos kamattámogatással és agrárhitel-garanciával segít az állam.

Az előttünk álló uniós költségvetési ciklus legfontosabb célkitűzése, hogy az agrárexportban megforduljon az alapanyagok és feldolgozott termékek aránya, vagyis sikerüljön ledolgozni azt a hátrányt, amely „történelmi öröksége” a hazai élelmiszeriparnak.

Ezért a megelőző hétvégén Berlinben megegyezés született hat uniós agrárminiszter között, hogy közös javaslattal fordulnak a Bizottsághoz: tegyen lépéseket az EU belső piacainak védelme érdekében.

Kiemelkedően fontos eredmény volt tavaly, hogy az EU elfogadta a Közös Agrárpolitika nemzeti stratégiáját, amely a legmagasabb, 80 százalékos nemzeti hozzájárulással együtt minden eddiginél több forrást biztosít az ágazat részére – mondta Jakab István. A MAGOSZ elnöke arról is tájékoztatott, hogy Győrffy Balázs, a NAK elnöke rendkívüli elfoglaltsága miatt nem jelent meg az agrárium hagyományos évindító sajtótájékoztatóján. Kiemelte, a rendkívüli források hasznosulásához az agrárium irányításában részt vevő kormányzat, civil szervezetek és kamarák összefogására van szükség, és ez az egység már működik.

Megszülettek a jogszabályok, amelyekre szükség volt a versenyképesség javítása érdekében, és hamarosan a végrehajtási rendeletek is elkészülnek az új nemzeti stratégiához. Ha megjelennek a szabályozási keretek, az új támogatási rendszert bemutató egyszerűsített háttéranyagot minden gazdához el fogják juttatni. Emellett felkészítést kapnak a szaktanácsadók, és a MAGOSZ, valamint a NAK képviselői is a gazdák rendelkezésére állnak, hogy mindenki a gazdasága adottságaihoz tudja igazítani a támogatási formákat. Kiemelte azt is, hogy

Bár „2022. nem volt jó évjárat a szőlő- és bortermelők számára”, ez az agrárágazat is fontos előre lepésekről tud beszámolni – hangsúlyozta Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. A szereplők bizonyították életképességüket, de új kihívást jelenthet a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy a bor élvezeti és nem elsődleges fogyasztási cikk. A 2016-ban, az AM-mel közösen megalkotott ágazati stratégia, amely alapján a közös munka folyik, biztos hátteret jelent a szőlészek és borászok számára. Központi gondolata a termék, a teljesítmény és az öngondoskodás, aminek jegyében a szervezet bormarketing promóciós pályázata komoly reményekre ad okot.

Minden szempontból ellentmondásos év volt a tavalyi a méhészek számára – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Míg akácból az elmúlt tíz év legjobb termését sikerült előállítani, az év második felében kialakuló aszály miatt napraforgóból és vegyes nyári virágmézből csak a harmadát sikerült pergetni a szokásosnak.

Az 1879-ben alapított OMME történetében ugyanakkor először sikerült elérni, hogy az itthon termelt és fogyasztott méz több mint felét hazai méhészek értékesítik, aminek köszönhetően szakmaközi szervezet jogosítványt kaptak. Ez a siker jelentős részben az AM, valamint az Agrármarketing Centrum, kiemelten Ondré Péter elnök több mint tíz éve tartó támogatásának köszönhető.

Az AM kétéves előkészítő munkájának köszönhetően az ágazat bekerült a nemzeti KAP-stratégiába, és eddig nem látott mértékű, évi 3,5 milliárd forintos támogatásban részesül.

A 2021-ben megkezdett közös munka alapján elsőként Magyarországon ratifikálták a méhek állatjóléti támogatását. Bross Péter kiemelte: nyolc EU-tagországból keresték meg a méhészek képviselői, hogy miként sikerült mindezt elérni. Tavaly 7,5, idén pedig 15 euró támogatásra számíthatnak a követelményeknek megfelelő méhészek egy-egy méhcsalád után, februártól pedig válságkezelő támogatást is igénybe vehetnek, összesen egymilliárd forint értékben.

Az orosz-ukrán háború azonban nagyon negatívan hatott az értékesítésre, aminek szokásosan mintegy hatvan százaléka export. Az ukrán méz a 17,3 százalékos vám és minőségi ellenőrzések nélkül ömlik az EU-ba, olyan mennyiségben, amely négyszerese a hazai exportpotenciálnak, ami a legnagyobb az EU-n belül.

Megkeseríti a hazai méhészek szájízét a cukoráron érkező kínai méz is, amelynek az importja tavaly 75 százalékkal volt magasabb az unióban az első kilenc hónapban, mint a megelőző két év azonos időszakában.

Az ukrán és kínai méz az összeurópai import kétharmadát fedi le, és a kínai olyan olcsó, hogy kevesebbe kerül behozno, mint megtermelni.

- emlékeztetett a szakmai vezető. Köszönetet mondott Nagy István agrárminiszternek, aki mindent megtesz a helyzet megoldásáért. „Ez a harc az USA-ban már lezajlott – tette hozzá. Oda tizenöt éve nem lehet kínai mézet bevinni.”

A sajtótájékoztatón bemutatták az együttműködő szervezetek közös 2023-as agrárnaptárát, amelyet több tízezer példányban fognak eljuttatni a gazdálkodókhoz a szervezeteken és a szaklapokon keresztül.